Brutális változásokat hozhat az európai energiapiacokon az Európai Bizottság napokon belül megjelenő Téli Szabályozási Csomagja, mely az energiapiacok legnagyobb mértékű újraszabályozását célozza meg 2009 óta. Részben erről beszélgettünk Kovács Csabával, a KPMG partnerével és Dr. Ferenczi Kristóffal, a Kinstellar partnerével. A szakértők szerint a megújuló kapacitások mérete már olyan jelentős, hogy a megújuló forradalom már nem visszafordítható. Az energiatárolásban még nem értük el a piaci érettséget, a további fejlődést korlátozhatja, hogy nincs uniós szint? egységes szabályozás. A jövő energiapiacán új szereplők lesznek, lakóközösségek, társasházak, aggregátor cégek értékesíthetnek nagyobb mennyiségben áramot.
Az eddig jellemzően óvatos Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) is jelentősen megemelte a megújulók növekedésére vonatkozó várakozásait. Szerintetek melyek lehetnek azok a tényezők, amik a megújulók további növekedését támogathatják világszerte?Dr. Ferenczi Kristóf: Fontos fejlemény a globális energiapiacon, hogy bármennyire is szeretne Európa a megújuló alapú energiatermelés éllovasa és a technológiai innováció hazája lenni, a megújuló forradalom jelenleg már nem az Európai Unió területén zajlik, hanem más földrészeken, régiókban, ide értve többek között Kínát és az Egyesült Államokat. Európa vitathatatlanul jelentős szereplő a globális megújuló energia piacon, azonban úgy tűnik, mintha az elmúlt időszakban lemaradásban lenne az új piacokhoz képest. Kovács Csaba: Véleményem szerint elérkeztünk már arra a szintre, hogy nem kell keresnünk az okokat, mitől is lennénk optimisták a megújulók terjedését illetően. A folyamat elindult, nagyon nehéz lenne olyan okot mondani, amitől a fejlődés megtorpanhatna. Nyilván ennek van technológiai, szabályozási és finanszírozási vetülete, és bizonyos dimenziókban társadalompolitikai és szociális megfontolások is felmerülhetnek, de mégis azt látjuk, hogy a klímapolitikai célok és a technológiák elérték azt a fajta összhangot, aminél már úgy gondolom a folyamat nem állítható meg globális szinten sem.Dr. Ferenczi Kristóf: Egyetértek Csabával, valóban olyan mértékű már a megújuló energiatermelő kapacitás Európában, Amerikában vagy Kínában, ahonnan már nem lehet visszalépni. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy Európában a szabályozási háttér, a megújuló energiát befogadó hálózatok rendszere és a megújuló energiatermelés tényleges piaci integrálása terén egyfajta újragondolási kényszer keletkezett. E kényszernek igyekszik most az Európai Bizottság is szándékai szerint megfelelni, ugyanis e hónap végén várható az ún. Téli Szabályozási Csomag (Winter Package) tervezetének közzététele, amelynek egyik nagyon fontos eleme az átdolgozott uniós megújuló energia irányelv tervezete. Az új megújuló irányelv célja azt elérni, hogy egyfelől a fontosabb piaci és technológiai változásokra megfelelően reagáljon az uniós szabályozás, másfelől pedig az e változások eredményeként a hagyományos és az új piaci szereplők (ideértve akár a lakóközösségeket, társasházakat és az ő energiapiaci tevékenységüket összefogó, ún. aggregátor vállalkozásokat) megfelelő jogosítványokkal bírjanak az átalakuló energiapiaci környezetben.
K.CS.: Jó kérdés, hogy Trumpnak van-e egyáltalán világos energiapolitikája. Továbbra is azt gondolom, hogy ez a kocka már el van vetve, lehetnek persze megtorpanások a fejlődésben, de alapvetően a trend előre mutat a megújulók termelési részarányát tekintve. Talán a fejlődés egyik akadálya a gondolkodásmód lehet, hiszen a megújulóknál alapvetően innovatív megoldásokról beszélünk, kérdés, hogy az innovációs kényszer milyen gyorsan tud betörni a hagyományos gondolkodási keretek közé. Mindenki hajlamos kötött keretrendszerekben gondolkodni, ezen a téren ez nem biztos, hogy jó.
F.K.: Csak hogy számokkal is érzékeltessük, a REN21 megújuló energia riport alapján 2015 végén a világon 785 GW beépített megújuló villamosenergia-termelő kapacitás volt, amiből nagyjából egyenlő arányban részesült az Európai Unió 276 GW és az ún. BRICS országok 262 GW kapacitással. Az egyes országok szintjén vizsgálva három országban volt kiemelkedő mértékű a beépített megújuló villamosenergia-termelő kapacitás: Kína 199 GW, az USA 122 GW, végül Németország 92 GW megújuló villamosenergia-termelő kapacitással rendelkezett 2015 végén. Vagyis az Egyesült Államokban is már olyan mértékben épül ki a megújuló energiatermelő kapacitás, ami visszafordíthatatlannak látszik. Mindezek mellett számomra sem világos egyelőre, hogy miből áll majd Trump energiapolitikája.
Úgy tűnik nincs megállás. A további fejlődéshez persze szükséges, hogy legyen kellő mértékű beruházás, és ott, ahol erre valóban szükség van…F.K.: Ebből a szempontból is kulcsfontosságú lesz az a kérdés, hogy az Európai Bizottság Téli Szabályozási Csomagjának elemei ténylegesen milyen végső tartalommal kerülnek majd elfogadásra, valóban alkalmasak lesznek-e arra, hogy a villamosenergia-piac működése, a piaci árképzés, a befektetések és az innováció szempontjából is olyan új szabályozási környezetet teremtenek-e, amelyben a megújulók még inkább teret tudnak nyerni. Lényeges továbbá, hogy a megújulók témakörétől nem lehet elválasztani a támogatási rendszerek kérdését, ami nagyon hangsúlyosan meg is jelenik az új szabályozási csomagban, rögzítve azt, hogy a tagállamok szintjén hogyan kell a jövőben átjárhatóságot biztosítani a más tagállamban működő megújuló erőművek számára a nemzeti megújuló energia támogatási rendszer tekintetében. Fontos kitérni az újfajta energiafogyasztókra, az ún. prosumerekre, akik megújuló forrásból megtermelik saját maguknak a villamos energiát például a házuk tetejére szerelt napelemekből, de áramtöbbletük is keletkezik, amit be akarnak táplálni a hálózatokba. Az új megújuló energia irányelv külön fejezetet szentel a fogyasztók e csoportjának. A megújulók kapcsán végül nem lehet elmenni a villamosenergia-tárolás kérdése mellett sem, ez elengedhetetlenül részét fogja képezni az új villamosenergia-piaci működésnek.
Milyen hatással van a megújulók forradalma az európai villamosenergia-árakra? Elindíthat ez jelentősebb kapacitásszűkülést?
K.CS.: Európában most is túlkapacitásos helyzet áll fenn, a megújulók támogatása miatt a villamosenergia-piac versenyző szegmense alacsony árakkal találkozik. Érthető módon ez nem gerjeszti a befektetési kedvet a hagyományos energiatermelő eszközök iránt. Nagyon jó kérdés, hogy a szabályozás teremt-e bármiféle mechanizmust, amivel az előbb-utóbb bekövetkező kapacitásszűkülést kezeli, vagy ezt a piacra bízza. Az irány egyelőre az, hogy a szabályozás a piaci alapú kapacitásszűkülést megpróbálja megelőzni. Érdekes lesz, hogy ez miként gyűrűzik majd át az egyes tagországokban a végfelhasználói árakba, nagyon jó példa Németország és Magyarország esete, az előbbinél a lakosság fizeti a megújuló alapú termelés többletköltségét, míg nálunk a nem lakossági felhasználókra hárul ez a teher.
