Hatalmas turbinák fogják igába a szelet Ikervár határában

Share Button

MIndjárt kiderül, mire kell egy növénynek egyszerre 27 darab napelem.

Ennek a bonsainak az eredeti szobanövényekhez maximum a formájában van némi köze, semmi másban. A tervez?it ugyanis a természet, azon belül is ezek az apró, lakásban is remekül mutató minifák ihlették.

Napelem – egész pontosan 27 darab – pedig azért kell rá, hogy energiát tudjon el?állítani. És hogy azt tulajdonképpen minek? Hogy a tökéletesen környezetbarát külsej? telefontölt? (merthogy ez a fácska bizony az) m?ködésében is tökéletesen környezetbarát lehessen. A tervez?k gondoltak arra is, hogy a kis napelemfát egy – az eredetihez hasonló – edénybe tegyék, így a feltöltésre váró mobiltelefonnak is lesz helye. A fa alatt.

A bonsainak egyetlen nagy baja van, mégpedig az ára: 400 dollárért, vagyis több mint 80 ezer forintért lehet el?rendelni.

Székesfehérvár,
Mórb- A f?város mellett Fejér több települését is felkereste a napokban egy kínai delegáció. A testvértartomány vezet?i a partnerség lehet?ségeir?l tárgyaltak nálunk.

Hat tagú kínai delegáció látogatott szerdán a fehérvári megyeházára, a vendégek a testvérmegyét?l , Jilin tartományból érkeztek. A küldöttség hétf?n Dunaújvárosban járt (ott a f?iskola építgeti kínai kapcsolatait), majd Perkátára vezetett útjuk. Egyáltalán nem véletlenül: a Fejér megyei település 51 (!) éve tart fenn kapcsolatot Peking egyik el?városával, Huaxianggal. Kedden a Parlamentben a kínai nagykövet társaságábanL. Simon László országgy?lési képvisel? díszebéden fogadta a delegációt: ennek el?zménye, hogy a Fejér megyei honatya küldöttség tagjaként januárban járt Jilin tartományban és Huaxiangban. Székesfehérvár meglátogatása után a program szerdán Móron és Gárdonyban folytatódott.

– Jó el?jel és jó alap lehet az elkövetkez? évek együttm?ködéséhez a találkozók sora – mondta Vargha Tamás, a megyei közgy?lés elnöke, majd leszögezte: a fejl?d? magyar-kínai kapcsolatokban Fejér megye komoly szerepet szán magának: otthona lesz a megyét érint?, hazai és európai uniós forrásokra épül? fejlesztéspolitikai terveknek.

A kínai delegációt vezet? Yue Qingyon, Jilin Tartomány Népi Gy?lése Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának elnöke két konkrétumot is megemlített a kapcsolatépítés lehet?ségei között. Els?sorban Mórnak lehet érdekes az, hogy Jilin a kínai autógyártás bölcs?je, s ez lehet?ség az autóipari együttm?ködés területén. A másik esély a szélenergia hasznosítása, hiszen a kínai testvértartományban van az óriási ázsiai ország egyik legnagyobb ilyen telepe.

Székesfehérvár, Mór (tt) – A f?város mellett Fejér több települését is felkereste a napokban egy kínai delegáció. A testvértartomány vezet?i a partnerség lehet?ségeir?l tárgyaltak nálunk.

forrás: dh-online.hu

 
Székesfehérvár,
Mórb- A f?város mellett Fejér több települését is felkereste a napokban egy kínai delegáció. A testvértartomány vezet?i a partnerség lehet?ségeir?l tárgyaltak nálunk.

Hat tagú kínai delegáció látogatott szerdán a fehérvári megyeházára, a vendégek a testvérmegyét?l , Jilin tartományból érkeztek. A küldöttség hétf?n Dunaújvárosban járt (ott a f?iskola építgeti kínai kapcsolatait), majd Perkátára vezetett útjuk. Egyáltalán nem véletlenül: a Fejér megyei település 51 (!) éve tart fenn kapcsolatot Peking egyik el?városával, Huaxianggal. Kedden a Parlamentben a kínai nagykövet társaságábanL. Simon László országgy?lési képvisel? díszebéden fogadta a delegációt: ennek el?zménye, hogy a Fejér megyei honatya küldöttség tagjaként januárban járt Jilin tartományban és Huaxiangban. Székesfehérvár meglátogatása után a program szerdán Móron és Gárdonyban folytatódott.

– Jó el?jel és jó alap lehet az elkövetkez? évek együttm?ködéséhez a találkozók sora – mondta Vargha Tamás, a megyei közgy?lés elnöke, majd leszögezte: a fejl?d? magyar-kínai kapcsolatokban Fejér megye komoly szerepet szán magának: otthona lesz a megyét érint?, hazai és európai uniós forrásokra épül? fejlesztéspolitikai terveknek.

A kínai delegációt vezet? Yue Qingyon, Jilin Tartomány Népi Gy?lése Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának elnöke két konkrétumot is megemlített a kapcsolatépítés lehet?ségei között. Els?sorban Mórnak lehet érdekes az, hogy Jilin a kínai autógyártás bölcs?je, s ez lehet?ség az autóipari együttm?ködés területén. A másik esély a szélenergia hasznosítása, hiszen a kínai testvértartományban van az óriási ázsiai ország egyik legnagyobb ilyen telepe.

Székesfehérvár, Mór (tt) – A f?város mellett Fejér több települését is felkereste a napokban egy kínai delegáció. A testvértartomány vezet?i a partnerség lehet?ségeir?l tárgyaltak nálunk.

forrás: dh-online.hu

 
Székesfehérvár, Mórb- A f?város mellett Fejér több települését is felkereste a napokban egy kínai delegáció. A testvértartomány vezet?i a partnerség lehet?ségeir?l tárgyaltak nálunk.

Hat tagú kínai delegáció látogatott szerdán a fehérvári megyeházára, a vendégek a testvérmegyét?l , Jilin tartományból érkeztek. A küldöttség hétf?n Dunaújvárosban járt (ott a f?iskola építgeti kínai kapcsolatait), majd Perkátára vezetett útjuk. Egyáltalán nem véletlenül: a Fejér megyei település 51 (!) éve tart fenn kapcsolatot Peking egyik el?városával, Huaxianggal. Kedden a Parlamentben a kínai nagykövet társaságábanL. Simon László országgy?lési képvisel? díszebéden fogadta a delegációt: ennek el?zménye, hogy a Fejér megyei honatya küldöttség tagjaként januárban járt Jilin tartományban és Huaxiangban. Székesfehérvár meglátogatása után a program szerdán Móron és Gárdonyban folytatódott.

– Jó el?jel és jó alap lehet az elkövetkez? évek együttm?ködéséhez a találkozók sora – mondta Vargha Tamás, a megyei közgy?lés elnöke, majd leszögezte: a fejl?d? magyar-kínai kapcsolatokban Fejér megye komoly szerepet szán magának: otthona lesz a megyét érint?, hazai és európai uniós forrásokra épül? fejlesztéspolitikai terveknek.

A kínai delegációt vezet? Yue Qingyon, Jilin Tartomány Népi Gy?lése Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának elnöke két konkrétumot is megemlített a kapcsolatépítés lehet?ségei között. Els?sorban Mórnak lehet érdekes az, hogy Jilin a kínai autógyártás bölcs?je, s ez lehet?ség az autóipari együttm?ködés területén. A másik esély a szélenergia hasznosítása, hiszen a kínai testvértartományban van az óriási ázsiai ország egyik legnagyobb ilyen telepe.

Székesfehérvár, Mór (tt) – A f?város mellett Fejér több települését is felkereste a napokban egy kínai delegáció. A testvértartomány vezet?i a partnerség lehet?ségeir?l tárgyaltak nálunk.

forrás: dh-online.hu

 

Teljes mértékben átáll 2050-re a szélb?l, vízb?l és napsugárzásból nyert megújuló energiákra a német államvasút, a Deutsche Bahn. Az intézkedés legf?bb oka: az utasok kérték. Ráadásul az északi-tengeri széler?m?vek áramát is a vasút hálózatát felhasználva szállítanák Dél-Németországba.

A Deutsche Bahn áramszükségletének egyötödét már most is megújuló forrásokból szerzi be, ám ezt az arányt 2014-ig 28 százalékra, 2050-ig pedig 100 százalékra kívánja emelni. „Utazóközönségünk kívánságára fokozatosan csökkentjük a nukleáris er?m?vekb?l származó energia részarányát a felhasználásban”, mondta Hans-Jürgen Witschke, a DB energiaágazati igazgatója, akinek ezzel a bejelentéssel sikerült überelnie az ország ambiciózus energiaterveit.

A németországi döntéshozók ugyanis több mint egy évtizede nagy hangsúlyt helyeznek a megújuló energia mind szélesebb kör? felhasználására, és a Fukusimában idén márciusban bekövetkezett nukleáris katasztrófa meger?sítette ezt a politikai fordulatot. Jelenleg az ország energiaportfóliójának 17 százalékát teszi ki a zöld energia, az arányt 2020-ig 35, 2050-ig pedig 80 százalékra kívánják emelni.

Forrás: AFP

A vasút fels?vezetékeit felhasználnák a széler?m?vek áramának szállítására is

A japán atombaleset hatására nyolc nukleáris er?m?vet nyomban bezártak, további kilencet pedig 2022-ig számolnak fel az országban. Csakhogy a német ipar óriásai, a vasúttal egyetemben, a legnagyobb felhasználói voltak az olcsó nukleáris energiának. A kies? kapacitást a fogyasztók, jelesül az utazóközönség nyomására zöld forrásból pótolja a DB. A környezetvéd?knek nagyon tetszik az ötlet – már csak azért is, mert az évi 1,9 milliárd utast és 415 millió tonna árut szállító német államvasútnak évi 12 terawattóra (12 milliárd wattóra) a fogyasztása. Ez annyi, mint a 3,2 millió lakosú Berlin áramfelhasználása összesen, és a teljes német felhasználás 2 százalékát teszi ki. (Összevetésül: Magyarország éves áramfelhasználása 40 tWh)

A Berlint és Hamburgot összeköt?, óránként 300 kilométeres sebességgel robogó intercity-járat egyetlen út során 4800 kWh áramot igényel, ami megfelel egy négyf?s család éves energiaszükségletének. De még így is csak 46 gramm szén-dioxiddal terheli a környezetet kilométerenként, szemben egy átlagos autó 140 vagy egy repül? 180 grammjával.

A DB már tett néhány kísérletet a zöld energiaforrások kiaknázására, például a berlini f?pályaudvar tetejét napelemekkel borították be: az évi 160 ezer kWh a pályaudvar fogyasztásának 2 százalékát fedezi. A vonalak némelyike, így a Hamburg és Saarland közötti vasút már most is 100 százalékban megújuló energiával m?ködik.

„A környezetvédelem jelent?sége napról-napra n? a szállítási szektorban, valóságos megatrenddé vált. A megújuló energia kétségtelenül drágább, mint a hagyományos, de ésszer? energiamixszel kiegyensúlyozható az árkülönbség. Bízunk abban, hogy döntésünkkel el?nyre teszünk szert a piaci versenyben”, tette hozzá Witschke, aki példát is szeretne mutatni a versenytársaknak.

Céljai eléréséhez a DB két széler?m?vet építtetett Brandenburg mellett, és 1,3 milliárd eurós szerz?dést kötött a német energiavállalattal, amelynek értelmében az RWE évi 900 millió kWh energiát szolgáltat a vasút részére 14 vízier?m?b?l – ennyi elegend? volna negyedmillió háztartásnak. Ám a 15 évre szóló szerz?dés csak a DB energiaigényének nyolc százalékát teszi ki.

Részben ezért is adtak hangot egyes iparági elemz?k a kételkedésüknek. Szerintük az elgondolás csak akkor járhat sikerrel, ha sikerül meggy?zni az utasokat arról, hogy fizessenek többet a megújuló energián alapuló tiszta közlekedésért. Az Audi már most hajlandó ilyen presztízs-felárra, cserébe elmondhatja, hogy az amúgy nagyfogyasztású autókat környezetbarát módon juttatja a vev?ihez.

forrás: origo.hu

Vasúton szállítanák a megújuló energiát Németországban
Minek óriási költséggel áramelosztó hálózatot kiépíteni az egyes országrészek között, ha a vasút üzemeltetésére szolgáló vezetékrendszert is igénybe lehet erre venni? Az észak-németországi széler?m?vekb?l így 75 százalékkal olcsóbban lehetne az áramot eljuttatni a dél-németországi fogyasztókhoz. A német energiatermelés megújításának egyik legnagyobb feladata ugyanis az áramelosztó hálózat modernizálása. Hiába termelnek ugyanis például az északi-tengeri széler?m?vek temérdek olcsó energiát, ha nem áll rendelkezésre olyan nagyteljesítmény? vezetékrendszer, amelyen az energiát el lehetne juttatni a fogyasztókhoz. 2020-ig 3600 kilométernyi hálózatra volna igény, eddig azonban csak ezer kilométernyi vezetéket helyeztek üzembe.

A környezetvéd?k hevesen tiltakoznak bármely új vezeték felállítása ellen, a lehetséges egészség- és természetkárosításra hivatkozva. A meglév? vasúti nagyfeszültség? vezetékrendszer azonban megfelel?nek látszik a célra, ráadásul 7800 kilométer hosszúságban hálózza be Németországot. Az áramszolgáltatáshoz meg kell er?síteni a rendszert, ami kilométerenként legalább 250 ezer eurós költséggel jár. Ám ez is alig a negyede az új rendszer kiépítésének.

Teljes mértékben átáll 2050-re a szélb?l, vízb?l és napsugárzásból nyert megújuló energiákra a német államvasút, a Deutsche Bahn. Az intézkedés legf?bb oka: az utasok kérték. Ráadásul az északi-tengeri széler?m?vek áramát is a vasút hálózatát felhasználva szállítanák Dél-Németországba.

A Deutsche Bahn áramszükségletének egyötödét már most is megújuló forrásokból szerzi be, ám ezt az arányt 2014-ig 28 százalékra, 2050-ig pedig 100 százalékra kívánja emelni. „Utazóközönségünk kívánságára fokozatosan csökkentjük a nukleáris er?m?vekb?l származó energia részarányát a felhasználásban”, mondta Hans-Jürgen Witschke, a DB energiaágazati igazgatója, akinek ezzel a bejelentéssel sikerült überelnie az ország ambiciózus energiaterveit.

A németországi döntéshozók ugyanis több mint egy évtizede nagy hangsúlyt helyeznek a megújuló energia mind szélesebb kör? felhasználására, és a Fukusimában idén márciusban bekövetkezett nukleáris katasztrófa meger?sítette ezt a politikai fordulatot. Jelenleg az ország energiaportfóliójának 17 százalékát teszi ki a zöld energia, az arányt 2020-ig 35, 2050-ig pedig 80 százalékra kívánják emelni.

Forrás: AFP

A vasút fels?vezetékeit felhasználnák a széler?m?vek áramának szállítására is

A japán atombaleset hatására nyolc nukleáris er?m?vet nyomban bezártak, további kilencet pedig 2022-ig számolnak fel az országban. Csakhogy a német ipar óriásai, a vasúttal egyetemben, a legnagyobb felhasználói voltak az olcsó nukleáris energiának. A kies? kapacitást a fogyasztók, jelesül az utazóközönség nyomására zöld forrásból pótolja a DB. A környezetvéd?knek nagyon tetszik az ötlet – már csak azért is, mert az évi 1,9 milliárd utast és 415 millió tonna árut szállító német államvasútnak évi 12 terawattóra (12 milliárd wattóra) a fogyasztása. Ez annyi, mint a 3,2 millió lakosú Berlin áramfelhasználása összesen, és a teljes német felhasználás 2 százalékát teszi ki. (Összevetésül: Magyarország éves áramfelhasználása 40 tWh)

A Berlint és Hamburgot összeköt?, óránként 300 kilométeres sebességgel robogó intercity-járat egyetlen út során 4800 kWh áramot igényel, ami megfelel egy négyf?s család éves energiaszükségletének. De még így is csak 46 gramm szén-dioxiddal terheli a környezetet kilométerenként, szemben egy átlagos autó 140 vagy egy repül? 180 grammjával.

A DB már tett néhány kísérletet a zöld energiaforrások kiaknázására, például a berlini f?pályaudvar tetejét napelemekkel borították be: az évi 160 ezer kWh a pályaudvar fogyasztásának 2 százalékát fedezi. A vonalak némelyike, így a Hamburg és Saarland közötti vasút már most is 100 százalékban megújuló energiával m?ködik.

„A környezetvédelem jelent?sége napról-napra n? a szállítási szektorban, valóságos megatrenddé vált. A megújuló energia kétségtelenül drágább, mint a hagyományos, de ésszer? energiamixszel kiegyensúlyozható az árkülönbség. Bízunk abban, hogy döntésünkkel el?nyre teszünk szert a piaci versenyben”, tette hozzá Witschke, aki példát is szeretne mutatni a versenytársaknak.

Céljai eléréséhez a DB két széler?m?vet építtetett Brandenburg mellett, és 1,3 milliárd eurós szerz?dést kötött a német energiavállalattal, amelynek értelmében az RWE évi 900 millió kWh energiát szolgáltat a vasút részére 14 vízier?m?b?l – ennyi elegend? volna negyedmillió háztartásnak. Ám a 15 évre szóló szerz?dés csak a DB energiaigényének nyolc százalékát teszi ki.

Részben ezért is adtak hangot egyes iparági elemz?k a kételkedésüknek. Szerintük az elgondolás csak akkor járhat sikerrel, ha sikerül meggy?zni az utasokat arról, hogy fizessenek többet a megújuló energián alapuló tiszta közlekedésért. Az Audi már most hajlandó ilyen presztízs-felárra, cserébe elmondhatja, hogy az amúgy nagyfogyasztású autókat környezetbarát módon juttatja a vev?ihez.

forrás: origo.hu

Vasúton szállítanák a megújuló energiát Németországban
Minek óriási költséggel áramelosztó hálózatot kiépíteni az egyes országrészek között, ha a vasút üzemeltetésére szolgáló vezetékrendszert is igénybe lehet erre venni? Az észak-németországi széler?m?vekb?l így 75 százalékkal olcsóbban lehetne az áramot eljuttatni a dél-németországi fogyasztókhoz. A német energiatermelés megújításának egyik legnagyobb feladata ugyanis az áramelosztó hálózat modernizálása. Hiába termelnek ugyanis például az északi-tengeri széler?m?vek temérdek olcsó energiát, ha nem áll rendelkezésre olyan nagyteljesítmény? vezetékrendszer, amelyen az energiát el lehetne juttatni a fogyasztókhoz. 2020-ig 3600 kilométernyi hálózatra volna igény, eddig azonban csak ezer kilométernyi vezetéket helyeztek üzembe.

A környezetvéd?k hevesen tiltakoznak bármely új vezeték felállítása ellen, a lehetséges egészség- és természetkárosításra hivatkozva. A meglév? vasúti nagyfeszültség? vezetékrendszer azonban megfelel?nek látszik a célra, ráadásul 7800 kilométer hosszúságban hálózza be Németországot. Az áramszolgáltatáshoz meg kell er?síteni a rendszert, ami kilométerenként legalább 250 ezer eurós költséggel jár. Ám ez is alig a negyede az új rendszer kiépítésének.

Az er?m? május óta teljes kapacitással m?ködik. A beruházásnak több el?nyét is élvezi a település.

Szombathelyr?l Ikervár felé haladva a település határában szembet?n? változás fogadja az érkez?t. Tavasz óta egy 17 toronyból álló széler?m?park m?ködik itt. A nagyszabású beruházást a szélenergiában világels? spanyol Iberdrola energiavállalat valósította meg, amely a világ 23 országában van jelen megújuló energiára épül? vállalkozásaival.

Ikervár szélcsatornában fekszik, az uralkodó szélirány északnyugati. Az építtet? cég közel két éven árt mérte a légmozgás irányát és sebességét a település körzetében, ez alapján döntöttek úgy, hogy érdemes belevágni a park létesítésébe. A vasi község más szempontból is ideális helyszínnek bizonyult.

Fehér Ferenc – polgármester, Ikervár
„Az is mérvadó volt, hogy itt m?ködik egy vízier?m?, amely beszolgáltatja az áramot az országos hálózatba, tehát kiépített vezeték van, ami a vépi állomáson keresztül az országos hálózatba termel. A széler?m?vesek oda tudták telepíteni az átvev? állomásukat, ahol a vízier?m? állomása épült.”

A kormány 2006-ban 330 mW kvótára írt ki pályázatot, ebb?l 34-et nyert el két cég, amelyet a spanyol befektet? kés?bb megvásárolt. Az egyeztetések már akkor elkezd?dtek az ikervári önkormányzattal. A képvisel?testület döntéseivel segítette az építkezést, többször is módosították a rendezési tervet is. A széltornyokat a régészeti feltárást és a l?szermentesítést követ?en 2010 telén állították fel. Idén márciusban fejez?dött be a próbaüzem, májustól pedig teljes kapacitással folyik a termelés. A 100 méter magas turbinák darabonként 2 mw áramot állítanak el?. A település több el?nyét is élvezi a beruházásnak.

Fehér Ferenc – polgármester, Ikervár 
„Amikor felépítették ?ket, minden mezei utat felújítottak, ez nagy segítség volt a településnek, mert pénzünk nincs rá, de a karbantartásuk önkormányzati feladat. A másik, hogy a cég az ipar?zési adóját Ikervárnak fizeti. Ebb?l még nem láttunk ugyan pénzt, de idén már reményeink szerint folyik be, a töredék év ipar?zési adója. Bízunk benne, hogy ez lendít a falun, nagyon sokat jelent, hiszen nem kis pénzr?l van szó.”

A kis önkormányzatok is tudják, hogy a megújuló energiáé a jöv?, ennek fényében igyekeznek kihasználni az Európai Unió és a magyar állam által támogatott pályázatokat.

Fehér Ferenc – polgármester, Ikervár 
„Egyre több lépést szándékozunk az irányba tenni, hogy intézményeinket megújuló energiára épül? berendezésekkel lássuk el. Most nyertünk pályázaton pénzt, amelyb?l a tornacsarnok világítását biztosítjuk napenergia segítségével.”
„860 ezer forintba kerül a tornacsarnok világítása évente, a projekt önrésze kétmillió 3-400 ezer forint, amit nekünk kell állnunk, és úgy számoltunk, hogy ez nekünk három év alatt megtérül, azután a tornacsarnok világítása ingyen lesz a községnek.”

Vas megyében a megújuló energiára épül? beruházások folytatása a cél. A térség adottságait kihasználva Szeleste, Hegyfalu és Gór körzetében egy 16 turbinából álló széler?m?park létesítését tervezik a jöv?ben.

forrás: tvszombathely.hu

Vélemény, hozzászólás?