Tovább emelkedett kedden délelőtt a német Innogy energetikai vállalat árfolyama a frankfurti börzén, miután piaci értesülések szerint a francia Engie 19,8 milliárdos ajánlatot tehet a vállalatra.
Cél a megújuló portfolió bővítése
Az Engie 29 százalékban francia állami tulajdonban van, miután a kormány januárban 4,1 százaléknyi részvénypakettet értékesített. Ugyancsak piaci értesülések szerint az Engie is hajlik arra, hogy fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos tevékenységét leválassza, és állítólag tárgyalt is olaj- és gáz üzletágának esetleges értékesítéséről a Neptune-nal. Az ebből származó mintegy 15 milliárd eurót az Engie szolgáltatási, gázinfrastruktúra és megújuló energia portfoliójának bővítésébe forgatná vissza, ahol a bevétel jóval kiszámíthatóbb. Az Engie egyebek mellett közel-keleti megújuló energia projektek iránt is érdeklődik, és előrejelzése szerint a napenergia, az energiatárolás, valamint az elektromos autók bővülő értékesítése is nyomás alatt fogja tartani a világ olajkeresletét.
Az RWE februárban közölte, hogy tavaly után idén sem fizet osztalékot, Rolf Martin Schmitz vezérigazgató pedig azt mondta kedden, nem lenne jó ötlet, ha az osztalékot az adósság növelésével vagy Innogy-papírok értékesítésével teremtenék elő. Az RWE kedden azt is közölte, az idei évben 5,4-5,7 milliárd eurós kiigazított EBITDA-t vár a tavalyi 5,4 milliárd eurót követően, és az átlagosan 5,2 milliárd eurós elemzői várakozások fölött.
Előzmények
Az Innogy részvényeinek 77 százaléka az RWE tulajdonában van. Az Innogy az RWE szétválásával jött létre, és a német közüzemi cég hálózati eszközeit és megújuló portfólióját tartalmazza. Az RWE tavaly nyáron bontotta két részre tevékenységét, majd a múlt ősszel tőzsdére vitte az Innogy-t, az ezredforduló óta legnagyobb németországi IPO keretében. Meg nem erősített januári értesülések szerint egyébként az Innogy-be való befektetés ötlete januárban az E.On-nál is felvetült.
Az E.On-hoz hasonlóan az RWE is a német energiapolitikában bekövetkezett gyökeres változások miatt döntött úgy, hogy szétválik. A német energetikai fordulat („Energiewende”) a fukusimai atomkatasztrófa után, és a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében teljesen új alapokra kívánja helyezni az ország energiatermelési modelljét, a jövőben a németek szinte teljes egészében a megújuló energiára támaszkodnának. Az új német stratégia nyomán az elmúlt években korábban nem látott mértékű támogatást kapott az országban a megújuló energiatermelés, ami azt eredményezte, hogy a támogatott zöldenergia szépen kiszorította a hagyományos gázos és szenes erőművek által termelt áramot a piacról, a megújulók előretörése pedig egyúttal a nagykereskedelmi áramárakat is a mélybe nyomta, amelyek több mint 40 százalékkal csökkentek a 2011 áprilisában még megawatt-óránként 60 eurós szintről.
Az Innogy tőzsdére vitelében is részt vevő Goldman Sachs januári jelentésében úgy fogalmazott, nagy, az erőviszonyokat alapvetően átrajzoló egyesülésekre, akvizíciókra számít a szektorban, tekintettel a társaságok javuló mérlegadataira és a kedvező hitelkörnyezetre.
