Napjainkban az éghajlatváltozás miatt egyre súlyosabb kihívásokkal kell szembenéznünk. Az Európai Bizottság ezért számos olyan klímavédelmi és energetikai célt tűzött ki, melyek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a gazdaság szénmentesítését (azaz: a fosszilis energia-felhasználás fokozatos csökkentését) mozdítják elő.
A jelenlegi változások azonban túl lassúak és kisléptékűek ahhoz, hogy az energiarendszer belátható időn belül fenntarthatóvá váljon, s egyre nyilvánvalóbb, hogy az energetikai célok elérése jelentősen függ a végső energiafogyasztási szokásoktól és az energiaszükségletek összetett rendszerétől.
Az ENERGISE páneurópai kutatási kezdeményezés az energiafogyasztással kapcsolatos társadalmi és kulturális hatások mélyebb szintű tudományos megértését tűzte ki célul. Az EU Horizon2020 keretprogram részeként megvalósuló, 2016‒2019 között zajló kutatási projekt olyan lehetőségek kialakításával, vizsgálatával és értékelésével foglalkozik, amelyek elősegítik az európai háztartások és közösségek energiahasználatának aluról történő minőségi és mennyiségi átalakítását.
A nemzetközi ENERGISE kutatócsoport több mint ezer, fenntartható energiafogyasztással kapcsolatos kezdeményezést (esetet) gyűjtött össze 30 európai országból, a gyűjtést követően pedig szisztematikusan csoportosították az eseteket. A munkát a dán Aalborg Egyetem munkatársai vezették; az ő irányításukkal jött létre a nyílt hozzáférésű online adatbázis. Az adatbázis alapján képet kaphatunk a fenntartható energia projektek tartalmáról, méretéről és céljairól, amelyek kimondottan az energia végső felhasználásával foglalkoznak, valamint értékelést kaphatunk arról, hogy a kezdeményezések hogyan értelmezik a túlzott energiafogyasztás problematikáját. Az adatbázis és az interaktív térkép értékes adatforrást jelenthet az energiával foglalkozó gyakorló szakemberek, kutatók, közösségi csoportok, és bárki más számára, aki európai jó gyakorlatokat keres ebben a témában.
Az eseteket négy átfogó kategóriába sorolták, attól függően, azok hogyan közelítik meg az éghajlatváltozás kérdését, illetve az energiahasználat csökkentésének szükségességét (ld. az alábbi mellékletben szereplő példák).
Az “Összetett Kölcsönhatások” és a “Hétköznapi Élethelyzetek” kategóriába tartozó kezdeményezéseknél és programoknál az energiafogyasztás több tényezőtől függ; egyrészt a társadalmi gyakorlatoktól, másrészt a technológiában, üzleti modellekben és szolgáltatásokban bekövetkező változások összetett kölcsönhatásaitól, harmadrészt pedig a mindennapi élet társas- és időbeli szervezésétől.
A kutatás előrehaladtával egyre nyilvánvalóbb, hogy a fenti három terület megváltoztatásával valószínűleg sokkal mélyebb és hosszantartóbb változások érhetők el az energiafogyasztás terén, mint azoknál a kezdeményezéseknél, amelyek középpontjában az “Egyéni Viselkedés” vagy a “Technológia” megváltoztatása áll. Az ENERGISE kutatócsoportjának eredményei szerint a feltárt esetek csupán kis hányada esik az első két – azaz a mélyebb változást előidéző – kategóriába.
Az adatbázissal kapcsolatos adatgyűjtéssel kapcsolatos módszertanról is olvashatnak, sőt az osztályozási módszertan is nyilvános.
Fenntartható energia projektekről egyébként mi is megoszthatunk információt a honlapon, ha olyanról van tudomásunk, amely még nem szerepel az adatbázisban. Az adatbázis magyar esetei hamarosan magyar nyelven is elérhetőek lesznek.
Forrás: orientpress.hu
