Durva mellébeszélés folyik a nukleáris energiáról a klímavédelemmel összefüggésben – fogalmazott a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős kormánybiztos. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a Paks 2 projekt aktualitásairól tartott előadásában Aszódi Attila azt mondta, a klímavédelem, ellátásbiztonság és gazdaságosság prioritásai egyaránt az új atomerőmű megépítése mellett szólnak. A kormánybiztos érdekes részleteket osztott meg a hazai atomerőművi kapacitás engedélyezésének, tervezésének folyamatáról is. Kiderült például, hogy a korábbi években nem csak a paksi helyszínt vizsgálták mint az erőmű lehetséges megvalósítási helyszíne.
Rossz célpont?
Sokan azt sugallják, hogy csak a megújuló energiaforrások számítanak egyben tiszta energiaforrásnak is: ez nyilvánvalóan nem igaz – mondta a BME tömött előadó termében Aszódi Attila, aki szerint ezért a zöldek rossz célpontot választanak maguknak, amikor az atomenergiát támadják. A Paksi Atomerőműnek is köszönhetően Magyarország a szén-dioxid-emisszió tekintetében olyan mintaállamoknak tartott országoknál szerepel jobban, mint Dánia, ahol az egy főre vetített kibocsátás 62 százalékkal haladja meg a hazai szintet. A szélenergia felhasználásában élen járó skandináv állam villamosenergia-termeléséből ugyanis a magyarországinál nagyobb arányban részesülnek az úgynevezett karbonintenzív, tehát jelentős szén-dioxid-kibocsátással járó energiaforrások (arányuk 62, illetve 66 százalék).
Aszódi Attila (Kép forrása: MTI, Bruzák Noémi)
Hasonló helyzetben van a megújulók felhasználásában szintén példának tartott Németország is, amelynek áramtermelésében a hazai atomerőművi kapacitások kiiktatása után a fosszilis források dominálnak. A német lakossági tarifák a magyarországinak mintegy háromszorosára rúgnak, az átszámítva körülvelül 90 forint/kilowattórás árak jelentős részét – mintegy 20 forintot – a megújulók támogatása teszi ki. Németországban összességében évi több mint 25 milliárd euróval támogatják a megújuló energiaforrásokat, ami több mint kétszerese a Paks 2 projekt becsült 12 milliárd eurós teljes költségének. Ezzel Németország Aszódi szerint gyakorlatilag feje tetejére állítja az európai energiapiacot. Közben a német áramigényt továbbra is jelentős részben nukleáris alapon termelt villamos energiával elégítik ki, csak éppen most már hazai kapacitások híján a francia atomerőművek termeléséből.
A kormánybiztos úgy vélte, a magyarországi villamos energia fogyasztás és csúcsterhelés erősödése szintén az atomerőmű megépítése mellett szól. A hazai csúcsigény átlagosan évi 50-70 megawattal emelkedik. Az ipari szektor fejlődése, a termelés bővülése, a szolgáltató szektor növekedése és a lakosság életszínvonalának emelkedése mind a fogyasztás várható erősödésére utal. A trendhez a megújuló energiaforrások terjedése is hozzájárul, például a hőszivattúk és az elektromos autók térhódítása révén. Magyarország jelenleg az egy főre jutó villamosenerga-fogyasztás alapján az európai mezőny hátsó felében található, a fejlettebb gazdaságú országok jellemzően relatív értelemben is több áramot fogyasztanak nálunk (Dánia például több mint 63 százalékkal).
A kormánybiztos kitért arra a gyakori ellenvéleményre is, miszerint az ország jobban járna, ha a Paks 2-re szánt anyagi forrásokat inkább energiahatékonyságra, például ingatlanszigetelésre fordítaná. Magyarország végső energiafelhasználásának 34 százaléka, 254 Petajoule az épületfűtéshez kapcsolódik. Az ingatlanok végsőenergia-fogyasztásában 55 százalékban a földgáz, 9 százalékban a távhő, 23 százalékban pedig a villamos energia vesz részt mint primerenergia-hordozó, azonban a távhő- és áramtermelés nagyrészt szintén földgáz alapon történik. Összességében tehát a fűtésre felhasznált energia 75 százaléka földgázalapú, vagyis az épületszigeteléssel zömmel földgázt takarítunk meg, villamos energiát aligha. Viszont az új építkezések nagy részénél már hőszivattyút is beépítenek, ami „nagyon komolyan jön fel”, és szintén Paks 2 létjogosultságát húzza alá Aszódi szavai szerint.
Más helyszíneket is vizsgáltak
A kormánybiztos beszélt az új magyar atomerőmű előkészítési, engedélyezési konkrétumairól is. Az 1990-es években Magyarországon a paksi mellett vizsgálták más lehetséges helyszínek telephelyként való alkalmasságát is – mondta el kérdésre válaszolva a kormánybiztos. A Tisza menti vizsgált helyszínekkel szemben azonban gyakorlatilag eleve kizáró tényezőnek számított, hogy a Tisza vízhozama jelentősen elmarad a Dunáétól.
Ami a Paks 2-t üzemeltető személyzetet illeti, felkészítésük érdekében létrejött az Üzemeltetési Igazgatóság, amelynek a humánerőforrás biztosítása mellett az üzemeltetési szemlélet kialakítása is feladata lesz. Míg a már működő blokkokat összességében körülbelül 2500 ember üzemelteti közvetlenül, az új blokkoknál a nemzetközi előírások 1000-1100 fős üzemeltető személyzet meglétét irányozzák elő. Számukra már az üzembe helyezés előtt két évvel szimulátoros képzés indul, amelynek már az oktatási programja is összeállt. A kormánybiztos elmondása szerint arra is készítettek forgatókönyvet, hogy akár az egyetemi iskolapadból képezzenek ki üzemeltető szakembereket. Maga az építkezés jóval nagyobb munkaerő-igényű, bizonyos időszakokban mintegy 8000 ember fog egy időben dolgozni az erőművön. Bizonyos feladatokat a megfelelő hazai munkaerő híján külföldiek láthatnak majd el, és vannak olyan munkafolyamatok is, amelyeket csak az oroszok végezhetnek.
A Paks 2 projektet több egymást követő konzekvens, ciklusokon is átívelő parlamenti döntés alapozta meg – hangsúlyozta a kormánybiztos. Mindemellett a magyar hatóságok folyamatos egyeztetéseket folytattak, és szoros együttműködésben álltak az Európai Bizottsággal 2013 óta, így mára minden EU-s jóváhagyás megszületett. Az Országgyűlés 2008-ban előbb a 2008-2020 közötti energiapolitikára vonatkozóan hozott döntést, majd 2009-ben úgy határozott, hogy előzetes elvi hozzájárulást ad a projekthez. 2011-ben aztán a 2030-as Nemzeti Energiastratégiáról is határozat született, ami alapján elkezdődhettek a rendkívül összetett engedélyezési folyamat. (2014-ben pedig a parlament elfogadta a magyar-orosz atomenergetikai együttműködésről szóló egyezmény kihirdetését szolgáló törvényjavaslatot is.)
Az éppen csütörtökön megkapott telephely-engedély és az Aszódi szerint remélhetőleg pár napon belül szintén megérkező másodfokú környezetvédelmi engedély birtokában születhetnek meg a létesítési (vízjogi, nukleáris biztonsági, villamosenergia-ipari) engedélyek. Ezt követően előbb a rendszer-, rendszerelem szintű (gyártási, építési, szerelési) engedélyeket; majd az üzembe helyezési engedélyt, végül az üzemeltetési engedélyt kell megszerezni.
Saját földrengésfigyelő rendszer
A telephely-vizsgálat egyebek mellett az ember okozta külső veszélyek, a geológia, hidrológia és meteorológia területeire is kiterjedt. Ezek keretében példál a Paks 1 jelentette potenciális veszélyt, a repülőgép-rázuhanás valószínűségét, illetve azt is vizsgálták, hogy milyen hatása lenne az üzemelésre, ha egy szemestakarmányt szállító uszály rakománya a Dunába borulva az erőmű hűtőrendszerébe kerülne. Az erőművet a számítások eredményeként 48,3 Celsius-fokos maximális, és 59,1 fokos minimális hőmérsékleti, illetve 171,7 kilométer/órás maximális szél-értékeket alkalmazva tervezik. Az egyéb veszélyek között például azt is figyelembe vették, hogy mi történne, ha a vízbe kerülő toxikus anyag hatására a hűtővízi rendszerben esetlegesen előforduló vízi élőlények (például vándorkagyló) tömeges pusztulása lépne fel.
Kiemelt jelentőséggel bír a földtani értékelés is. Ennek érdekében számos fúrást, háromdimenziós szeizmikus mérést, valamint például űrgeodéziai vizsgálatokat is végeztek. A nagy mélységű kutatófúrások közel 2 kilométeres mélységbe is lehatoltak, és kialakítottak egy állandó, 5 darabból álló, 150 méteres mélységben elhelyezett mikroszeizmikus mérőrendszert is. A mikroszeizmikus monitoring hálózat képes volt regisztrálni a 2016. március 2-i szumátrai, az augusztus 24-i és október 27-i olasz földrengéseket, valamint a szeptember 9-i északkoreai atomrobbantást is. A munka eredményeképp a Kárpát-medence 456-tól 2015-ig előfordult földrengéseinek katalogizálása és feldolgozása is megtörtént. A Telephely Biztonsági Jelentés (TBJ) ezek alapján az atomerőmű építésére alkalmasnak találta a telephelyet, az értékelést és a telephelyvizsgálati program megfelelőségét pedig a TBJ többszintű független szakértői véleményezése során is megerősítették.
Forrás: portfolio.hu
