A földgázüzemű erőművek működtetése olcsóbb. Trump elvileg szénbányaipart erősítő intézkedései sem állítják meg a szektor hanyatlását. És világszerte hasonló a tendencia.
Elnöksége első hónapjaiban Donald Trump szénbányászok társaságában írta alá azt az elnöki utasítást, mely beindította az Obama-féle zöld törvények eltörlését. Velük pózolt a fotósok előtt.
Az elnöki címért folyó versenyben célközönsége volt a washingtoni elit által cserbenhagyott vidéki kisember, kampányszövegeiben gyakran példálózott a munkanélkülivé vált vagy csökkentett munkaidőben dolgoztatott bányászok sanyarú sorsával.
A Trump-adminisztráció kiiktatja a Tiszta Szén Tervet is, melyet elődje azért vezetett be, hogy az amerikai energiaszektort megtisztítsa a kőszén használatától. A törvény szigorú kibocsátáscsökkentési korlátokat rótt volna ki a széntüzelésű erőművekre, melyeken olyan korszerűsítéseket kellene végrehajtani, amik már nem térülnek meg, így gazdaságtalanná válik a működtetésük.
A megoldás: a széntüzeléses erőművek bezárása. Pontosan ez volt a klímavédelmi politikát teljes mellszélességgel felvállaló Obama célja.
Trump elnöksége első kilenc hónapjában egy sor más intézkedést is tett, feloldotta a szénbányászatra vonatkozó moratóriumot a szövetségi kormány által birtokolt földterületeken, pénzeket irányít a “tiszta szén”-technológiák kutatásába (ami legtöbbször a gyárkéményekből a füst föld alatti tárolását jelenti).
Rick Perry energiaügyi miniszter azzal a javaslattal is előállt, hogy kapjanak kedvezményeket azok az erőművek, melyek 90 napi működésre elegendő kőszénkészletet tárolnak. Ez persze bújtatott támogatása a szénbányászatnak: elvileg a felhasználói oldalon (az erőműveknél) jelentkezik a támogatás, de voltaképpen a bányászatott hivatott serkenteni.
Nem elég olcsó
Csakhogy a piaci erők már túlléptek a kőszénen. Ez paradox jelenség, hiszen a Trump-adminisztráció célja az, hogy lebontsa az Obamáék által bevezetett, zöld gazdaságot és a megújuló energiák használatát fellendítő törvényeket, s átadni a döntési jogot az energiaszektor felett a szabadpiaci dinamikáknak.
Mégis Trump energiapolitikája is a földgáz malmára hajtja a vizet: földgázzal üzemeltetni egy erőművet olcsóbb, s a károsanyagkibocsátás is alacsonyabb. (Bár ha az ország kilép a párizsi klímegyezmény alól, ez nem tényező többé Amerikának. Ugyanakkor több város vezetése is bejelentette, hogy továbbra is érvényesnek tartják magukra nézve a klímaegyezmény emissziócsökkentési vállalásait, így ezeken a helyeken az erőművektől megkövetelhetik regionális törvényekkel, hogy kisebb legyen a légszennyezésük.)
Texasban például épp most jelentette két széntüzelésű erőmű, hogy bezár, hiába tett meg Trump minden tőle telhetőt elnöksége első 9 hónapjában, hogy valóra váltsa ígéretét és beszüntesse “Obama háborúját a szén ellen”.
A Brattle Group tanulmánya szerint a földgáz árának csökkenésével egyenes arányban szorult vissza a széntüzelés az erőműveknél. (A földgáz árcsökkenésének oka, hogy hatalmas palagázkészleteket fedeztek fel az USA-ban, s a hirtelen megnőtt kínálat levitte az árakat.)
A jelentés szerint 2020-ig a szénkitermelés jócskán 600 millió tonna alatt marad Trump energiapolitikája miatt, s a szénbányászatban foglalkoztatott személyek száma sem tud növekedni, sőt a jelenlegi 50 000 körüli létszámról akár 35 ezerre is lecsökkenhet 2020-ra. Vagyis még több széntüzelésű erőmű bezárása várható.
Még Trump sem tud tenni az ellen, hogy felülkerekedik a kőszénen a földgáz, a napfényes tagállamokban pedig a napenergia.
A piaci helyzet ássa meg a kőszén sírját.
