„Ha nyugalmat akarsz, készülj a katasztrófákra” – emelte ki a köztársasági elnök, aki a környezeti fenntarthatóságról, a klímaváltozás káros hatásairól tartott el?adást szerdán Baján az Eötvös József F?iskolán.
Áder János közel egyórás, prezentációval kísért el?adásában a Földet veszélyeztet? folyamatokról, köztük a légkör széndioxid koncentrációjának a növekedésér?l, a vízkészletek csökkenésér?l beszélt a magyar tudomány ünnepe alkalmából megrendezett Messzelátó tudomány: felel?s válaszok a jöv?nek cím? konferencia záró el?adásában.
A vízügyi mérnököket, tanárokat és gazdasági szakembereket képz? f?iskola több száz diákja kísérte figyelemmel az el?adást az intézmény nagyel?adójában.
Az államf? el?adásában hangsúlyozta, hogy eddig az Egyesült Államok volt a legnagyobb széndioxid kibocsájtó, de ma már Kína megel?zte.
Álláspontja szerint hihetetlen energiapazarlás folyik az Egyesült Államokban, amit az is bizonyít, hogy az egy f?re es? széndioxid kibocsátás tekintetében továbbra is a világ vezet? állama. Emlékeztetett arra, hogy a kiotói megállapodást nem írta alá Washington, ennek ellenére csökkenti a széndioxid kibocsátást, míg Kína növeli.
Adatai szerint száz esztend? alatt háromszorosára n?t a Föld népessége, n?tt az élelmiszertermelés, továbbá a vízfogyasztás és a motorizáció növekedése exponenciálisan növelte a széndioxid kibocsájtást.
Áder János Kína legnagyobb problémájának a szén alapú az energiatermelést nevezte. Ma már egyre súlyosabbak a környezetszennyezés egészségügyre ható következményei – mondta, hozzátéve, hogy Kínában évente 600-700 ezer ember hal meg tüd?rákban.
Az 1997-ben kötött kiotói megállapodásról azt mondta, hogy nem lehet egyértelm?en pozitívnak nevezni az azóta eltelt id?szakot, mert a légköri széndioxid koncentrációja 30 százalékkal n?tt.
Az államf? a vízfogyasztás növekedését, a vízkészletek csökkenését drámainak nevezte, amely háborúkhoz is vezethet. Példaként hozta fel, hogy egy kiló marhahús el?állításához 15 ezer liter vizet használnak fel.
Drámainak nevezte, hogy naponta 10 ezer, 5 évesnél fiatalabb gyermek hal meg szennyezett víz fogyasztásának következtében.
A víz miatt háborús konfliktusok alakulnak ki – emelte ki, példaként felhozva Etiópia és Egyiptom vitáját a Nílus miatt.
El?adásában pozitív példaként beszélt arról, hogy az ózonlyuk csökkentésében a nemzetközi összefogás eredményre vezetett.
Felidézte, hogy 1974-75-ben mutatták ki azt, hogy a földet véd? ózonréteg károsodik, amely a CRC gázok gyártásának következménye volt. Örömtelinek nevezte, hogy két hónappal ezel?tt már azt állapították meg, a Montrealban kötött megállapodás óta el?ször kezdett vastagodni az ózonréteg.
A köztársasági elnök kitért Magyarország veszélyeztetettségére, kiemelve a Duna egyre gyakoribb áradásait.
Mi sem vagyunk védettek, a klímaváltozás összes kárát érzékeljük – mondta, hozzátéve, hogy készülni kell a Duna folyamatos áradására.
„Önök lesznek az a generáció, amelyik nem csak érintettje lesz a klímaváltozásnak, hanem önöknek kell tenni azért, hogy megóvják lakott területeinket az árvizekr?l” – fejezte be el?adását az államf?, aki ezután válaszolt a hallgatók kérdéseire.
A magyar tudományt 1997 óta ünneplik november 3-án annak emlékére, hogy 1825-ben Széchenyi István ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egyéves jövedelmét a Tudományos Akadémia megalapítására. November 3. el?ször – egy kormányrendelet alapján – a magyar tudomány napja volt, majd az Országgy?lés 2003-ban hozott határozata alapján a magyar tudomány ünnepe lett, amelyet immár több mint egy évtizede egy hónapon át tartó tudományos rendezvénysorozat követ.
bgj hgp
Forrás: MTI 2014. november 19., szerda 20:59
