Az uniós irányelvre mutogató kormány csúsztat, mert ha az új környezetvédelmi termékdíjas napelemeket nem „valaki benézte”, akkor keresletsz?kítési kísérletr?l van szó. És majd sopánkodik az állam, ha lesznek, akik a magas áfa és a termékdíj miatt inkább nem akarnak tisztán játszani, szürkeimportból származó napelemekkel szerelik fel a házukat. A kivetett adónál a mértéken túl az elvvel is baj van – állítja Gy?z? Miklós. A Stiebel Eltron marketingvezet?je épületgépész, aki 15 éve foglalkozik napenergia-hasznosítással.
hvg.hu: Mivel a napelemrendszerek maguktól nem bomlanak le, kár volna tagadni, hogy valamekkora ökológiai lábnyomot ezek a rendszerek is hagynak maguk után. És bár az els?re furcsának t?nhet, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium referál a kilónként 114 forintos környezetvédelmi adó kivetésér?l, ebben az EU egyik irányelvére hivatkozik. Mit lát a legnagyobb problémának a januártól bevezetett termékdíjjal kapcsolatban?
Gy?z? Miklós: Mivel ez az egész olyan, mintha a biztonsági övre vetnének ki balesetadót, tegyünk tisztába bizonyos dogokat! Az EU irányelve nem a napelemekr?l szól, hanem általában az elektronikai berendezések hulladékkezelési gyakorlatának hatékonyabbá tételér?l és a tagországok által növelend? reciklikálási szintr?l. Ennek az uniós elvnek az egy rossz értelmezése, hogy a jellemz?en a mosógépt?l a kézi botmixerig érthet? e-készülékek árába beépül? termék-utógondozási díjhoz hasonló módszert a napelempiacra beemelték.
hvg.hu: Az Energiaklub elnöke a napokban egy tévém?sorban azt azért elismerte, hogy a napelemek újrahasznosítása sok energiába kerül, és bár a visszagy?jtésüket Európában jellemz?en nonprofit cégek végzik, a feladat, hogy ezek az anyagok végül ne egy szeméttelepen végezzék, mégiscsak adott.
Gy. M.: A napelemek újrahasznosítása mint probléma ipari szinten jelenleg nem aktuális, mivel nem nagyon van még mit újrahasznosítani. A 90-es években felszerelt rendszerek tömeges napelem-kiöregedési hullámig se jutottunk még el. De az összetört, beázott, meghibásodott, esetleg eleve selejtes elemek ökológiai lábnyomának minimalizálása sem probléma.
Azért nem, mert Németországban 2007 óta bevált know-how van arra, hogyan lehet 95 százalékos újrahasznosítást elérni. Azért „csak” ennyit, mert a napelemrendszerek újrahasznosítása során a maradék 5 százalékot azok a m?anyagok (jellemz?en a véd?fóliák, a kábelszigetelések és a csatlakozódobozok) jelentik, melyeket els? lépésben leégetnek a visszagy?jtött panelekr?l. A többi összetev?, mint az alumíniumkeret és konzol, vagy az üveg újrahasznosítása évtizedek óta ipari szinten is ismert és megoldott.
A nagy hatásfok oka az is, hogy a napelem hulladékként is keresett termék. Ma a gyártás során a régi napelemeket is felhasználják, az mintegy harmadával kevesebb energiaráfordítással, 30 százalékkal olcsóbban el?állított terméket eredményezhet.
hvg.hu: Hol csúszott félre ez a mostani, a magyar kormányzat által kezdeményezett szabályozás?
Gy.M.: Erre két magyarázat létezik. A jóhiszem? feltételezés az, hogy szimplán benézték, és a napelemet csak véletlenül vették egy kalap alá a többi elektronikai berendezéssel. A kevésbé jóhiszem? pedig az, hogy a valódi szándék a napelemek elterjedésének fékezése. Azt, hogy a lakóházakra telepítend? átlagos rendszerek beruházási költségét az adó átlagosan 40-45 ezer forinttal emelheti meg, lehet úgy olvasni, hogy a törvény ennyivel próbálja sz?kíteni a fogyasztói keresletet.
Nehéz nem észrevenni a párhuzamot a megújuló energiatermelés démonizálása, illetve a paksi atomer?m? beruházása körüli sompolygás között. Ez a kormányzati hozzáállás azonban nem most vált általánossá, legfeljebb korábban az elutasítás nem t?nt ennyire abszurdnak. Közhelynek számít, annyian elmondták már a szakmában, hogy a legnagyobb hiba az, hogy nem készültek valódi háttértanulmányok a napenergia magyarországi hasznosíthatósága ügyében.
A hazai napelemipar 2007-es villamosenergia-törvényig valójában nem létezett. Ekkor került a jogszabályba az ún. háztartási méret? kiser?m? fogalma, ami lehet?vé tette, hogy ha valaki a háztet?re fotovoltaikus rendszert szerel, azt ráköthesse az országos hálózatra. Ez volt az origó, de azért az el?fordult, hogy az energetikai ügyekben illetékes akkori kormányzati képvisel? nem tett különbséget a napkollektor és napelem között. Ennél ma jobban állunk még akkor is, ha épp a termékdíjat indokló aktuális helyettes államtitkár veszélyes anyagok elleni védekezésr?l is beszélt.
A hivatkozott anyagok egyébként nem fordulnak el? a magyarországi napelemekben, és a kadmium is csak az ún. CdTe vékonyfilmes napelemekben található, ott is csak jelentéktelen mennyiségben, de ezt az el?dleges piacán, az Egyesült Államokban is csak 5-10 évvel ezel?ttig gyártották és forgalmazták. A varázsszóként használt nitrogén-trifluoridot (NF3) pedig szintén nem a kristályos szilícium alapú napelemgyárak használják, hanem „vékonyfilmesek” és a síkképerny?-gyártók. De ez a technológia is visszaszorulóban van mindenütt a világon, és az NF3 használatát is egyre szigorúbban korlátozzák. Vagyis: a világ úgy egy évtizede egy más úton halad. Az más kérdés, hogy mi ezen az úton is messze leszakadtunk.
hvg.hu: Az adó mértéke vagy a mögötte lév? ideológia az, ami inkább a romboló? Mennyiben hasonlít ez a a helyzet az internetadóéhoz?
Gy. M.: Els?sorban az ideológiával van baj. Az internetadóval vont párhuzam megáll, mert ott is egy fejl?d? technológiát próbáltak meg értelmetlenül kizsákmányolni. Az a logika, hogy beszednek egy bizonyos összeget bizonyos adatmennyiségre hivatkozva, leginkább arról tanúskodott, hogy nem értik az internet lényegét; azt, hogy ott éppen az adatok mennyisége az, ami villámgyorsan inflálódik. Ha tehát mennyiségalapú adót vezetnének be a rendszerbe, az olyan béklyót jelentene a rendszernek, amivel az egész iparág fejl?dését visszafogják. A napelemadó csak annyiban más, hogy ilyen rendszereket egyel?re nem telepítenek annyian a háztet?re, mint ahányan internetet használnak.
Azt is látni kell azonban, hogy a termékdíjkivetés anyagilag sem éri meg az államnak. Az idei prognózisok 15 MWp új teljesítmény beépítésével számoltak az adó bejelentése el?tt. Ha ez a kapacitástöbblet teljesülne, 130-150 millió forintnyi pluszbevétele lenne bel?le az államnak. Az új adó megjelenésével azonban a piacb?vülés legalább 10 százaléka eltolódik, eltolódhat a szürkeimport felé, ami az így kies? áfabevételek miatt nagyobb veszteséget jelent majd a költségvetésnek, mint amennyi a termékdíjból beszedhet?.
hvg.hu: A 2015-re kiadott nemzetközi prognózis szerint reális lehet a 25 százalékos globális napenergiateljesítmény-b?vülés, valamint az várható, hogy a legnagyobb el?relépést India mellett az Egyesült Államok teszi meg – Kalifornia egyszer?en lelépi az évtizedek óta „bezzeg” kategóriaként hivatkozott Németországot. Kifejezhet?-e ehhez képest a mi lemaradásunk?
Gy. M.: Az a különbség, hogy a vibráló szín? európai napelem térképen Magyarország csak egy fekete pont, ami a világ napelemes piackutató cégei számára nem létezik. Nincs mit mérniük.
Az Európán belüli lemaradásunkat tényszer?en mutatja meg az egy lakosra jutó napelems?r?ség, az, hogy egy-egy lakóra mennyi névleges napelem-teljesítmény jut. Egy éve Németországban ez a szám 444 (Wp/f?) volt. Szlovéniában 125, Szlovákiában 223, Olaszországban 288, Svájcban 91, Ausztriában 86, Franciaországban pedig 71. Nálunk most lett 3.
hvg.hu: Lehet, hogy a kormány ezt az egészet egyszer?en feladta?
Gy. M.: Nem hinném, hogy err?l lenne szó. Inkább arról, hogy mivel 2012-ben ez a szám 0,3 volt, megijedhettek attól, ami ezután jöhet.
B?vebben: http://hvg.hu/
Forrás: http://hvg.hu/