A napelempiac állami fojtogatását figyelve akár azt is gondolhatnánk, hogy a kormányoldalon – az atomba vetett vakhit vagy egyéb ok miatt – végképp lemondtak a Napról mint energiaforrásról. A valóságban, ahogyan a következ?kben részletesen bemutatjuk, ez csak a látszat, vagy legfeljebb a valóság egyik fele: nagyon is látják ?k az üzletet a napenergiában, de szeretnék megtartani maguknak.
2010 óta az Orbán-kormány azonos irányba mutató lépések sokaságával igyekezett sz?kíteni illetve politikai befolyás alá vonni a hazai napenergiapiacot. A két ciklus legnagyobb, napenergiás áramtermel? kapacitások kiépítésére vonatkozó pályázatát az elbírálás után visszavonták, a pénzt intézményi és egyházi energetikai korszer?sítési beruházásokra csoportosították át.
A 2014-ig tartó szakaszban a nagy intézményi napenergiás projekteknél vitatható döntések sorával a kormányközeli Eliost hozták nyer? helyzetbe. Az otthonok zöldenergia-beruházásaira nem adtak érdemi támogatást – ellenben az e célra szánt, százmilliárdos uniós forrást is az intézményi szférában tervezik elkölteni –, viszont a napelemadó bevezetésével magát a napenergiát jelent?sen megdrágították.
Miután mesterségesen olyan helyzetet teremtettek, hogy nagy pénz (illetve EU-támogatás) már csak az önkormányzati-intézményi napelemes projektekben van, tétlenül nézik, hogy a közpénzekb?l létrehozott deformált piac egy részét néhány magáncég látszólag felosztotta egymás között, az árakat is felhajtva, a maradékot pedig gyakorlatilag államosították. Végül pedig 2016 júniusától a szükségletekhez képest amúgy is minimális keret? Otthon Melege Program kiemelt céljai közül kivették a megújulós (lakóházakról lévén szó, értelemszer?en f?ként napenergiás) fejlesztéseket. Röviden így lehetne összefoglalni, mi történt az elmúlt hat évben
Magyarországon a napenergiában, ám a téma és a történet is összetettebb annál, hogy egyetlen bekezdésbe beleférjen. Az alábbiakban bemutatjuk, milyen lépésekkel ejtette csapdába a napenergia-szektort a kormány, illetve a kormányzati döntésekre meghatározó befolyással bíró gazdasági érdekháló.
A helyzet
Hogy Magyarország európai és regionális összehasonlításban is látványosan lemaradt a napenergia hasznosításában, az makro és mikroszinten is jól látható. 2015-ös adatok szerint (frissebb még nincs) nálunk a beépített napelemek összkapacitása mindössze 77 MW, miközben a kétmilliós igaz, délebbi fekvés? Szlovéniában ugyanez az adat 212 MW, t?lünk északra, Szlovákiában 538 MW, Romániában 1800 MW – az igazán megdöbbent? azonban az, hogy a nálunk lényegesen kisebb napenergia-potenciálú, viszont az energiarendszer fejlesztésében is a német mintát követ? Csehországban a magyar érték közel harmincszorosa, 2126 MW, és ezt a különbséget nagyon nehéz lenne racionális érvekkel megindokolni.
Érdemes megjegyezni azt is, hogy Németországban, ahol a leggyorsabban fejl?dik a piac, egyáltalán nem a támogatások hajtják a növekedést: ott nagyjából 0,8 euró, azaz 25 forint a napenergiával termelt áram kilowattóránkénti ára, Magyarországon viszont 31 – ezen az alapon nálunk kellene a legnagyobb tempójú növekedést tapasztalni.
– A napelemadó tavalyi bevezetése után a napelemek érezhet?en drágábbak lettek (a nemzetközi ártrenddel épp ellentétesen), nagyjából öt százalékkal. A piac úgy reagált, ahogyan vártuk: megn?tt az import aránya, nem csak a beszerzések, hanem a szolgáltatások, vagyis a kivitelezés területén is – fogalmazta meg a legmeghökkent?bb állami beavatkozás konklúzióit kérésünkre Kiss Ern?, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. Szerinte pozitív fejlemény, hogy a Mátrai Er?m?ben 16 megawattos naper?m? épült, Pécsen az állami MVM adott át nemrég 10 megawattos naper?m?vet, ám ezek mégis inkább csak elszigetelt jelenségek, az európai napenergia-forradalomból Magyarország eddig jórészt kimaradt.
A Magyar Energetikai és Közm?szabályozási Hivatal frissen publikált 2015ös adatai szerint tavaly az elmúlt évek tendenciájához hasonlóan ismét megduplázódott a telepített napelemes er?m?vi kapacitás, aminek akár örülhetnénk is, ám az évtizedes lemaradásunk nem csökkent Európa többi országához képest – máshol sokkal gyorsabb a b?vülés, és még Ukrajnában is tízszer annyi napelem jut egy f?re, mint Magyarországon. A hazai növekedés jelent?s része sajnos nem a magyar vállalkozásoknál csapódik le, mivel honfitársaink a környez? országokba járnak napelemért, gyakran osztrák és német cégek építik meg a magyar napelemes rendszereket, kikerülve a napelemadót és a világ legmagasabb ÁFA kulcsát.
A szakmai szövetség vezet?je azt állítja: mérhet? volumenben csak az intézményi szférában, illetve a naper?m?vek területén van fejl?dés, pedig egyébként Magyarországon is a napelem az egyik legjobb befektetés (a sok korlátozó tényez? és az áramárat lefelé szorító rezsicsökkentés ellenére): a beruházások tíz év alatt megtérülnek, sokkal magasabb hozamot hozva, mint bármilyen banki megtakarítás. Említ egy konkrét példát is: ha egy családi házat gázf?téssel építenek, a f?tési rendszer költsége akár a 3 millió forintot is elérheti. Amennyiben h?szivattyús-napelemes energiarendszerrel épül a ház, akkor 56 millió forint az energiaellátásra jutó beruházási költség, de a többlet a sokkal olcsóbb a rezsiköltség miatt már 46 év alatt is visszajöhet. Kiss szerint érthetetlen, hogy az állam miért hagyja parlagon heverni ezt a lehet?séget, miért nem segít a saját polgárainak – más uniós országokkal ellentétben – adókedvezményekkel és támogatásokkal. – Egy biztos: nem a napsütés hiányzik: egy MTA-kutatás szerint a magyar napelemes potenciál tizenkétszer nagyobb a teljes hazai villamos energiafogyasztásnál.
Botrány 1 – Fénymásolt gy?zelmek
A magyar energiapolitika az alapjait tekintve súlyosan elhibázott, az egyértelm? globális trenddel szemben csak minimális szerepet szán a megújulóknak. De még a hátrányba kényszerített zöldenergiaszegmensben is torz piaci arányok érvényesülnek, nem véletlenül: valahogy úgy alakult, hogy szinte kizárólag a biomassza (a háztartási t?zifa és a nagyer?m?vi faégetés) kap teret, miközben mindkett? komoly fenntarthatósági aggályokat vet föl. És hogy mindez tökéletesen egybeesik a politika szándékaival, azt fényesen igazolja, hogy a Megújuló Energia Cselekvési terv szerint 2030ig fenn is tartanák a fenti arányt – állítja Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képvisel?je. Az energia és fenntarthatósági ügyekkel kiemelten foglalkozó szakpolitikus úgy látja: a napenergiaszektor kétszeresen is mostohagyerek, hiszen a lefojtott megújulókon belül is a sor végére kényszerül. Ahol pedig mégis megvalósult valamilyen nagyobb volumen? napenergia- hasznosítás, ott mindig masszívan jelen volt, és ma is jelen van a korrupció.
2013-ban a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 4.10.0/C jel? naper?m?pályázatát az elbírálás, illetve az eredményhirdetés és a pályázók kiértesítése után az illetékes kormánytag, Lázár János visszavonta, Jávor Benedek értékelése szerint azért, mert „annyira nyilvánvaló volt a lopási szándék”. Ezzel azonban csak a még nagyobb botránynak vette elejét, a 12,2 milliárdos keretösszeg? pályázat szabálytalanságait amelyek nem egyediek, hanem rendszerszer?ek nem orvosolta és nem zárta ki, a felel?sséget nem vizsgálta, felel?sségrevonás sem történt. Az említett eset tényleg olyan volt, mint az Orbán-rendszer dakota állatorvosi lova: az odaítélt, bár ki nem fizetett támogatási összeg legnagyobb hányadát olyan frissen alapított vagy szakmai múlt nélküli cégek nyerték (volna) el, amelyek a zöldenergiaszektorban sosem tevékenykedtek, és amelyek addig jellemz?en árbevétel nélkül vegetáltak; a nyertesek között összesen kilenc darab 0 forintos árbevétel? cég volt – ?k körözték le a szektor legtapasztaltabb vállalkozásait egy olyan pályázati rendszerben, ahol elvileg a referencia és az üzleti terv volt a legf?bb bírálati szempont (fontos adalék, hogy a KEOP nem garázscégek felfejlesztését, innovatív kisvállalkozások befuttatását szolgálja, hanem els?sorban a fenntartható fejl?dést: a deklarált célok alapján kizárólag olyan projekteket támogat, amelyekt?l joggal remélhet?, hogy megvalósításuk nyomán csökken a környezetszennyezés, javul a környezeti állapot, mérsékl?dik az energiafogyasztás stb. ezen komplex célrendszer teljesülése gyakorlatilag kizárható olyan vállalkozások esetében, amelyek semmilyen tapasztalattal nem rendelkeznek a megújuló energiatermelés területén).
A pályázaton összesen 11 olyan céget hoztak ki nyertesnek, amelyek fillérre azonos támogatást (az egyik csoportban 220.140.000 forintot, a másikban 246.830.000 forintot) igényeltek és nyertek márpedig teljességgel kizárható, hogy földrajzilag nagy távolságban lév?, eltér? feltételek között megvalósítandó és különböz? m?szaki tartalmú napenergiaprojektek valós költsége 100 százalékban azonos legyen. Sokkal inkább az valószín?síthet?, hogy fénymásolóval készült, a biztos nyerés tudatában beadott pályázatokról volt szó. A pályázók egy jól körülhatárolható körénél fölmerült a kormányzati kapcsolat: az Átlátszó gy?jtése szerint a majdnemnyertesek közé került például Hamar Endre, Tiborcz Istvánnak (a kormányf? vejének) egykori üzlettársa, akik két érdekeltségével, a Sistrade Kft.vel és a PBE Energiamenedzsment Kft.vel összesen 428 millió forint uniós támogatásra kapott ígérvényt. Hamar Endre és Tiborcz István üzlettárs volt a Hamar és Tiborcz Kft.-ben, illetve Hamar tulajdonos volt az Eliost tulajdonló Green Investments & Solutions Kft.ben, abban az id?szakban, amikor Tiborcz az Elios egyik igazgatósági tagja volt. Akkoriban az Elios Zrt. és a PBE Energiamenedzsment Kft. is a Budapesten a Szilágyi Dezs? tér 1. szám alá volt bejegyezve.
A KEOP pályázatok (és általában az uniós forrásokat elosztó állami pályázatok) esetében a beérkezett pályam?veket azonos szempontok szerint, a pályázati felhívásban szerepl? kritériumok alapján kell elbírálni. Minden pályázóra ugyanazok a bírálati szempontok érvényesek; ha egy pályázatot valamilyen, a pályázati anyag összeállítása során elkövetett hiba miatt elutasítanak, ugyanazon hiba esetén egy másik pályázat sem kaphat támogatást.
Ezt az alapelvet az említett KEOP pályázat elbírálása során a bírálók nem érvényesítették: a napenergiás projektekben termelt villamos energia értékesítése kizárólag a KÁT rendszeren keresztül történhet(ett); annak igazolására pedig, hogy valaki jogosult a KÁT keretében áramot eladni, a Magyar Energetikai és Közm?-szabályozási Hivatalnak (MEKH) a saját honlapján közzétett határozata szolgál. 2013ban az Elektron Kft., a Foton Kft., a Helios Kft., az Enertec Kft., illetve a Solartech Kft. kapott a MEKH-t?l kötelez? átvételre vonatkozó határozatot. Az említett cégek pályázatait az NFÜ egységesen elutasította, miközben egyetlen nyertesé nyilvánított pályázó határozata sem szerepelt a MEKH honlapján a KÁTjogosultsággal rendelkez?k között, vagyis mindannyiuk pályázatát el kellett volna utasítani. Végül nem ez történt, hanem az egész kiírást visszavonták, „tekintettel a közszféra pályázóknál jelentkez? nagyszámú igényre”.
Hogy milyen lobbiszempontok indokoltak az id?n túli módosítást, azt az NFÜ természetesen nem tette közzé, ugyanakkor egy olyan területre csoportosították át a pénzt, ahol direktben érvényesül a kormányzati befolyás: a közszféra intézményei számára kiírt megújulós pályázatok legnagyobb, szinte kizárólagos nyertese abban az id?szakban az Elios (korábban EOS Innovatív Zrt.), a cég közvetett tulajdonosa pedig Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje volt. Ráadásul írásos bizonyítékunk van rá, hogy maga az átirányítás Tiborczéktól korántsem függetlenül történt meg: lapunk birtokában van az a levél, amelyet Walter Deffa, az Európai Bizottság uniós támogatásokért felel?s regionális f?igazgatóságának vezet?je írt Jávor Benedek EP-képvisel?nek, és amelyben a szóban forgó pályázat hibáit (az egyenl? bánásmód és a diszkriminációmentesség elveinek megsértését, az el?zetesen jóváhagyott kiválasztási kritériumok figyelmen kívül hagyását) jelöli meg a támogatások felfüggesztésének és átcsoportosításának okaként, OLAFvizsgálatot is javasolva. Jávor kérdésünkre külön is meger?sítette: az idén januári Deffaalevél alapján egyértelm?en kiderült, hogy Lázár János a Tiborcz Istvánhoz köthet? cégek által elnyert naper?m?tender hiányosságai okán el?írt korrekció miatt volt kénytelen 2013. szeptemberében visszavonni a tendert, és ugyanezen ok miatt vonta meg az EUtámogatást a projektt?l – vagyis a miniszterelnöki v? környezetében kell keresni a magyar napelempiac lefékez?désének egyik ered?jét.
Botrány 2 – Drága rokon
A Tiborcz-féle EOS/Elios eleve jogilag vitatható lépésekkel vált a magyar napenergiapiac domináns cégévé. A 2009-ben még minimális forgalmú cég 2012-ben, két évvel az Orbán-kormány hatalomra jutása már több mint hárommilliárdos forgalmat ért el, amiben oroszlánrésze volt két uniós finanszírozású projekt, a szegedi egyetem napenergiarendszere és az újszilvási naper?m? elnyerésének; szintén az Átlátszó tárta föl, hogy az el?bbit a legdrágább ajánlattal, a versenytársak kizárása után hozta el az Elios, az utóbbit pedig úgy, hogy – bár a közbeszerzést megtámadták a vesztesek – a megbízó „rendkívüli körülményekre” hivatkozva már az eljárás alatt szerz?dést kötött a céggel. A
z újszilvási és a szegedi projekt összértéke együtt meghaladja az egymilliárd forintot. A kormányf? családjához köthet? Elios nem csak az említett uniós forrást nyerte el a versenytársak el?l, de ráadásként a referencia felmutatásának lehet?ségét is: ilyen volumen? közületi napenergiás beruházást az amúgy jelent?s részben az Orbán-kabinetnek a megújulókat háttérbe szorító energiapolitikája miatt sorvadóban lév? magyar zöldenergiapiacon más nem nagyon valósíthatott meg (a cég még 2014 utolsó napjaiban is elnyert egy, „Fotovoltaikus rendszer telepítése az Óbudai Egyetem Doberdó út 6. szám alatti épületének vonatkozásában” cím? KMOP – Közép-Magyarországi Operatív Program – projektet 381 millió forint értékben, jó 50 millióval az el?zetese becsült ár fölött).
A rend?rség az LMP 2014. decemberi feljelentése nyomán négy közbeszerzési ügyben nyomozást indított az Elios ellen „versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban” gyanúja miatt (f?ként közvilágítási beruházásokról volt szó). Nem sokkal ezután Tiborcz István formálisan kiszállt az Eliosból, közvetetten birtokolt tulajdonrészét eladta a Fideszközeli cégek közé sorolt, a Várkert Bazárt is felújító West Hungária Baunak.
Botrány 3 – Álverseny és túlárazás
Az Elios visszalépése után jelent?s átalakulás történt a hazai közületi napenergiaberuházások piacán, ám a szabad verseny korszaka továbbra sem köszöntött be. Ahogyan a témát az általa tett következ?, 2015 márciusi feljelentés megalapozása végett részletesen feldolgozó Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szóviv?je lapunknak elmondta, úgy fest, hogy az érintett piaci szegmensen alig néhány cég osztozik – nem indulnak egymás ellen a pályázatokon, sok közbeszerzést nyernek, vélhet?en tényleges árverseny nélkül.
Lapunk föltérképezte a Hadházy feljelentésében nevesített cégek, a GoodWill Energy Kft., a Tiszta Energiák a Földért és az Emberért Kft. és a Solarside Kereskedelmi és Szolgáltató Kft kapcsolati hálóját – a nyilvános cégadatok alapján az említett vállalkozások tulajdonosi körében nincs a kormánykörökhöz kapcsolható személy, és a cégek egymáshoz sem köt?dnek kimutatható módon. Az is látszik ugyanakkor, hogy a kormánynak nincs ellenére, ha az érintett piaci szegmensben korlátok közé szorul a verseny és megugranak az árak, hiszen ez az árszínvonal az intézményi szektor árait is följebb tornázza. Az önkormányzati pályázatokat általános érvény?en Hadházy földije, Ács Rezs?, Szekszárd fideszes polgármestere foglalta össze a Hadházy által kiszivárogtatott felvételen: „A pályázati rendszer ma így m?ködik Magyarországon. Lejön, és azt mondja, hogy én kompletten megcsinálom neked, megnyerem neked, de én hozok mindent. És ha nem, akkor megyek egy várossal odébb. Mert van egy kvótám, amit én eloszthatok, és ha nem, akkor megyek egy várossal odébb. Zárt ajtók mögött sajnos ez van.” Maga Hadházy Ákos kérdésünkre úgy fogalmazott: benyomása szerint mindig ugyanazok nyernek, a nyertes cégek viszik magukkal a kamupályázókat (akikre csak a verseny látszatának megteremtése végett van szükség), de ez az állami hatóságokat láthatóan nem zavarja. A feljelentés mellékletéb?l az derül ki, hogy amikor a GoodWill Energy nem egyedül pályázik, gyakran indul vele a Renesco Kft., a DeltaSec Plusz Kft. és a Terra Plast Kft.; a Tiszta Energiák a Solartis Kft.vel és a Best Solar Kft. vel szerepel felt?n?en sokszor, a Solarside pedig jellemz?en egyedüli induló.
Forrás: nol.hu
B?vebben
