Magyarul nem, csak orosz és angol nyelven elérhetők a Paks 2 szerződéshez kapcsolódó megvalósítási megállapodások – szembesült a Népszava a paksi bővítéssel kapcsolatos, a Fővárosi Törvényszéken folyó adatkérési perben. Mi közünk hozzá, hiszen a (ma még) 4000 milliárdos hitelt mi fizetjük kamatosan vissza Putyinnak.
Ezzel a lap szerint az Orbán-kormány átengedte a szerződés értelmezésének monopóliumát az orosz félnek, eléggé megnehezítve a magyar fél érdekérvényesítését egy elszámolási vita esetén. Egy ilyen jogi vitában ugyanis egyetlen szó (például kötbér, késedelem, kárfelelősség) pontos jelentésén eurómilliárdok múlhatnak.
Novo-Ogarjovo, 2014. január 14.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter (b) és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke (b4) a nukleáris energia békés felhasználásában való együttmûködésrõl született megállapodást ír alá Orbán Viktor magyar miniszterelnök (b2) és Vlagyimir Putyin orosz államfõ (b3) jelenlétében a Moszkva környéki novo-ogarjevói államfõi rezidencián 2014. január 14-én.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Burger Barna
A három megvalósítási megállapodás, vagyis szerződés közül, amelyekért a Népszava perel, az egyik az erőmű tervezésének és kivitelezésének részleteit tisztázza, a második az üzemeltetési-karbantartási szerződés, a harmadik pedig az üzemanyag-ellátásról szól. Ez utóbbi még mindig titkosítva van, a másik kettő titkosítását a kormány egy kétéves eljárás után, amelyet Jávor Benedek PM-es európai parlamenti képviselő kezdeményezett, feloldotta, viszont az üzleti titok védelmére hivatkozva még mindig nem adják ki azokat. A perbe a magyar állam mellett immár a Roszatom is beszállt.
A paksi bővítésről szóló magyar–orosz kormányközi egyezmény még magyar és orosz nyelven is megjelent. Igaz, már ez is furcsa korlátozásokat tartalmazott azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet az esetleg felmerülő vitákat rendezni: az egyezmény kizár mindenfajta választott bírósági vagy egyéb jogi fórum előtti vitarendezést, és a felek erőviszonyaira bízza a konfliktusok eldöntését. Van benne egy felbonthatatlansági klauzula is, amely szerint „Jelen Egyezmény megszűnése jogi szempontból nem érinti az egyes, a jelen Egyezménnyel összhangban, annak hatálya alatt kötött Megvalósítási Megállapodásokat vagy bármilyen más megállapodást (szerződést) vagy az azok végrehajtása kapcsán vállalt kötelezettségek teljesítését”. Vagyis a paksi bővítés szerződései akkor is érvényben maradnak, ha magát az egyezményt a magyar fél a későbbiekben felmondaná.
Drága, de legalább kockázatos
Mintegy hatezer engedélyt kell beszerezni az új blokkok felépítéséig – válaszolta az MSZP-s Tóth Bertalan írásbeli kérdésére Süli János tárca nélküli miniszter. Már ez a szám is jelzi, milyen irgalmatlan mennyiségű – alapvetően oroszul készülő – dokumentációt kell lefordítani. Először oroszról magyarra, ez alapján az illetékes hivatalok eldöntik mit reagálnak, majd válaszukat vissza kell fordítani. Ehhez legalább 300 szaktolmács több éves munkájára lenne szükség, ám a magyar állam egyszerűen nem tud ennyit mozgósítani – mert nincs. Így a Népszava információi szerint az a kompromisszumos megoldás, hogy az orosz dokumentumokat először angolra ültetik át, és ezt a „leiratot konvertálják” magyarrá. Az út visszafelé is ugyanez: magyarból angol, angolból orosz. Ennek a procedúrának azonban két hátulütője is van: egyrészt jelentősen nő a „szivárogtatási kockázat”, másrészt milliárdokban mérhető többletkiadást jelent.
Forrás: greenfo.hu
