Szemléletformálás, állami ösztönz? támogatások nélkül folyamatosan öregszik a f?t?készülék-állomány
A tavalyi ?sz komoly változásokat hozott a központi f?tésre és meleg víz el?állítására szolgáló, f?leg a gázkészülékek energia-megtakarítási, hatékonysági követelményeiben. Általános fogalommá vált a kondenzációs kazán, a hagyományos, nyílt égéster? készülékek üzembehelyezési moratóriuma június végével megsz?nt. A Magyar Energiahatékonysági Intézet körkérdést tett fel az átállás évfordulóján partnereinek piaci tapasztalataikról.
Energiacímke
Tavaly ?sszel a kazánokra, bojlerekre – a nagyobb háztartási eszközökr?l már jól ismert – energiacímke került egy Magyarországon is közvetlenül hatályos EU-rendelet alapján. A címke használata egyszer?: minél energiatakarékosabb egy készülék, annál „zöldebb” a besorolása. A címke tartalmazza külön a f?tésre és használati meleg vízre vonatkozóan a hatásfokon túl a zajkibocsátás mértékét és a névleges teljesítményt is. A minél hatékonyabb készülék kiválasztásában nyújt tehát segítséget.
Szezonális hatásfok, kondenzációs kazán
Új fogalmakat is meg kellett tanulnia a f?téskorszer?sít?knek. Tavaly szeptembert?l már csak olyan f?t?berendezések hozhatók forgalomba, melyek elérnek egy adott szezonális hatásfokot és hangteljesítményszintet. Egy készülék szezonális hatásfoka – szemben a korábbi hatásfok-számítástól – annak valós m?ködési értékét tükrözi a teljes f?tési id?szakban. Jellemz?en az új energiacímke szerinti „B” energiaosztályú vagy annál jobb besorolású készülékek tudják teljesíteni az új elvárásokat. Néhány kivételt?l eltekintve tehát csak azok a korábbinál jobb hatásfokú, halkabb berendezések forgalmazhatók, amelyek ’kondenzációs kazánként’ váltak ismertté.
Nem volt zökken?mentes az átállás
A legkomolyabb problémát a magyar törvényi értelmezés körüli problémák okozták. A hazai törvényi adaptáció eltér az unióban alkalmazottól több válaszadó szerint, mely zavart és kárt okozott a piaci szerepl?knek. A határnap után ugyanis forgalomba hozni – néhány kivételt?l eltekintve – már csak a kondenzációs kazánokat lehetett, de a határnap el?tt forgalomba került készülékek értékesíthet?k maradtak azzal a megkötéssel, hogy ez év június 30-ig meg kellett történjen üzembe helyezésük (azaz a beszerelés). Az átállás a gyártók képvisel?i kezdeményezésére került koordinálásra, az átállás id?szakában nehéz volt sokszor még a megfelel? hatóságot is megtalálni, válaszokat kapni.
Old timer f?t?készülékek
A hazai f?t?készülék-állomány átlagéletkora meghaladja a 20 évet. Ez nemcsak azért gond, mert az elavult készülékek nem hatékonyak, jóval több energiát használnak fel az azonos komfortérzet megteremtéséhez. Gond ez azért is, mert a hagyományos, nyílt égéster? készülékek kevésbé biztonságosak (különösen ha éves karbantartásuk sem történik meg[1]), szénmonoxid visszaáramlásból fakadó mérgezés veszélye állhat fenn – szemben a zárt égéster? kazánokkal.
Stagnál az eladott f?t?készülékek száma
A piac méretét tekintve igen eltér? becslések érkeztek, jellemz?en 50-80 ezer darab között mozog az éves értékesítése darabszám a fali és álló kazánokat is beleértve. Ez nagyon kevés: a fenti ütem mellett nemhogy megújulni nem tud, hanem még jobban kitolódik a hazai készülékállomány életkora, az üzemeltetési id?szak biztonságos határát feszegetve.
A kondenzációs készülékek értékesítési darabszáma nem tudta kompenzálni a hagyományos készülékekét, illetve az átálláshoz köthet? eladási hullámot, így 2016-ban a teljes falikazán-piac darabszáma nem növekedett, többen inkább csökken? tendenciáról számoltak be.
Szürke beszerelés
Riasztóan magas a szürke beszerelések aránya, egyes gyártói becslések alapján a 40-45 százalékot is eléri. Az értékesített, de hivatalosan üzembe nem helyezett készülékek esetén a tulajdonosok valamelyik hatósági engedélyt „spórolják” meg, sokszor inkább a hivatalos készülékcsere – mint hatósági eljárás – okozta adminisztrációs teher, mintsem a valós költségek miatt.
A magyar fogyasztó persze rendkívül árérzékeny is, a beruházási költség – beleértve a készülék árát – az egyik els?dleges döntési szempont. Nehezíti a f?t?készülék-piac fejl?dését és a készülékállomány megújulását a kapcsolt kéményrendszerek felújításának szükségessége, hiszen ez gyakran a készülékberuházással azonos költséget jelent.
Végletekig javítgatott készülékek, egyre rosszabb leveg?min?ség
A készülékcsere magyar átlagjövedelmekhez viszonyított magas költsége jellemz?en odavezet, hogy vagy a meglev? készüléket javítgatják a végletekig, vagy visszalépnek a vegyes tüzelés irányába. Egy javítás borsos költsége is olcsóbb, mint az új, hatékony, modern készülékre való átállás. A m?ködtetés üzembiztonsága és gazdaságossága, az olcsóbb rezsi, környezetünk védelme sajnos csak sokadlagos szempont.
A vegyes tüzelés egyre szélesebb körben való elterjedésére utal, hogy május elején egy riasztóstatisztika jelent meg a hazai légszennyezettségi adatokról. Kína után Magyarországon a legmagasabb – millió lakosra számítva – a légszennyezettség miatti halálozások száma, beleértve a szálló por (PM2.5) kibocsátást, melynek 77 százaléka hazánkban a lakossági f?tés számlájára írható. Ha az Egészségügy Világszervezet (WHO) adataiból indulunk ki, a légszennyezés okozta kár évi 40 milliárd dollár, ami a hazai GDP 19 százaléka.
A gázkonvektoroknak is energiatakarékossá, környezetkímél?vé kell válniuk
A magyar háztartások dönt? többsége egyáltalán nem tud az energetikai követelmények el?ttünk álló változásairól. A f?t?készülékek energiahatékonyságát ösztönz? európai rendeletek nemcsak a gázüzem? kazánokat és melegvíz el?állító készülékeket érintik, hanem valamennyi szilárd- és olajtüzel?-berendezést is, köztük a Magyarországon az európai átlagnál tízszer gyakrabban használt gázkonvektorokat. Magyarország a maga 3,3 millió készülékével a mai napig konvektor-nagyhatalomnak számít az EU-n belül. A nálunk m?köd? konvektorok nagyon régiek, elavultak, gyakran környezetszennyez?k. Ezért is fontos tudatosítani, hogy 2018 januárjától minden forgalomba kerül? új konvektornak sokkal szigorúbb elvárásokat kell majd teljesítenie az energiahatékonyság és a károsanyag-kibocsátás tekintetében is, így a ma kapható gázkonvektor-modellek többsége várhatóan nem lesz forgalomba hozható, üzembe helyezhet? 2017 december vége után. Azokat a gázkonvektorokat pedig, amelyek megfelelnek a rendeleteknek a mainál magasabb áron lehet majd csak beszerezni.
Szemléletformálás elengedhetetlen
Hiányoznak a széles kör? tájékoztató kampányok, programok. A tovább lépéshez er?s állami támogatási rendszer és szemléletformálás szükséges, mely az energiahatékony megoldásokra irányítja a figyelmet és növeli a fogyasztói tudatosságot.
„Meghatározó változások el?tt állunk, nagy szükség van a lakosság minél szélesebb kör? felkészítésére és pontos tájékoztatására”, mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet munkatársa. „A drágán el?állított energiát még mindig pazarlóan használjuk. A magyar emberek többsége hagyományos téglából épült, szigetelés nélküli, igen elavult energetikai jellemz?kkel rendelkez? lakásokban él. A lakások kétharmada szorul rezsicsökkent? felújításra, az ezredforduló óta sajnos alig javult a háztartások egy négyzetméterre jutó f?tési energiafelhasználása.[2] Tudjuk azonban azt is, hogy az emberek zöme számára minden plusz teher komoly kihívást jelent, még ha a változás neki is hasznos és el?remutató. Így még fontosabb, hogy egymásra épül?, állami ösztönz? programok segítsék a lakossági energiahatékonysági beruházásokat.”
[1] A rendszeres, éves karbantartás mértéke egyes gyártói visszajelzések alapján 20% alatt marad hazánkban, szemben pl. a román f?t?készülékpiac 39%-os értékét?l.
[2] Forrás: Enerdata, Energy Efficiency Trends for Households in the EU
Forrás: mehi.hu
