Világszerte 59 nagy bankot vizsgált a Boston Common Asset Management LLC, de még a legismertebb pénzintézetek is küszködnek azzal, hogyan találjanak környezettudatos, alacsony karbontartalmú befektetéseket, illetve hogyan definiálják ezeket. A körkép elég lehangoló.
A Boston Common Asset Management LLC 59 bankot vizsgált, s arra a szomorú megállapításra jutott, hogy a világ legnagyobb pénzintézeteinek közel fele nem tesz eleget, hogy azonosítsa a klímapolitikát és a zöld gazdaság fellendítését segítő befektetési lehetőségeket, következésképp e bankok történelmi szerepük felvállalását is elmulasztják, miszerint egy alacsony karbontartalmú gazdasági fejlődési pályára való átállás előmozdítói lehetnének.
A megabankoknak nincsenek olyan célirányaik, mellyel vállalnák, hogy bizonyos összegben környezettudatos célpontokba fektetnek be. Még az összesítésben legjobban szereplő bankok is -mint például a Goldman Sachs- küzdenek azzal, hogy milyen klímatudatos befektetési stratégiát kövessenek.
Persze a Goldman Sachs még így is több mindent tud felmutatni, mint vetélytársai:
- A Goldman Sachs 2005-ben fogalmazta meg zöld céljait.
- 2025-re 150 milliárd dolláros célkitűzése van a banknak, addigra ennyit nyom a tiszta energiákba.
- A bank ezen túlmenően 2016-ban “tiszta energia hatáselemzést” készített, mely 41 milliárd dollárnyi zöld befektetése világban gyakorolt hatását elemezte és ismertette.
Mivel dicsekedhetnek a többiek? A vizsgált bankok közel felénél van már klímakockázati elemzés. Ennyi.
De sajnos az elemzett bankoknak 61 százaléka továbbra is folyósít finanszírozást és hitelez a széniparnak. 2014 és 2017 szeptembere között 120 széntüzelésű erőmű összesen 600 milliárd dollárnyi finanszírozásban részesült a globális bankszektortól.
A pénzintézeteket számos szempont alapján egy osztályzattal értékelték, de évről-évre itt is visszaesés és javulás mutatkozik. Néhány példa: HSBC: 2011-ben 39,29, 2013-ban 43,75, 2016-ban 33,93-as osztályzat. A legjobb Goldman Sachs teljesítménye azon ritka esetek közé tartozik, amikor nincs ingadozás és visszaesés: 2011-ben 50,89, 2013-ban 53,57, 2016-ban ugyancsak 53,57. Nagy visszaesést mutatott a Morgan Stanley: 2011-ben 33,04, 2013-ban 38,39, 2016-ban 4,46(!).
A jelentés arra buzdította a bankokat, hogy kezdjék el jelenteni befektetéseik és eszközeik klímakockázatait a Taskforce on Climate-related Financial Disclosures (TFCD) nevű szervezetnek, melyet 2015 decemberében hozott létre a Bank of England vezére, Mark Carney, aki Michael Bloomberget és vállalkozását, a Bloomberg LP-t nevezte meg a csoport tevékenységét vezető cégnek.
A Boston Common Asset Management jelentését több mint száz intézményes nagybefektető támogatja. Az 59 megkeresett bankból 46 válaszolt a kérdésekre, 12 bankot elemeztek nyilvánosan is hozzáférhető adatok alapján.
A jelentés szerint ahhoz, hogy a párizsi klímaegyezmény emissziócsökkentési céljait elérhessük, 2030-ra 12 000 milliárd dollárnyi befektetésnek kellene áramlania a megújuló energiák szektorába.
Forrás: piacesprofit.hu
