Az Európai Unió lakosságának 75 százaléka városokban él, de mostanra globálisan is több ember él városban, mint falvakban. Az energia legnagyobb részét ugyancsak a városok használják fel, de a károsanyag-kibocsátásban is a városoké a vezető szerep. A jövőben emiatt az energia-felhasználásban, a közlekedésben és az infrastruktúra területén is radikális változásokra lesz szükség, ennek alapján indult útjára a Smart City – Okos Város – koncepció.
A növekvő forgalmi dugók, a lég- és zajszennyezés mind olyan problémák, ami a városok élhetőségét veszélyeztetik, aláássák a versenyképességet és hosszú távon is rontják az életminőséget. A felmerülő kockázatok kezelésére, az erőforrások hatékony felhasználására és a különböző területek problémáinak összefüggő kezelésére jött létre a Smart City koncepciója.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A Smart City kulcsterületei közé tartozik a közlekedés, az energetika, a városi környezet, az életvitel, a város igazgatása, valamint az előző területeket is összekapcsoló infokommunikációs infrastruktúra. Az említett területek azonban nem kezelhetők egymástól függetlenül, a megvalósítási elemeik is sokszor átfedik egymást.
A fenntartható, költséghatékony, környezetbarát és biztonságos városi életkörülmények iránt egyre nagyobb a társadalmi igény. Az „okos” eszközök terjedésével pedig mindez egyre valóságosabbá válik. A European Smart City Initiative lényege, hogy egy átfogó rendszerbe összesítik az EU által finanszírozott különféle smart city projekteket, amelyek az EU 20-20-20 célkitűzéseinek elérését célozzák. Ez a gyakorlatban a károsanyag-kibocsátásnak a 20 százalékos csökkentését, a megújuló energia 20 százalékos arányának elérését és az energiahatékonyság 20 százalékos növekedését jelenti. Ennek érdekében szükség van
- a fenntartható városi mobilitás fejlesztésére
- a fenntartható energiahatékony épületek létrehozására
- az információs és kommunikációs technológia integrálására a közlekedés és energetikai területén
- és a szociális ellátórendszerek korszerűsítésére
Smart közlekedés
A közlekedésben rövid távon az elektromos járművek terjedése és az olyan lehetőségek, mint a közösségi kerékpárrendszer kialakítása jelenti a megoldást. Hosszabb távon azonban meg kell tervezni az elektromos töltőhálózatok rendszerét vagy az akár vezető nélküli kooperatív járművek hálózatát is.
A vezető nélküli technológiák jelentős időmegtakarítást eredményezhetnek, például egy épület bejáratánál kiszállva az autó magától leparkol vagy tovább megy oda, ahol másnak szüksége van rá. Ugyancsak a smart koncepció része az ehhez illeszkedő közlekedési pályák kialakítása is. A dinamikus sávmenedzsment, vagyis a változtatható sávkiosztás és a dinamikus sebességkorlátozás is ide tartozhat. Ennek részeként a kis forgalmú időszakokban a sebességhatár növelése, míg a rossz időjárási körülmények között annak csökkentése is lehetővé válik.
Az elektromos járművek vezeték nélküli töltését lehetővé tevő e-charger sávok kialakítása, a dinamikus parkolóhely-kiosztás, illetve az intelligens forgalomszabályozás is a következő évek Smart City koncepciójának lényegi elemei lesznek.
Forrás: portfolio.hu
