Afrikai fénnyel akarják kivilágítani Nyugat-Európát

Share Button

Újabb cég szeretné kihasználni a szaharai napsütést, és olcsón megtermelt árammal látni el minél több fogyasztót Nyugat-Európában. A Nur Energie nev? amerikai-brit vállalat Tunézia délnyugati részén építene naper?m?vet.

o29.1

Egy korábbi terv szaharai napenergiára: így nézett volna ki a Desertec egyik naper?m?ve Forrás: Desertec

A megtermelt árammal körülbelül 2,5 millió nagy-britanniai háztartást lehetne ellátni. A Nur Energie azért vette célba éppen Nagy-Britanniát, mert London pályázatot írt ki megújuló energiát termel? és szállító cégek számára. Az a vállalat, amely nyer a tenderen, támogatást kap ahhoz, hogy piacilag kedvez? áron tudja értékesíteni az áramot.

TuNur nev? naper?m?ben hatalmas tükörrendszer vetítené a napfényt egy központi toronyra, ahol sóolvadékot melegítene fel körülbelül 550 Celsius-fokos h?mérsékletre. Az olvadékkal g?zt termelnének, és innen már a hagyományos er?m?vekhez hasonlóan m?ködne a rendszer. A g?zzel meghajtanák a turbinát, amelyre a generátor van kapcsolva.

A tükrös-sóolvadékos rendszer el?nye, hogy az olvadék energiatárolóként használható, vagyis akkor is lehet g?zt termelni és meghajtani a generátort, amikor nem süt a nap. A napelemes rendszerekkel ellentétben az ilyen naper?m? inkább képes az alaper?m? szerepét betölteni egy ország áramellátásában.

Új távvezeték a Földközi-tenger alatt

Az áramot magasfeszültség? egyenáramú kábelen (HVDC) továbbítanák Olaszországba, ahonnan igény szerint tovább lehetne szállítani Nyugat-Európába. A kábelt szintén a Nur Energie fektetné le. Az egyenáramú kábel el?nye, hogy nagy távolság esetén kevesebbe kerül, mint a váltóáramú, f?leg azért, mert ezer kilométerenként 3-3,5 százalék a hálózati veszteség rajta. Hátránya viszont, hogy kevésbé megbízható, mint a váltóáramú megoldás. A Tunézia-Olaszország között tervezett kábelhez hasonlók futnak például Írország és Nagy-Britannia, Nagy-Britannia és Franciaország, vagy éppen Olaszország és Görögország között.

Sok, de nem elég

A TuNur 9400 GWh áramot termelne évente – összehasonlításul a német napelemes rendszerek, napelemfarmok 2013-ban 29700 GWh áramot állítottak el?.A cég szerint már tízmillió eurót költöttek a projekt el?készítésére, több éven át gy?jtöttek adatokat az er?m? helyszínén Rjim Maatougban, és az információkat független szakért?k ellen?rizték. A tunéziai parlament az áramexportot el?segít? törvényt fogadott el, a cég pedig egyezségre jutott az olasz villamosenergia-rendszerirányítóval a tenger alatti kábel megépítésér?l.

„EZ NEM VALAMI BORÍTÉK HÁTÁRA FELSKICCELT ÁLOMKÉP.”

Igen, kockázatos, ahogy minden nagy energetikai fejlesztés kockázatos. De abban semmi új nincs, hogy Észak-Afrikából szállítsunk áramot Európába” – mondta a Nur Energie vezérigazgatója, Kevin Sara a BBC-nek.

Ezzel a gyakorlatilag megbukott Desertec projektre célzott. Ezt a tervet Németországban jelentették be öt évvel ezel?tt, ünnepélyes küls?ségek között. Lényege az volt, hogy észak-afrikai és közel-keleti napenergiát szállítsanak Európába, mégpedig olyan mennyiségben, hogy 2050-ben az összeurópai áramigény 15 százalékát onnan fedezzék.

A tervek szerint a Desertec létesítményei 1 terawattóra áramot termelnének. A sivatagban összesen 16 800 négyzetkilométeren terveznek naper?m?veket építeni (a terület nagyobb, mint fél Belgium). A Desertec a megújuló energiát termel? er?m?vek egész hálózata lenne, széler?m?vekkel, hullámer?m?vekkel.

Távoztak

A Desertec partnercégei egy október közepén, Rómában tartott tárgyalás után jelentették be, hogy az eredetileg tizenkilenc résztvev? helyett három cég marad a projektben: a szaúd-arábiai ACWA Power, a német RWE és a kínai állami rendszerirányító. A Desertecb?l a magas, 400 milliárd eurós költségre hivatkozva kilépett többek között Deutsche Bank, a Munich Re viszontbiztosító és a svájci ABB, de a Nur Energie is, ezért aztán a nagyra tör? projektet lényegesen át kell alakítani.

B?vebben: origo.hu

Forrás: origo.hu