Négymilliárd forintos napelemes fejlesztést adott át csütörtökön Pécsett az energiaügyért felelős államtitkár. Aradszki Andrástól bár sok szép gondolat elhangzott, a magyar napenergiaügyi valóság éppen a kormányzati blokkolások miatt továbbra csak vár arra, hogy felvirradjon a fényes napja.
A pécsi beruházásnak köszönhetően éves szinten akár 15 ezer tonnával is csökkenhet az ország szén-dioxid-kibocsátása – jelentette ki Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár a pécsi naperőmű átadásán, csütötökön. A távirati iroda erről szóló híradása kiemelte, hogy a több mint 4 milliárd forint uniós és állami támogatás segítségével megvalósuló beruházásnak az a célja, hogy „tovább csökkenjen a hazai fosszilis energiafelhasználás mértéke, és mérséklődjön a kibocsátott károsanyag mennyisége”.
Aradszki a távirati iroda szerint olyat is mondott, hogy „nemzetstratégiai cél, hogy olyan, a pécsi fotovoltaikus fejlesztéshez hasonló beruházások valósuljanak meg, amelyek nemcsak fenntarthatóak, hanem hozzájárulnak az ellátásbiztonság megteremtéséhez és az energiafüggőség csökkentéséhez is”. Hogy ezt hogy kell érteni, az nem világos, mivel újabb, akár csak részben hasonló tervekről eddig a kormányzat mélyen hallgatott, s a pécsi beruházás is az elejétől kezdve zavaros volt – a beruházási összegtől a kivitelező kiválasztásáig, majd a projekt pénzügyi megfejeléséig mindent meglehetős homály vett körül.
© MTI – Komka Péter
De a naperőmű kétség kívül megépült, és a számítások szerint évente több mint 10 millió kWh előállítására lesz képes a több mint 38 ezer napelempanel. Az eneriaügyi államtitkár az ünnepélyes átadón azt is mondta, hogy mivel a megújuló technológiák egy része (pl. napelemek, naperőművek) mára gazdaságosan üzemeltethetők, „elterjedésüket nagyban ösztönzi, hogy Magyarország vállalta: a megújuló energiaforrások végső energiafogyasztáson belüli részarányát 2020-ig 14,65 százalékra emeli”, s hogy szerinte e célkitűzés teljesítése időarányosan jól halad.
Azt korábban már részletesen megírtuk, hogy miért nem kell hanyattesni a pécsi naperőműtől – és bár mára eljutottunk odáig, hogy Aradszki csütörtökön utalt arra, hogy kéne még az országnak jó néhány efféle infrastruktúra, néhány, árnyékban hagyott adalékot érdemes újfent megvilágítani:
1) A pécsi naperőmű úgy épült meg (eddig) 4 milliárd forintnból, hogy ahhoz mintegy 3,5 milliárdot Brüsszel biztosított hozzá, a délmagyarországi város csupán az egykori távfűtőműve zagyterének átengedésével szállt be az üzletbe. Abba, amit az állami MVM egyik, eddig e területen semmit az asztalra le nem tevő cége, az MVM Hundarowind építhetett meg, mint kivitelező.
2) A decemberben másfél milliárd forinttal megdobott, és így 7 helyett 10 MW-os teljesítményűre hízlalt projekttel a hazai fogyasztási viszonyokra átszámoltan 3300 háztartás (vagyis mintegy 12-15 ezer ember) egész éves energiaigényét képes megtermelni egy olyan erőmű, amit valójában 4-5 hónap alatt meg lehet építeni, és be lehet üzemelni úgy, hogy az 20-30 évig biztosan képes lesz nagyobb problémák nélkül működni.
3) A pécsi 10 MW az „szinte semmi” – már amennyiben a helyben megtermelt, helyben „elfogyasztható” és nem környezetkárosító jellegétől el tudunk tekinteni. De az most már egzakt, nálunk is létező bizonyíték, hogy ilyen projektből évente is többet kellene produkálni. Nem csak azért, hogy Magyarország az európai zöldenergiás norma alsó határának közelébe érjen, hanem magunkért is.
4) És bár tavaly az RWE a Mátrai Erőmű meddőhányóira szintén installált egy, még ennél is nagyobb, 16 MW-os napelem-erőművet, valójában az látszik a legnagyobb gondnak – és ezt az államtitkár el is hallgatta -, hogy a kormány erre a területre láthatóan nem hajlandó áldozni. Úgy sem, hogy akár csak a szólamokban permanens segítséget kapó kkv szektor számára vonzóvá tegye az ilyen beruházásokat. Jó ellenpólusunk lett mára Hollandia, ahol a kormány ugyanúgy kézifék-behúzva állt ellen a feltétlenül szükségesnél nagyobb zöldenergia térnyerésének, mint Orbánék. Csakhogy: miután civilek pert nyertek ellenük, és bíróság kötlelezte a nagyobb részarány államilag történő elősegítését, a delfzijli (10,5 MW), a leeki (15+6 MW), az emmenéi naperőmű (10,8MW) pikk-pakk felépült, és zajlik a Veendam-i, 27,6 MW-os naperőmű létesítése is.
És Hollandia még így is a sereghajtók közé tartozik! Franciaországban 300 MW napelemtelepet kötnek össze, India jövőre átlépheti az 5000 megawattos határát, és a kínaiaknak sopánkodniuk kellett amiatt, hogy 2015-ben csak 9,9 GW potenciálig jutottak.
Forrás: hvg.hu
