Nem a Brexit okozta problémahegy lesz az egyetlen, amellyel a következ? évek brit kormányának meg kell birkóznia, hanem az is, hogy találni kell valahogy 100 milliárd fontot (a magyar GDP-nek megfelel? összeg) a szigetország áramellátásnak biztosításához 2020 után – derül ki a Bloomberg összefoglalójából.
Több mint egy tucat villamos er?m?vet zárnak be tulajdonosaik a következ? évtizedben, ezért a hatalmon lév? kormány szakért?i éjt nappallá téve dolgoznak az elektromos infrastruktúra megújításának finanszírozási tervein. Az áramfogyasztók többsége nem könnyítette meg a dolgukat azzal, hogy kiszavazta Nagy-Britanniát az EU-ból.
Máris hátrálnak
Az üzleti döntéshozók nem szeretik a gazdasági kilátások bizonytalanságát – fogalmazott ezzel kapcsolatban Fatih Birol, az IEA energiaipari tanácsadó cég ügyvezet? igazgatója. A brit elektromos rendszer a világ legöregebb ilyen infrastruktúrái közé tartozik, gyorsan öregszik, ezért új áramtermel? kapacitásokat kell kiépíteni – tette hozzá.
A Brexit máris érezteti a hatását. A Vattenfall AB, amely 5,5 milliárd font ráfordításával építene széler?m?parkot Anglia keleti partjánál, közölte, hogy újraértékeli a beruházás kockázatát. A PensionDanmark A/S, amely szintén benne van néhány energiaprojektben a szigetországban, már korábban jelezte, hogy csak az ország EU-ban maradása esetén kapcsolódik be új fejlesztésekbe.
Hamarosan jönnek a bajok
Már a télen energia-áremelkedés bosszanthatja a fogyasztókat, miután néhány er?m? kiszáll az áramtermelésb?l – figyelmeztet James Brand, a Deutsche Bank elemz?je. Összesen hét gigawattnyi kapacitás (a paksi atomer?m? teljesít?képességének három és félszerese) esik ki.
Egyetért ezzel Paul Younger, a Glawgow-i Egyetem professzora is, aki szerint már a télen gondok lehetnek a hálózat ellen?rzésével és a bajok egyre súlyosabbak lesznek.
Ugorhat az atomprojekt
Az energia- és klímaváltozás-ügyi minisztérium nem részletezte eddig, hogyan érintheti a szakterületét a Brexit. A kormánynak a héten kellene döntenie a szén-dioxid-kibocsátás kibocsátás csökkentésével kapcsolatos intézkedésekr?l 2030-ig. A kabinet egyébként eddig a szél- és az atomenergia súlyának növelését szorgalmazta.
Az utóbbi legnagyobb beruházása a délnyugat-angliai Hinkley Point atomer?m? blokkjainak b?vítése. A jelenlegi kormány rendkívül magas áramátvételi árat vállalt a beruházás el?remozdítása érdekében, ám fejleszt?, a francia EDF még így is a cs?döt kockáztatja ezzel az üzlettel. A következ? kormány a szakért?k szerint visszaléphet a projektt?l.
Korai nyilatkozni
További kérdés a nemzetközi pénzügyi szervezetek viszonya Nagy-Britanniához. Az Európai Befektetési Bank (EIB) például 42 millió eurót fektetett be az országban az elmúlt nyolc évben, ebb?l 7,7 milliárdot 2015-ben. A pénz közel fele a klímaváltozás megel?zését célzó projekteket finanszírozott.
A hitel jelent?s része tengerparti széler?m?-beruházásokban fekszik – mondta Richard Wills, az EIB szóviv?je. A brit területen indított hasonló projektjeinkre súlyos árnyékot vet a Brexit, nagy az esélye annak, hogy visszavonulnak err?l a piacról.
Érdekes lesz megfigyelni, hogyan alakulnak a folyamatok – mondja Vestas Wind Systems A/S szélturbinagyártó cég vezet?je, Bert Nordberg. A kormány elérkezettnek láthatja az id?t, hogy hátralépjen egyet, és felmérje mennyibe is kerülnek a fejlesztések az adófizet?knek. A Vestas vezet?i ugyanakkor korainak látják, hogy nyilatkozzanak a várható hatásokról.
Forrás: napi.hu
