Teljesen átalakíthatják az energiaellátás ma ismert rendszerét az iparágban zajló folyamatok a nem túlságosan távoli jövőben. Így előbb-utóbb Magyarországon is lehetővé válik az úgynevezett mikrogridek alakítása, amelynek alkalmazásával akár a szomszédunktól is tudunk majd áramot vásárolni és viszont; a blockchain technológia közvetlenül összekötheti majd a fogyasztókat és termelőket; az új energiatárolási lehetőségek pedig versenyképes opcióvá válhatnak a háztartási fogyasztók számára – mondta el a Portfoliónak Mező Csaba, a Deloitte partnere.
Alapvető átalakulás zajlik az energetikában, a folyamatokat egyszerre négy nagy trend hajtja – decentralizált energiatermelés; iparágak összeolvadása; ügyfélközpontúság; digitalizáció -, ezek pedig belátható időn belül a magyarországi fogyasztók számára is jelentős változásokat eredményeznek majd. Természetes jelenség, hogy a technológiai fejlődést követi a szabályozás hozzáidomulása, ami az élenjáró piacokon előrehaladottabb állapotban tart, de hamarosan Magyarországon is érzékelhető lehet – mondta Mező Csaba.
Ilyen, az energiaellátást átalakító újdonság az úgynevezett mikrogridek vagy mikrohálózatok szervezése, amelyre más országokban már van példa, itthon azonban a szabályozási környezet egyelőre nem teszi lehetővé adaptálását. A mikrohálózatok azon alapulnak, hogy számos fogyasztó egyben energiatermelővé is vált a decentralizációs trend eredményeképpen az otthonára telepített – jellemzően napelemes – kapacitásoknak köszönhetően. Ez további nagy változásokhoz vezethet, egyrészt a hálózatüzemeltetők, illetve elosztók tevékenységében, amelyeknek teljesen új szerepet vállalva ki kell alakítaniuk azt a képességüket, hogy regionálisan egyensúlyba hozzák a termelést és a fogyasztást. E téren az úgynevezett smart grid, vagy okos hálózati megoldások jó lehetőségeket kínálnak a társaságoknak.
A mikrogridnek hívott közösségek az ügyfeleknek egyrészt megtakarítást, másrészt üzleti lehetőséget is jelentenek, hiszen a megtermelt energia akár tovább is értékesíthető.
A hagyományos nagykereskedő-kiskereskedői rendszer után ez értelemszerűen nagy változást jelent. A gyakorlati megvalósítás során a fogyasztót és a termelőt, vagyis a keresletet és a kínálatot közvetlenül összekötni képes blockchain technológia több kísérleti projekt eredményei alapján jól alkalmazható megoldást jelent.
A blockchain e területen való alkalmazhatóságának mértéke és részletei ugyan ma még világszinten is kérdésesek, azonban jó eséllyel pár éven belül Magyarországon is megjelenhet, hiszen a Magyarországon is aktív nagy energiaszolgáltatók otthon foglalkoznak ezzel a technológiával – mondta Mező Csaba, aki szerint a fő trendekre tekintettel arra is jó esély van, hogy egy startup vállalkozás dolgozza majd ki a legjobb megoldást a problémára. Már az energetikai területén is megjelentek az „Uber” típusú vállalkozások, amelyek akár például személyre szabható energiacsomagokat kínálhatnak a fogyasztóknak, a távközlési vagy a pénzügyi szektorokhoz hasonlóan.
Forrás: MTI, Máthé Zoltán
A decentralizáció egy másik következménye az energiatárolás iránti igény megugrása. Magyarországon a háztartási termelő kapacitással is rendelkező fogyasztók a hálózatot használják egyfajta energiatárolónak. Ezzel az akkumulátor jellegű megoldásokmagasabb költségeik miatt egyelőre nem tudnak versenyezni, azonban a szabályozás esetleges módosulása – például a szolgáltatóval történő éves helyett havi elszámolásra való áttérés – itthon is utat nyithat ez előtt a technológia előtt. Tehát, noha a technológiai feltételek már adottak, a szabályozási háttér még nem: így az általam megtermelt áramot ma még a jogszabályi környezet miatt nem tudom eladni például a szomszédomnak – fogalmazott Mező Csaba, aki szerint ez azonban hamarosan megváltozhat, miután a hazai energiahivatal is ösztönözni kívánja az új technológiák elterjedését, ezáltal a piac fejlődését.
Olcsóbb és hatékonyabb
A digitalizáció alapjaiban fogja megváltoztatni az energetikai iparágat: noha monopolisztikus sajátosságai miatt a digitalizáció lassabban hódítja meg ezt a területet, ugyanakkor a hatása rendkívül széleskörű lesz Mező Csaba szerint. Térnyerésének két fő hajtóereje van: az ügyféligények változása, ami egyre nagyobb rugalmasságot kíván a velük való kommunikációban; illetve az új megoldások (pl. új fizetési lehetőségek, önkiszolgáló eszközök bevezetése) adaptációs kényszere. A szolgáltatók az ügyfélkapcsolatok mellett a működésüket általánosabban is digitalizálják, olcsóbbá, hatékonyabbá téve azt. A szolgáltatók a folyamatok gyorsítására, az adatállományok jobb kezelésére használják a digitalizációt; míg a hagyományos „számlagyár” célú jól integrált és robusztus rendszereik olyannyira kötöttek voltak, hogy inkább a működést alakították a rendszerhez, mint a rendszert a saját működésükhöz – fogalmazott.
