A Bloomberg, frissen kiadott tanulmányában azt firtatja, hogy a Nagy-Britanniában épül? 3,2 gigawattos Hinkley Point C atomer?m? építése ugyanannyiba kerül, mint egy 5,7 gigawattos tengeri-széler?m?park létesítése kerülne. A nukleáris er?m? költségét 18 milliárd fontra becsülik. A Bloomberg szerint ugyanezen beruházási költségen egy 830 turbinából álló tengeri-széler?m? rendszert hozhatnának létre, ami a Hinkley C-vel azonos, 25 terawattórányi elektormos energiát generálhatna évente. Nagy-Britannia kormánya ?sszel dönt az atomer?m? sorsáról.
A Hinkley Point C 1995 óta az els? új atomer?m? lehetne Nagy-Britanniában. Helyileg a – szintén EDF által üzemeltetett – Hinkley Point B mellett épülne fel, a délnyugat-angliai Somerset grófságban. A projektet számos bírálat érte, ám a brit energiaügyi tárca eddig kitartott elképzelése mellett, miszerint a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére remek esélyt kínál az atomer?m? felépítése, méghozzá elfogadható áron. A kritikusok azonban pont a költségeket sokallják, ugyanis az energiaárak csökkenésével a projekt építési költsége hosszú távon térülne meg, ráadásul az atomer?m?vek esetében a biztonsági kockázatok kérdése mindig kényes téma.
A Bloomberg (BNEF), augusztus 16-án megjelent elemzésében a Hinkley Point C atomer?m? alternatívájával foglalkozik. Számításaik szerint a nukleáris egység építésére szánt 18 milliárd fontból egy 830 turbinából álló tengeri-széler?m?parkot lehetne létrehozni. Az ügyet tovább bonyolítja, hogy Hinkley Point C leend? üzemeltet?je – és egyben a létesítést végz? – EDF nemrégiben jelezte, hogy biztosan nem tudja tartani a 2023-as határid?t. Az építkezések megkezdését már többször is elhalasztották, els? alkalommal a japán fukusimai nukleáris baleset után, majd az EDF pénzügyi problémái miatt. A legfrissebb hírek szerint Nagy-Britannia kormánya szeptemberben dönt a nukleáris er?m? sorsáról.
Megoszlanak a vélemények az ügy kapcsán, mások szerint köztes megoldás is létezik és mindkét energiatermel? iparágat támogatni kell. Ez a vélemény az ellátásbiztonságot helyezi minden elé, ugyanis a szélturbinák áramtermelése változó, míg az nukleáris reaktoroké kiszámítható.
Az elemzések arra is kitérnek, hogy a 18 milliárd fontból milyen más egyéb energiatermel? egységeket lehetne építeni. Az alábbi ábrán látható, hogy a földgáz felhasználása lenne a leghatékonyabb a megtermelt energia szempontjából. Évente akár 25 terawattórányi elektromos áramot lehetne termelni ezzel a módszerrel. A létesítés összköltsége mindössze 3 milliárd fontra rúgna, ami elenyész? a 18 milliárdos atomenergia-projekt várható kiadásaihoz képest. A problémát a károsanyag-kibocsátással kapcsolatos csökkentési terv jelenti, ugyanis Nagy-Britannia határozottan mérsékelni szeretné a környezeti terhelést.
Szintén környezetbarát, ám kevésbé jövedelmez? megoldás lenne a tervezett nukleáris egység fotovoltaikus rendszerekkel történ? helyettesítése. A már említett 25 terawattóra elektromos áram megtermeléséhez azonban 19,4 milliárd fontból kellene építeni napelemes egységeket, ami egy 48000 hektáros területen (ez körülbelül 70000 futballpálya területével azonos) férne el. A Bloomberg másik ellenérve a napelemek kapcsán Nagy-Britannia id?járása. A kevés napsütés miatt szinte képtelenség lenne el?re kiszámítani az megtermelt elektromos energia mennyiségét, ami er?sen csökkentené az ellátásbiztonságot.
Forrás: smartinvest.hu
