A napenergiából előállított áram költsége néhány éve még többszöröse volt minden más módszernek, tavaly viszont már a világ egyes részein olcsóbb lett, mint az egyébként legolcsóbb, de igen szennyező szénerőművek árama. A folyamat ráadásul még nem állt meg: hogyan alakul át vajon az energiapiac?
A legjobb helyek
Míg 2009-ben még kilowattóránként 34 centbe került a napenergiából áramot termelni, tavaly ez már csak 11 cent volt, és a Bloomberg New Energy Finance szerint 2025 már alig lesz több mint 5 cent, és ezzel már nem csak egyes helyeken, hanem világszinten is alacsonyabban lesz az ár, mint a szénerőművek által előállított áramé. Egyes országokban már most rendkívül olcsó az előállítás: Chilében és az Emirátusokban 3 cent alatti az ár, de Szaúd-Arábia, Jordánia és Mexikó is hasonló költségekkel termel.
Érthető módon az állandó, erős napsütéssel rendelkező területek, vagyis a trópusi sivatagok a legalkalmasabbak, így ott a legalacsonyabb az előállítási ár, de sok más területen is le fog csökkenni annyira, hogy aláessen minden más energiaforrásénak. A folyamat leginkább a technológia fejlődésének köszönhető, de az optimális szintre bővített termelés is csökkenti az árat, nem beszélve az időközben bővülő tapasztalatokról.
A nagy fogyasztók
Azokban az országokban, ahol nem ennyire kedvező az éghajlati helyzet, vagyis kevesebb a napsütéses órák száma, a szén megelőzése az árversenyben attól függ, milyen szabályozások vonatkoznak a szénre környezetvédelmi okokból. Európában és Brazíliában, ahol környezetvédelmi adókkal sújtják a szén importját, már a 20-as években olcsóbb lesz a napenergia, de a nagy belső szénkészletekkel rendelkező Indiában és Kínában ez csak a 30-as években várható. Kínában azonban például már szerepet játszanak a környezetvédelmi szempontok, ezért erősen fel is futott a napenergia felhasználása az áramtermelésben, meghaladva a német szintet.
Árverseny és ellenérdekeltség
A napenergia által előállított áramot a nagy termelők aukciókon értékesítik, így az árverseny is hozzájárul az árcsökkenéshez. Augusztusban egy chilei aukción 2,91 centért adtak egy kilowattórát, szeptemberben az Emirátusokban 2,42 cent volt az ár. A szénenergia támogatói persze azt is hangsúlyozzák, hogy a szünetmentes áramellátás és a napenergiával termelt áram nagyobb távolságra való eljuttatása rontja a képet a napenergia szempontjából, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a naperőművek építésével párhuzamosan a nagyfeszültségű hálózatok is bővülnek.
Na és az olaj?
Ami érdekesebb kérdés, a szén mellett az egyéb hagyományos áramforrások, a gáz és az olaj felhasználásának lehetséges alakulása az áramtermelésben. A napenergia és az egyéb megújulók előretörése nyilván ezeket is vissza fogja szorítani, ebben az esetben az olaj iránti kereslet nagyobb ütemben csökkenhet, mint korábban számították. Ha valóban a napenergia lesz a legolcsóbb, akkor az áramtermelésre fordított olajfelhasználás a maihoz képest a töredékére eshet, és ha egyúttal az elektromos autók terjedése is felgyorsul, akkor az olajkereslet nem, hogy nem nő tovább, de a következő egy-két évtizedben komolyan vissza is eshet, jelentős nyomást gyakorolva az olajárra.
Forrás: privatbankar.hu
