Amikor a kényszer hasznot hoz

Nyakunkon az energetikai el?írások újabb szigorítása, hamarosan minden építkezésnél a „közel nulla” energiaigény lesz az elvárás. A nagyvállalatoknak pedig már most kötelez? átvilágíttatni a m?ködésüket. Az energiahatékonyság azonban a szakért?k szerint még mindig mostohagyerek, pedig a takarékos m?ködéssel nem csak a jogszabályi kötelezettségek miatt érdemes foglalkozni. Valójában a kevesebb és hatékonyabb energiafelhasználás jó az embernek, az üzletnek és a Földnek is.

Magyarország – a többi uniós tagállamhoz hasonlóan – deklarálta, hogy csökkenti az energiafelhasználását. A Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv szerint 2020-ra 1500 gigawattóra megtakarítást kell elérnie.

A kormány 2013-ban határozott az épület-energiahatékonysági követelmények szigorításáról, amellyel még mindig lemaradásban leszünk például Németországhoz képest. Az új szabályok 2018-tól hatályosak az új épületekre, de a középületek, illetve az állami energiahatékonysági pályázatok keretében zajló építések során már 2015-t?l kell alkalmazni azokat. Az épületek energiahatékonyságát szabályozó 7/2006-os TNM rendelet 6. paragrafusa kimondja, hogy ha egy épület „központi költségvetésb?l származó támogatás igénybevételével valósul meg”, akkor esetében azokat az energiahatékonysági követelményeket kell érvényesíteni, amelyeket egyébként csak 2018-tól kellene alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy többek között a falaknak, nyílászáróknak, födémnek a ma érvényes szabványoknál mintegy 40 százalékkal energiatakarékosabbnak kell lenniük a Magyar Energiahatékonysági Intézet közleménye szerint. Az iroda- (és egyes kereskedelmi) épületek esetén a lakóépületekhez képest is szigorúbb követelményt határoztak meg. Az említett rendelet 2015-ös módosítása (39/2015 [IX. 14.] MvM rendelet) szerint pedig azoknak az épületeknek, amelyeknek az építésiengedély-kérelmét 2016. január 1. után nyújtották be, és amelyeket 2020. december 31. után vesznek használatba, a „közel nulla energiaigény” (KNE)-követelménynek (lásd a táblázatot!) kell megfelelniük.

Az el?írt, szigorúbb h?átbocsátási értékeknek való megfelelés a magyar átlaghoz képest durva változást jelent, mintegy 20 százalékkal drágítja majd az építést. Ezt ellensúlyozhatja az új lakások építésének 2016. január elsejét?l érvényes áfacsökkentése, de a beruházások megtérülése építészek szerint még így sem várható, azzal együtt sem, hogy valóban jelent?s rezsimegtakarítást jelentenek majd a használóknak a jobban szigetelt épületek.

Kell a megújuló

A KNE-épületek koncepciója hasonlít a passzívházakéhoz, olyan magas energiahatékonyságú épületeket jelent, amelyek nagyon alacsony f?tési energiafelhasználással képesek a használók számára megfelel? komfortérzetet nyújtani, köszönhet?en a komoly szigetelésnek, speciális, h?visszanyer? szell?ztetésnek. A KNE-követelményrendszer eleme az unió direktívája szerint az is, hogy a szükséges energia igen jelent?s részben megújuló forrásokból származzon, a hazai követelmény pedig a 2014-ben jogszabályban kihirdetett 25 százalékos kötelez? megújuló-részarány. A vonatkozó irányelvi megfogalmazáshoz illeszked? módon minden megújulónak min?sül? energiaforrás elszámolható, amelyet hosszú távon garantáltan biztosítani is fognak az épület számra. Beszámolható az épület ablakain érkez? szoláris nyereség is, így akár az ablakok délre tájolásával is teljesíthet? a követelmény, de megújuló energiát hasznosító gépészeti berendezés alkalmazásával is. Szakért?k szerint ezek a követelmények még mindig enyhék, így – felkészülve a kés?bbi esetleges szigorításokra – érdemes lehet az el?írtnál 20 százalékkal szigorúbbra tervezni az épületeket.

A vállalatok számára leghatékonyabb energetikai rendszereket nemcsak a törvényi kötelezettségek miatt, de költséghatékonysági szempontból is fontos használni, hiszen a pazarló cégek versenyhátrányba kerülnek. Az Opel gyárában például mintegy 24 százalékos energiamegtakarítást ért el a Cothec Kft. néhány éve. Olyan különleges m?szaki megoldásokat valósítottak meg, amelyek segítségével a világításiáram-igény csökkent, a f?tés- és h?igény a hulladékh? hasznosításával optimalizálódott. Az üzem áram- és gázfogyasztása a régi állapothoz viszonyítva összességében 6110 megawattórával csökkent. A Keleti pályaudvar elavult, gazdaságtalan g?zös f?tési rendszerének korszer?sítése – kazánház, távvezeték-hálózat, h?központok, radiátoros rendszer – 80 százalékot meghaladó energiahordozó megtakarítást hozott, míg a Róna Office Center f?téskorszer?sítése során 1027 gigajoule/év megtakarítást sikerült elérni, ami 47,55 százalékos csökkenés a korábbi id?szakhoz képet.

A beruházást igényl? változtatásokon túl a vállalatok bels? szabályozások kialakításával vagy újragondolásával racionalizálhatják fogyasztásukat. A Virtuális Er?m? Program (VEP) dokumentumai szerint egy átlagos magyar vállalat energiafelhasználásában akár 10 százalékos azonnali megtakarítás is elérhet? kiugró er?forrás-ráfordítás nélkül. A vállalkozások energiahatékonyságának javításában rejl? potenciál a teljes magyarországi energiamegtakarítási lehet?ségek egyharmada.

Új szabály

2019-t?l a középületekbe, 2021-t?l pedig minden új építés? épületbe kötelez? lesz gépi szell?ztetést építeni. Ezt két jogszabály, az épületek energetikai jellemz?inek meghatározásáról szóló 7/2006 (V. 24.) TNM rendelet és az Energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény írja el?. A gépileg szabályozott szell?ztet?rendszerek a bels? páratartalomhoz, a szén-dioxid-szinthez és a mozgáshoz igazodva szell?ztetik a lakóhelyiségeket. Ezzel a lakterek leveg?je anélkül frissül, hogy az ablakok kinyitásával kiengednénk a bent termelt h?t vagy épp h?vöset. A gépi szell?ztetéssel mintegy 90 százalékkal csökkenthet? a h?energia-veszteség, ráadásul mivel az automatikus m?ködés miatt nincs szükség a rendszer állandó üzemelésére, számottev?, 15–20 százalékos villamosenergia-megtakarítás érhet? el a nem szabályozott rendszerekhez képest Mikó András, a Lindab Kft. ügyvezet?je szerint.

Nem kell zsebbe nyúlni!

A szakért?k szerint a kisvállalkozások esetében az els? és legfontosabb feladat, hogy a cégvezet?k átlássák a cég energetikai helyzetét. Annak érdekében, hogy a megfelel? és reális pontokon be tudjanak avatkozni, tudniuk kell, hogy a fogyasztás mekkora része mib?l adódik. A lehet?ségek számosak. Szigeteltethetik épületeiket, de az elavult energiatermel? rendszerek modernizációját, magas hatásfokú kogenreációs (kapcsolt energiatermel?) h?- és villamosenergia-termel? megoldások használatát, valamint megújuló energiaforrások integrálását is választhatják. A Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke szerint egy élelmiszeripari vagy mez?gazdasági vállalat esetében a kogenreációs megoldásokat akár biogázra is alapozhatják, ami további szinergiák és energiamegtakarítási lehet?ségek kiaknázását teszi lehet?vé. A kapcsolt energiatermelésben – a villamos- és h?energia olyan egyidej? el?állítása, amelynek során mindkét energiatípust hasznosítják – rendkívül komoly potenciál van, amelyet itthon is egyre több vállalatvezet? ismer fel.

Arra is van lehet?ség, hogy az energiahatékonysági beruházás költségét az energián megspórolt kiadásból fedezzék. Az esco (energy services company – energetikai szolgáltató vállalat) elvégzi a partner energetikai átvilágítását, végrehajtja a beruházást, majd üzemelteti és karbantartja a rendszert. Az esco a megtakarításokból kap menedzsmentdíjat – ha nincs megtakarítás, nincs fizetés –, és általában az elmaradó megtakarítás értékét is vissza kell fizetnie a szerz?dés id?tartama alatt. A sajátos szerz?dési periódus végén a költségmegtakarítás összes el?nye az épület tulajdonosához tér vissza.

Radikálisan átalakul a megújuló energia támogatási rendszere! Itt olvashat err?l b?vebben.