A kitáncolás ára – Oroszatom III. felvonás
A neoszovjet birodalmi törekvések és a magyar energiapolitika történelmi keresztmetszetében az orosz atomipar tulajdonságait elemezve a „mi van ha mégsem kell?” kérdéshez jutottam. Lázár János tendereztetés és verseny nélküli orosz-magyar államközi megállapodást emleget.
Kézenfekv? az id?ben, térben és talán gazdasági állapotban is legközelebbi példát megvizsgálni. A bolgár belenei er?m? története hordoz magában némi tanulságot, és egyben egy jó adag irodalmi értéket is. Tudnunk kell, hogy egy pocsék döntés után mi lenne a visszatáncolás ára!
Bulgária északi határán fekszik Belene városa, melynek szélén egy félbehagyott er?m? Pakshoz hasonlóan a Duna partján található. A belenei tervek a paksi (egyel?re nagyon homályos) elképzeléshez hasonlóan kétszer 1000 MW kapacitású blokkot jelentenek. Az 1984-ben megkezdett, majd félbehagyott vállalkozást 2005-ben melegítette fel Bulgária igazán, amikor pályáztatás után2008-ban az orosz Atomstroyexporttal (Atomexportsztroj) kötött építési szerz?dést. Az Atomexportsztroj a Roszatom orosz állami vállalat része, amely kifejezetten az un. „kulcsrakész” (tehát megrendel? által finanszírozott) atomer?m? építési modellt valósítja meg.
2010-ben kiderült azonban, hogy a bolgár költségvetés nem bírja kitermelni és fedezni az er?m? építés költségeit. És itt kezd?dik a kalandregény. Elindult a befektet? vadászat, f?leg európai t?kére várva, miközben Oroszország nagylelk?en felajánlott egy 2mrd €-s hitelt a befektet?k jelentkezéséig. Boiko Borissov, az akkor kormányon lev? jobbközép párt (GERB: Állampolgárok Bulgária Európai Fejl?déséért Párt) miniszterelnöke az év elején még azt mondta, hogy Bulgária nem engedheti meg magának a már befektetett 200 millió € (kb. 60 mrd ft) és a további 600-900 millió € már leszerz?d?tt összeg elveszítését. No ekkortájt Simeon Dyankov pénzügyminiszter közölte, hogy orosz hitelr?l szó sem lehet, és hogy ? bizony egy árva buznyákot sem ad többet, amíg egy rendes pénzügyi tervet nem lát. 2010 nyarán a miniszterelnökbejelentette, hogy a belenei építkezést határozatlan id?re felfüggesztik, mert nem biztosított, hogy a beruházás megtérül. Ennek mindenki örült, aki nem szeretett volna további orosz befolyást az országban.
A lehet?ségeket keresve a jobbközép kormány ambíciózus 300 millió €-t igyekezett lealkudni a teljes építési árból. Mindeközben Bulgáriának tovább kellett fizetnie, mint a jógyereknek. 2010 júniusban már összesen 580 millió kifizetett €-nál tartanak (174mrd ft) a még lényegében nem létez? belenei 1-es reaktorra. Ez azért még nem a világ vége, nagyságrendileg az éves magyar környezetvédelmi költségvetési keretr?l beszélünk. Az árat nem sikerül lealkudni, de azért aláírtak egy újabb szándéknyilatkozatot, ahol rögzítették az er?m? árát 6,3mrd €-ban (1890mrd ft). Összehasonlításképp Paks2 tervezett összköltsége 3000mrd ft-ra becsült. Bulgária továbbra sem adta fel a tervét, hogy 5mrd € alá nyomja az árat. Nem sikerült. 2012 márciusábanbejelentették a belenei projekt leállítását.
Nnna ennek örömére, az orosz Atomexportsztroj kezdeti 58 millió euróskövetelése szeptember elejére 1 milliárd euróra ugrott, ugyanis a leszállított berendezések költségén túl az eddig elvégzett munkálatok árát és a kiesett nyereséget is szeretné behajtani a bolgár államon. Az oroszok beperelték a bolgárokat szerz?désszegésért, a bolgárok hasonlóképpen, csak mindketten másik szerz?désre hivatkoznak.
Mindenközben az inkább moszkovita szocialista ellenzék sem rest és 2013 januárjában népszavazaási aláírásgy?jtsbe kezd. Hamarosan megtartották Bulgária demokratikus korszakának els? népszavazását. Az alacsony részvétel miatt (30%) az eredmény nem lett kötelez? érvény?, azonban 60-40 arányban azt mondta, hogy „Bulgáriában fejleszteni kell az atomipart, és új er?m?vet kell építeni”. Az eredményt a Parlament tárgyalta és meger?sítette korábbi döntését, miszerint az er?m? építést nem folytatják. A Rosatom viszont továbbra isfenntartja az 1mrd € tartozás követelését.
Namármost. Kitartás, nagyleveg?, mert még nincs vége. Bulgáriában nem igazán sikerült kiiktatni az oligarchákat a hatalomból, miközben tombol az extrém szegénység és elviselhetetlenek a lakásfenntartási költségek. Tiszteletreméltó a tragédiában legalább az, hogy a bolgárok immáron biztosan elnyernék a „Európa legkitartóbb tüntet?i” díjat, ha lenne ilyen. A jobbközép kormány 2013 februárjában a véres összecsapásokba fulladó utcai tüntetések miatt lemondott, és idén májusban ugyan a jobbközép GERB újra relatív többséget kapott, az Oresarszki-kormány mégiscsak a szocialisták-liberálisok és -figyelem- széls?jobboldali Ataka támogatásával alakult. Na a frissiben megválasztott miniszterelnök gyorsan be is jelentette az atomer?m? újragondolását, és gyorsan le is szögezte, hogy az gazdasági és nem politkai kérdés, ezért csak részletes számítások után jöhet szóba. (De ha nincsenek ilyen számítások, akkor mire alapozták a népszavazási kezdeményezést? Öhhöm, öhhöm.)
Az egészen szórakoztató, hogy ezzel még a saját gazdasági és energiaügyi miniszterük, Dragomir Sztojnev, sem ért teljesen egyet, mert szerinte „nem engedheti meg magának az ország ezt a kiadást”. Sergej Kirijenko a Rosatom vezet?je azzal érvel, hogy a „bírósági per elindult és az ügyvédeik éppen ezen dolgoznak, de ?k inkább er?m?vet építenének és nem pereskednének”. Na most mondja valaki, hogy ennek nincs legalább irodalmi értéke.
Május óta a tüntetések folytatódnak, oligarchából nem lesz szalonna alapon. A cirkusz hatására az is elképzelhet?, hogy egy újabb el?rehozott választást tartanak 2014 májusában az EP választásokkal egy id?ben. Szóval minden billeg továbbra is.
És végül, mi köze ehhez Magyarországnak? Ilyesmi történik, hogyha egy ország olyan cuccot rendel, amire nincs pénze, nincs rá nagyon piaci igény, de a Kreml érdekelt a kivitelezésben.
Forrás:http://csibakatalin.blog.hu
