Kutatási eredmények azt mutatják, hogy hatalmas napelemek és szélturbinák telepítése a Szaharában nagy hatással lenne a csapadékra, a növényzetre és a hőmérsékletre.
Szélturbinák és napelemek működtetésével megduplázhatnák az eső mennyiségét a régióban. A szerzők szerint munkájuk megerősíti azt a nézetet, hogy a nagyszabású megújuló energiaforrás beruházások átalakíthatják a Szaharát.
A tudósok lemodellezték, hogy mi történne akkor, ha a Szaharát 9 millió négyzetkilométernyi megújuló energiaforrás park fedné.
Azért erre a területre koncentráltak, mert ritkán lakott, jelentős napsugárzásnak és szélnek van kitéve, és közel áll a nagy energiapiacokhoz Európában és a Közel-Keleten. A szerzők számításai szerint a sivatagban történő tömeges telepítés több, mint négyszer annyi energiát eredményezne, amelyet a világ évente használ.
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a szél és a napenergia telepítése befolyásolhatja a hőmérsékletet, de a legfontosabb különbség a jelen kutatásban az a növényzetre gyakorolt hatás.
Modelleredményeik azt mutatják, hogy a Szaharában található nagyméretű szolár- és szélerőművek több mint kétszeresére növelnék a csapadékot, különösen a Sahel-övezetben, ahol az esőzés évente mindössze 20 és 500 milliméter között van. Ennek eredményeként a növényzettel borítottság körülbelül 20 %-kal nőne. A Szaharától délre fekvő száraz Szahel-övezetben az átlagos csapadékmennyiség naponta 1,12 milliméterrel nőne, ahol már a szélerőmű parkok jelen vannak.
Hogyan növelik a turbinák és a panelek az esőzések hatását?
A szélturbináknál a levegő keveredése a propellerek forgatásával megváltozik. A szélfarmok összekeverik a felmelegített melegebb levegőt a magasabb légrétegekkel, ami egy visszacsatolási folyamatot hoz létre, melynek következtében nagyobb a párolgás, a csapadék és a növények növekedése. A szélerőművek növelik a felületi érdességet, és ezáltal növelik az alacsony nyomású területek felé való áramlást. Az összeáramló levegőnek emelkednie kell, ezzel egyidejűleg pedig lehűl. A nedvesség kicsapódik, ami növeli a csapadékot.
A napelemek valóban csökkentik a napfény visszaverődését a felszínről, amit albedo hatásnak neveznek. Ez pozitív albedo-csapadék-vegetációs visszacsatolást vált ki, ami mintegy 50 %-os csapadék-növekedést eredményez, írják a szerzők.
A panelek közvetlenül csökkentik a felszín albedóját, ami több napenergia hőelnyelést és felületi felmelegedést eredményez, ami viszont erősíti a levegő feláramlását, ezáltal növeli a zivatar hajlamot, tehát több csapadékot eredményez.
Forrás: kiderul.startlap.hu
