A 2030-ig szóló klímavédelmi és energiacsomagról tárgyal az Európai Tanács

Share Button

Megkezd?dött csütörtök délután az Európai Unió állam- illetve kormányf?it tömörít? Európai Tanács ülése, amelynek legfontosabb napirendi pontja a döntés az EU 2030-ig szóló klímavédelmi és energiastratégiájáról.

    Az Európai Bizottság arra tett javaslatot, hogy a tagállamok a jöv? évtized végére csökkentsék az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal szén-dioxid-kibocsátásukat, amihez kötelez? érvény? tagállami célok felállítását is javasolta. Emellett a tervezet szerint 27 százalékra kellene emelni uniós szinten a megújuló energiaforrásokból el?állított energia arányát, valamint a 2007-ben el?rekalkulált szinthez képest jelent?s mértékben javítani kellene az energiafelhasználás hatékonyságán. Ennek pontos mértéke még nem d?lt el, ahogy az sem, hogy kötelez?, kikényszeríthet? legyen a kit?zött cél, vagy csak „indikatív”.
A tanácskozásra érkezve Angela Merkel német kancellár arról beszélt, hogy Németország támogatja a szén-dioxid-kibocsátás kötelez? érvény? 40 százalékos csökkentését. A téma bonyolult, a megbeszélések bonyolultak lesznek, és nem biztos, hogy eredményesek – vélekedett a német kormányf?.
Francois Hollande francia államf? pedig úgy vélte, hogy mind Európa, mind Franciaország számára nagy a tét, mert a kontinens példát akar majd felmutatni, hazája pedig házigazdája lesz az ENSZ-klímacsúcsnak 2015 decemberében.
A francia elnök a Párizs és Brüsszel között kialakult költségvetési vitáról is szólt. Mint mondta: a lényeg, hogy az els?dlegesen követend? cél a növekedés, és ebb?l Franciaország nem enged.
„A növekedés egyenl? a munkahelyteremtéssel, egyenl? Európa jöv?jével” – húzta alá Francois Hollande.
Herman Van Rompuy, a tanácskozást megnyitva kitért arra, hogy ?maga és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság leköszön? elnöke számára is ez az utolsó uniós csúcstalálkozó. A klímavédelmet pedig az emberiség el?tt álló egyik legnagyobb kihívásnak nevezte. Úgy fogalmazott: ez a túlélésr?l szól.
„Ezt a legutolsó öt viharos évet majd a történelem fogja megítélni” – mondta a volt belga kormányf?, aki november végén távozik az Európai Tanács élér?l. A politikus megfelel? búcsúnak tekintené, ha sikerülne megállapodni a jöv? évtized végéig szóló klíma- és energiastratégiát.
A szén-dioxid-kibocsátás terén nevük mell?zését kér? tagállami diplomaták felhívták a figyelmet, hogy a stratégiáról a szegény és gazdag tagállamok között is feszül egy ellentét, valamint a gazdag országok és a szegény országok csoportjain belül is vannak bels? konfliktusok.
Az egyik csoport, élén a németekkel arra az álláspontra helyezkedik, hogy ha sikerül megállapodni a célokról, akkor utána lehet a szolidaritásról és az anyagi terhek megosztásáról beszélni, míg a másik csoport alapvet?en pont fordítva gondolkodik: el?bb szeretne garanciákat kapni, hogy gazdasági értelemben nem fog ráfizetni a megállapodásra, miel?tt kötelezettségeket vállalna.
Egyes volt szocialista országokban 1990-hez képest most 36 százalékkal alacsonyabb a szén-dioxid-kibocsátás, míg egyes nyugati országokban 20 százalékkal magasabb – mutatott rá egy forrás, hogy miért ragaszkodnak a keleti tagállamok ahhoz, hogy eddigi er?feszítéseiket ezen a téren elismerjék, miközben minden egyes hatástanulmány azt mutatja, hogy az átlag alatti fejlettségi szint? országoknak arányosan nagyobb terhet kellene viselniük egy esetleges megállapodás esetén.
Az unió klíma- és energiastratégiájának id?szer?ségét a többi között az adja, hogy az uniós vezet?k szándéka szerint a jöv? év végi párizsi ENSZ-klímacsúcson az Európai Unió és tagállamai a maguk céljaival példát tudjanak felmutatni. Egyes tagállamok ugyanakkor azt szeretnék, hogy az unió által kit?zött célokat felül lehessen vizsgálni, hogy ha a világ többi országa nem áll be a sorba, akkor az EU ne kerüljön versenyhátrányba a kit?zött klíma- és energiacélok miatt. A versenyképességet Angela Merkel is szem el?tt tartandó szempontnak nevezte.
A tagállamok vezet?i emellett még a Nyugat-Afrikában kitört ebolajárványról is egyeztetnek. Ezt érkezésekor David Cameron brit kormányf? nevezte els?dlegesen elhárítandó kockázatnak. Mint mondta: London már megtette a magáét, a többi európai országnak viszont szerinte többet kellene tennie az ügyben. Hasonló véleményen volt a gazdasági növekedésr?l és a foglalkoztatásról is, amely a tervek szerint a pénteki megbeszélések témája lesz. Úgy fogalmazott: az Egyesült Királyság gazdasága b?vül, növekszik és más tagállamoknak is bele kellene vágniuk a deregulációba, hogy könnyebb legyen foglalkoztatni embereket, beindulhasson a növekedés.

Forrás: mti – kkz kszk sag