A projekt leírása szerint már három éve ontaná a nemzetközi piacra a napelemeket az EcoSolifer által megvalósított csornai gyár. Az üzemcsarnokban azonban a mai napig nem indult el a termelés, ami gyártósor híján nehéz is lenne. Az uniós támogatás miatt érintett OLAF a minap úgy döntött, közelebbről is megvizsgálja az ügyet – áll egy birtokunkba került dokumentumban. Az érintett cég állítja: nem tud a dologról. A beruházást jelentős hitellel segítő állami Eximbank pedig banktitokra hivatkozva nem ad érdemi tájékoztatást. A helyiek addig is figyelik, mi történik az ipartelepen.
Mindaz, ami itt épül, közös siker lesz globális egymásra utaltságunkban, és ugyanakkor magyar büszkeség is
– mondta bő négy évvel ezelőtt Áder János, amikor szülőhelyén, Csornán letette a napelemgyár alapkövét. Akkor úgy tervezték, hogy a termelés 2015-ben beindul, és 212 embert foglalkoztat majd. A gyár üzemcsarnoka már áll ugyan, de csak egyetlen embert foglalkoztat: a biztonsági őrt. Neki sincs nagyon mit őriznie, mert három évvel a tervezett üzemkezdés után is üresen áll az épület a helyiek megfigyelése szerint.
A beruházást vezető cég, az EcoSolifer honlapján még mindig a 2015-ös tervezett kezdődátum szerepel.
Nem gyártanak, kaszálnak
Egész nyáron egyetlen észrevehető munkát végeztek a gyár területén: valaki lekaszálta a füvet
– mondja a hvg.hu-nak Csorna korábbi polgármestere, Papp József. A településen többen is arra szoktak járni, hogy figyelemmel kövessék, történik-e valami odabent. Meglepve olvasták ezek után a Kisalföld által minden kommentár nélkül közreadott augusztus végi közleményt, miszerint jövő év elején elkezdődhet a termelés, az ehhez szükséges teljes gyártósor egy közeli raktárban van, aminek az átszállítása Csornára folyamatos. A cég ezt követően hosszasan ismerteti a még senki által nem látott gépek technikai fejlettségét, miközben már 2014-ben is azt emelte ki Áder, hogy az itt használt technológiát egyedül Japánban ismerik még a világon.
Nem ez az első ígéret arra, hogy az eredeti határidő után valamikor befejezzék a beruházást. Amikor 2016 novemberében a HVG a beruházók közötti tulajdonosi vitáról számolt be, a társaság éppen azt mondta, hogy 2017 első felében indul a gyártás. Aztán nem történt semmi. Pedig a projekt jelentős uniós támogatást kapott, valamint az állami Eximbank által folyósított hatalmas hitelkereten keresztül áttételesen az adófizető is beszállt a gyár finanszírozásába.
A részben svájci érdekeltségű üzem 1,9 milliárd forint uniós támogatással valósult volna meg, a modulgyártó leánycég az Eximbanktól további 22,4 millió euró, valamint 363 millió forint hitelt vehetett fel. A támogatás és a hitel összege a mai árfolyamon már a 10 milliárd forintos értéket közelíti, helyben 7,5 milliárd forint sorsáról találgatnak. Annyi biztos, hogy ebből az összegből a gyártósor beszerzését kellett volna finanszíroznia a beruházóknak. A helyiek szerint a jelenlegi telken álló csarnok és az abban lévő felszerelés összértéke nem haladhatja meg a másfél milliárd forintot.
Magyar-kérdés, magyaros válasz
Hogy mi történt a pénzzel, az régóta kérdés tárgya. Például képviselői kérdésé. Magyar Zoltán, a Jobbik politikusa a legfőbb ügyészből próbált választ kicsikarni, amit Polt Péter azzal oldott meg, hogy feljelentésként értékelte a neki címzett parlamenti kérdést, és az illetékes megyei ügyészségnek továbbította azt.
Magyar Zoltán többek között arra várta a választ:
- A beruházás során tűnt-e el közpénz?
- Amennyiben igen, az mekkora összeg és kinél landolt?
- Érdekeltek lehettek-e helyi politikai vezetők abban, hogy félkész állapotban maradjon az üzem?
- Megvalósult-e költségvetési csalás vagy sikkasztás?
A tavaly ősszel Polt által megküldött ügyben indított nyomozást azonban már lezárták – tudtuk meg most a Győr-Moson-Soproni Ügyészség szóvivőjétől, a végső szót pedig a Vám- és Pénzügyőrség mondta ki. Az ügyben azonban nem csak az Eximbank által folyósított hitel sorsa ismeretlen, de az uniós támogatás felhasználásával kapcsolatban is felmerülnek komoly kérdések. Ezeket pedig Magyarországon kívül is vizsgálhatják.
Az OLAF döntött, a cég még nem tud róla
A hvg.hu által megszerzett dokumentum tanúsága szerint épp ez történik most. Állampolgári bejelentésre az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) áttekintette az EcoSolifer Kft. által uniós pénzek bevonásával fejlesztett csornai napelemgyár ügyét, és augusztus végén arra a megállapításra jutott, hogy hivatalos vizsgálatot indít a pénz felhasználása kapcsán. A dokumentum eredetiségét egy OLAF-fal kapcsolatban álló forrásunk is megerősítette.
Az OLAF előzetes vizsgálata több hónapot is igénybe vett. A dokumentum szerint azt ellenőrizték, hogy az adott ügy illik-e a szervezet évenként meghatározott kiemelt nyomozati területeinek egyikéhez, illetve figyelembe vették az arányosság elvét és az OLAF forrásainak hatékony felhasználásának igényét (vagyis piszlicsáré ügyekkel vagy a támogatáshoz képest elenyésző eltűnt pénzekkel nem foglalkoznak – a szerk). Mindezek után úgy döntöttek, hogy az „Európai Unió által finanszírozott, az EcoSolifer által megvalósított projekt” kapcsán vizsgálatot indítanak.
Csornán már akkor az OLAF mozgolódására tippeltek, amikor augusztus végén jött a közlemény a csornai gyártósor küszöbön álló leszállításáról. Ahogy mondják, egy közleményt kiadni lényegesen olcsóbb, mint megvenni az eszközöket. A múltban is mindig a kommunikáció működött, nem a gyár, amikor valaki érdeklődni kezdett a projekt állása felől.
Igyekeztünk felhívni az érintett céget, de a honlapjuk szerint egy elegáns hegyvidéki irodaházban székelő vállalkozás munkatársait hétfő délelőtt nem lehetett elérni. Csak másnap válaszoltak e-mailben. A cég állítja, hogy „az EcoSolifer Kft.-vel kapcsolatosan nem volt és nincs OLAF vizsgálat folyamatban”. A Kisalföldben is olvasható közleményükre utalva állítják, hogy „a munkatársak kiválasztása, elbírálása már folyamatban van”. Mint írják: a szükséges létszám feltöltése a beruházás, illetve a gyártás beindításához igazított, összességében kb. 80 új munkatárs felvételére kerül sor a már meglévők mellé.
A pénz sorsa banktitok
Kerestük az Eximbankot is, ők nem cáfolták az uniós testület eljárásának tényét, de ahogy írják, a bank „az OLAF vizsgálattal kapcsolatban nem kíván állást foglalni”. Egyéb kérdéseinkre pedig nem áll módjukban válaszolni, mert értékelésük szerint azok banktitoknak minősülő adatokat érintenek.
Az Eximbank biztosította a hvg.hu-t, hogy megkeresték az EcoSolifer Kft.-t, amely egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy a banktitok megtartásának kötelezettsége alól nem menti fel az állami tulajdonú pénzintézetet. „Bankunk minden hitelkihelyezésnél a törvényi előírásokat, a magyar nemzetgazdaság érdekeit, a magyar munkahelyek megtartását, valamint létrehozását tartja szem előtt” – írják. Hangsúlyozzák, hogy az Eximbank a törvényi feltételeket betartotta, a vállalásait teljesítette. Csak a munkahelyek nem akarnak létrejönni Csornán.
Jól teszi az OLAF, ha az ügy végére jár – mondja Papp József, Csorna volt szocialista polgármestere. A mai árfolyamon, megközelítően tízmilliárdos beruházáshoz rendelkezésre álló pénz döntő hányada még mindig homályba veszik. Lassan négy éve visszhangoznak Áder János szavai a településen: ez a gyár közös siker és magyar büszkeség. Most talán Európában is megismerik, mit ért alatta a magyar államfő.
Forrás: hvg.hu
