Míg az Európai Unió áramfogyasztásának körülbelül 30 százalékát fedezte megújuló energiaforrásból termelt villamos energiával 2016-ban, addig Magyarországon csak 7 százalék volt ez az arány, ami az unióban a második legalacsonyabb érték.
A megújuló energiaforrások áramtermelésbe való bevonásában Ausztria (73%), Svédország (65%), Portugália és Dánia (egyaránt 54%), valamint Lettország (51%) jár élen, míg a sor végén Ciprus (9%), Luxembourg és Magyarország (egyaránt 7%), illetve Málta (6%) szerénykedik – ezt mutatják az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai.
A megújuló alapon termelt villamos energia aránya a teljes bruttó villamosenergia-fogyasztásban az EU-ban 2016-ban (%):
A megújuló alapon termelt villamos energia legnagyobb részét (36,9%) a vízenergia biztosítja az EU-ban, ezt a szélenergia (31,8%), majd a napenergia (11,6%) követi, míg a fennmaradó közel 20 százalékot az olyan további megújuló forrásból fedezik, mint a geotermikus energia, biogáz vagy biomassza.
Magyarországon ettől jelentősen eltérnek az arányok. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) statisztikája szerint 2016-ban a megújuló alapú villamosenergia-termelés 57%-át adta a biomassza (47% szilárd biomassza, 10% biogáz). 706 GWh éves termeléssel a szélenergia 2016-ben a megújuló alapú villamosenergia-termelés 22%-ához járult hozzá. 10% alatti részesedéssel bír a vízenergia (7%), a kommunális hulladék megújuló része (egyéb, 8%), illetve a napenergia (6%).
Megújuló alapú bruttó villamosenergia-termelés megoszlása Magyarországon 2016-ban (%):
Amennyiben a teljes bruttó végső energiafogyasztást vizsgáljuk, a megújulók aránya 2016-ban 14,19% volt Magyarországon. Bár ez meghaladja a Megújuló Energia Irányelvben 2020-as kötelező célként meghatározott 13%-os részarányt, azonban ennek zömét is a biomassza biztosítja, amely ugyan megújuló energiaforrás, de több mint kérdéses, hogy egyúttal tisztának is lehet-e nevezni.
