Az Európai Bizottság és a magyar kormány szervezésében a közép- és délkelet-európai földgázpiac aktuális energiapolitikai kérdéseit és az energiabiztonság meger?sítését célzó miniszteri találkozót tartanak ma Budapesten, melyen jelen lesz Miguel Arias Cañete éghajlat- és energiapolitikáért felel?s uniós biztos, aki az esemény el?tt exkluzív interjút adott a Portfolio-nak. Cañete többek között elmondta, az EU energiastratégiája Krím Oroszország általi megszállása után sem változott, a német Energiewende ígéretesen halad, de számos kihívással néz még szembe Európa legnagyobb gazdasága, Magyarországon a paksi b?vítés az atomenergia súlyát 40-r?l 70 százalékra növelheti, a megújuló energiára és károsanyag-kibocsátás csökkentésre megfogalmazott célkit?zéseink pedig teljesíthet?ek.
Hol tart jelenleg az európai energiaunió létrehozásának folyamata? Melyek a legf?bb szabályozói, technológiai és külpolitikai szempontok?
Az Unió és a tagországok jelent?s lépéseket tettek már az energiaunióban lefektetett célok irányába, a megvalósításnak azonban még mindig csak az elején vagyunk. 2016 a Bizottság felé történ? beszámolás éve, az év vége el?tt fontos kezdeményezéseket teszünk majd a stratégiának mind az öt dimenziója mentén. Az év elején egy ambiciózus csomaggal álltunk el?, mely az energiabiztonság köré összpontosult (különösen a gáznál), júliusban pedig bemutattunk egy stratégiát a közlekedésb?l keletkez? üvegházhatású gázkibocsátás kezelésére. Az év kés?bbi részében pedig törvényjavaslatokkal állunk el? az energiahatékonyság, a megújuló energia, a bels? piac és az energiaunió szabályozása kapcsán.
Ami a külpolitikát illeti, továbbra is törekszünk szoros kapcsolatokat ápolni a legfontosabb partnerekkel, mint Algéria, Norvégia, Törökország, Irán, az Egyesült Államok és Kanada, hogy diverzifikáljuk az importforrásokat. Nemzetközi szervezetekkel szintén együttm?ködünk, hogy megvédjük Európa érdekeit.
Bemutatná röviden az Unió jelenlegi energiapiaci modelljét? Melyek a legfontosabb importforrások?
Maga az Unió és a tagországok is egy átalakulási folyamaton mennek keresztül, mely az alacsony széndioxid-kibocsátáshoz vezet. Az üvegházhatású gázkibocsátásra, a megújuló energiafelhasználásra és energiahatékonyságra megfogalmazott 2020-as és 2030-as évi célok elérése jelent?sen növeli majd a térség energiabiztonságát és csökkenti az importfügg?séget, ugyanakkor elegend? teret is hagy arra, hogy az egyes tagországok alkalmazkodjanak a nemzeti adottságokhoz és preferenciákhoz.
Az EU energiamodelljét mindemellett az integráció állandó folyamata és az energiapiaci verseny növekedése jellemzi. Ahhoz, hogy a fogyasztók ennek el?nyeit teljes egészében ki tudják használni, többet kell beruházni a határokon átível? infrastruktúrákba, emellett szükséges a szabályozás további koordinációja, összehangolása.
Az Unió teljes energiaimport függ?ségi rátája 2014-ben 53,5 százalékot tett ki, a fosszilis energiahordozók iránti kereslet legnagyobb részét küls? forrásokból fedeztük, tekintve, hogy a térség termelése évek óta hanyatlik. A szén esetében az importfügg?ség 68 százalék, a nyersolajnál 88 százalék, a földgáznál pedig 67 százalék volt. A megújulóknál a fogyasztáson belül az import aránya lényegében elhanyagolható volt.
Az Unió energia infrastruktúrájának szerves részét képezik a gáz és áram interkonnektorok. Mennyiben értékel?dtek fel ezek a beruházások az elmúlt években? Melyek most a legnagyobb függ?ben lév? projektek? Megtérülnek egyáltalán ezek a beruházások?
2013-ban új szabályozás lépett életbe a transzeurópai hálózatoknál, mely megfogalmazza a fontosabb irányelveket az energia infrasktruktúrák megfelel? id?ben történ? fejlesztéséhez. A cél, hogy a felgyorsuljanak a kulcsfontosságú infrastrukturális beruházások, melyek egyúttal közös érdek? projektként vannak számon tartva az EU-ban. Ezt els?sorban gyorsított engedélyezési folyamat, kedvez?bb szabályozói eljárás, és adott esetben pénzügyi támogatás biztosítja. A közös érdek? projektek listáját kétévente frissítik, hogy tükrözze az Unió változó prioritásait.
Az infrastrukturális beruházások természetüknél fogja jelent?s átfutási id?vel rendelkeznek, így az említett új szabályozás hatása teljes egészében a következ? években jelentkezhet. Több fontos projektet is beiktattak már, vagy jelenleg is zajlik a megvalósításuk, ezek között szerepel például Norvégia és az Egyesült Királyság tenger alatti elektromos hálózati összekötése. A gáznál pedig két, jelent?s EU-forrásból megvalósuló interkonnektor köti majd össze Lengyelország, a balti államok és Finnország gázhálózatait a kontinentális európai hálózatokkal, el?ször a történelemben.
A Bizottság kezdeményezésére 2015-ben megindult a közép-és délkelet-európai földgáz összeköttetések projektje, itt már büszkén számolhatok be érdemi eredményekr?l: Románia és Bulgária összeköttetése megvalósult, Bulgáriának van már hozzáférése az LNG-hez, Magyarország és Horvátország között pedig hamarosan lehet?ség lesz a fordított irányú gázszállításra. Most pedig ennél is tovább szeretnénk menni.
Az összes említett projekt fontos el?nyökkel bír, hiszen növeli az energiatermelés biztonságát, csökkenti a nagykereskedelmi gáz és áramárakat, valamint lehet?vé teszi a megújuló energiatermelés növelését.
Általánosságban véve mit gondol az EU energiaellátásának biztonságáról? Mi növelhetné ezt leginkább? LNG? Javuló hatékonyság?
2014 májusában az Európai Bizottság energiabiztonsági stratégiájában vázolta fel, hogy az Unió mennyire sérülékeny a küls?, energetikai piacokat érint? sokkokra. Ezt követ?en felszólította a politikai döntéshozókat, hogy a tagállamok és az Unió szintjén is tisztán jelezzék az állampolgárok felé, milyen módszerekkel kívánják csökkenteni energiafügg?ségünket bizonyos üzemanyagok, vagy beszállítók, illetve ellátási útvonalak terén. Emiatt az energiabiztonság, a szolidaritás és a bizalom a legfontosabb pillérek között vannak, nem lehet ezekre egymástól elszigetelten tekinteni.
Ahhoz, hogy az energiabiztonságot növeljük, javítanunk kell az energiahatékonyságot, diverzifikálni kell a küls? beszerzési forrásokat – itt lehet egyébként fontos szerepe az LNG-nek -, maximálisan ki kell használnunk a tároló kapacitásokat, nagyobb mértékben kell támaszkodnunk a bels? forrásokra, továbbá támogatnunk kell az új technológiák használatát. Ami pedig mindezt keretbe foglalja, az az integrált, egységes európai energiapiac, ami lehet?vé teszi az energia szabad áramlását.
Hogyan növelheti az energiahatékonyságot a zöldenergia?
Az energiahatékonyság lehet?vé teszi a megújuló energiaforrások gazdaságos és költséghatékony használatát, sok esetben pedig az energiahatékonyság növekedése a kezdeti feltétele annak, hogy a megújulók felhasználásán alapuló technológiák megjelenjenek. Mondok itt egy példát, a legtöbb megújuló energián alapuló f?tési rendszert akkor lehet csak gazdaságosan és megfelel? technológiával beépíteni, ha ezzel egyid?ben az épületeket is átalakítják és az energiafelhasználásuk javul. Emiatt tartalmaz az EU megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó szabályozása kereszthivatkozásokat. Vegyük csak példaként az Európai Parlament f?tési és h?tési stratégiájának megvalósításához készített vizsgálatát, melyben az olvasható, hogy „az épületek energiahatékonyságot növel? beruházásait a megújuló alapú f?tési és h?tési beruházásokkal párhuzamosan célszer? megvalósítani”.
Az év második felében javaslatokat teszünk majd a megújuló energiafelhasználás és az energiahatékonyság szabályozásának további jelent?s er?sítése felé. Ezek biztosítják majd azt, hogy a 2030-ra kit?zött célokat költséghatékony módon tudjuk elérni, továbbá világels? helyet szerezzünk a megújuló energiafelhasználásban.
Mit gondol a német energiaforradalomról? Megvalósítható Európa legnagyobb gazdaságának megújuló energiára való átállása? Mik a legf?bb kockázatok ezzel kapcsolatban?
A német Energiewende célja, hogy 2050-re az ország alacsony károsanyag-kibocsátású gazdasággá alakuljon át, úgy, hogy közben 2022-re megszabadulnak a nukleáris energiától. Ez kétségkívül ambiciózus törekvés. A projekt 2011-es évi indulása óta ugyanakkor jelent?s el?relépés figyelhet? már meg, ennek talán legfontosabb bizonyítéka, hogy a megtermelt villamos energia 32 százaléka megújuló forrásokból származik. 2000-ben még 6 százalék volt a megújulók aránya az áramtermelésben. Mindezek ellenére a németek a stratégia folytatásakor négy nagy kihívással néznek majd szembe: a megújulók arányának további növeléséhez kapcsolódó költségek kontrollja, a szükséges elektromos infrastruktúra kiépítése (bels? és határokon átível? vezetékek), az épületek és a közlekedés energiahatékonyságának növelése, valamint a szomszédos országokkal való szorosabb együttm?ködés. Ez utóbbi terén számos ígéretes kezdeményezés történt a németek részér?l.
Forró téma jelenleg Európában a kapacitás mechanizmusok kérdése, hiszen a hagyományos szén és gáz alapú áramtermel? er?m?vek m?ködési környezete jelent?sen megváltozott. Mely országok járnak élen az ilyen típusú támogatásokban? Hol tervezik jelenleg a kapacitás mechanizmusok bevezetését?
A kapacitás mechanizmusok nem számítanak új dolognak Európában. Számos ország, köztük Görögország, Spanyolország, Portugália vagy Írország fizetett már azért, hogy fosszilis er?m?vei évekig rendelkezésre álljanak. Az Egyesült Királyság és Franciaország a legutóbb vezetett be, illetve készül bevezetni kapacitás mechanizmusokat, míg mások, mint Németország, vagy az északi országok jelen pillanatban más utat követnek.
Alapelvként megfogalmazható, hogy egy jól m?köd? bels? árampiacnak jeleznie kell, hogy hol és mikor van szükség beruházásokra az új termelési kapacitásokba. Azonban a meglév? piaci és szabályozói korlátok rontják a piacoknak ezt a képességét. Amikor tehát kapacitás mechanizmusokról beszélünk, els?ként ezeket a korlátokat kell definiálni és kezelni. Ehhez kapcsolódóan az Európai Bizottság az idei évben még új szabályozási javaslatokat fog közzétenni. Ennek eredményeként a piaci árak jobban jelezhetik majd az elektromos áram-rendszerek valós költségét, a megújuló energiatermel?k és a fogyasztók pedig jobb helyzetben lesznek ahhoz, hogy ezekre a jelzésekre reagáljanak.
Térjünk át most kicsit Magyarországra. Mit gondol a magyar energiastratégiában kit?zött hosszabb távú célokról, valamint a károsanyag-kibocsátások csökkentésére tett vállalásainkról? Ön szerint hosszú távon mekkora szerepe lehet a megújuló energiának a magyar áramtermelésben?
Magyarország mindig is hangsúlyozta a nemzetállami szuverenitás fontosságát az energiamixr?l való döntésekben, most pedig úgy t?nik hosszú távon is az atomenergiára akarnak támaszkodni. Amennyiben ez az összes releváns uniós irányelvnek és Euratom-szabályozásnak megfelel, akkor a Bizottság elismeri, hogy Magyarországnak jogában áll további atomer?m? beruházásokat végrehajtani.
Magyarország esetében is kiemelten fontos szempont az energiaellátás biztonsága, a végfelhasználói áramárak szabályozásának megszüntetését összekapcsolja az ország azzal, hogy ehhez szeretné megteremteni az összes szükséges infrastruktúrát, ami a versenyképes nagykereskedelmi árakat biztosíthatja. Az energiaunió stratégiájában szerepel, hogy a nem költségalapú végfelhasználói energiaárakat el kell törölni. A bizottság kész arra, hogy ezzel kapcsolatban folytassa az egyeztetéseket Magyarországgal, hogy végül olyan megoldást sikerüljön találni, ami az energiafogyasztók érdekeit a leginkább szolgálja.
Magyarország jelenleg jó úton halad, hogy teljesítse a megújuló energiafelhasználás arányára vonatkozó 2020-as évi célkit?zését, azonban ennek a megújuló energiának a legnagyobb része a biomasszából származik. A szél és a napenergia szerepe az energiamixben továbbra is elhanyagolható. A jelenlegi trendek és energiapolitika mellett a 2020-ra kit?zött 13 százalékos megújuló arány teljesíthet? lesz, ami 2030-ra 13,6 százalékra, 2050-re pedig 18,1 százalékra emelkedik majd.
Ami a károsanyag kibocsátásokat illeti, az ETS által nem érintett területeknél, mint az épületek, a mez?gazdaság, a hulladékgazdálkodás, vagy a közlekedés, a szennyezés 23 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2005-ben. El?rejelzéseink szerint Magyarországon az üvegházhatású gázkibocsátás mértéke 2030-ra tovább csökkenhet, méghozzá olyan mértékben, hogy a 2030-as évi célok teljesíthet?ek lesznek. Ugyanakkor további intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy felkészüljön Magyarország az átalakulásra, ami egy alacsony károsanyag-kibocsátású gazdaság irányába mutat.
Volt már szó az atomenergiáról, mégis fontos kitérni arra, hogy a paksi b?vítés hogyan illeszkedik az Unió energiapiaci törekvéseibe? Mennyiben tér el a magyar út más tagországok gyakorlatától?
Ahogy már említettem, a tagállamok szabadon dönthetnek a nemzeti energiamixr?l, így dönthetnek arról is, hogy nukleáris energiát használnak. Ha így van, az Európai Bizottság számára az els?dleges szempont, hogy megbizonyosodjon róla, az adott ország teljesíti a legszigorúbb elvárásokat a nukleáris biztonság, a radioaktív védelem, valamint a hulladékgazdálkodás terén. Mindemellett fontos a nukleáris f?t?anyagok beszerzési forrásainak diverzifikálása, hogy garantált legyen az ellátásbiztonság. A Bizottságot 2014 augusztusában tájékoztatta Magyarország a Paks II. projektr?l, az Euratom-Szerz?déssel összhangban. A Bizottság megjegyzi, a két újabb nukleáris reaktor üzembe állításával a nukleáris energia áramtermelésen belüli aránya mintegy 40 százalékról 70 százalék körülire emelkedhet (átmenetileg – a szerk.). A Paks II. beruházás üzleti terve azzal számol, hogy a megtermelt villamos energia egy részét Magyarország exportálhatja is a belföldi áramkereslet és az áramárak függvényében.
