Bár a régió bizonyos országainak sikerült eredményeket elérniük a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése terén, a szegényebb balkáni országok számára a jelentősebb nap- és szélenergia termelő kapacitások egyelőre továbbra is a valószerűtlen álom kategóriába tartoznak. Az országok egy része nem tudta megtörni szénfüggőségét sem a megvalósítható alternatívák hiányában. A diverzifikált kapacitások drasztikus bővülése hiányában a régió a 2030-as évek elejére nettó áramimportőrré válhat, ez befolyásolná az integrált magyar piac helyzetét is.
Az ország a megoldást részben az atomenergiában látja. A 2000 megawattos belenei erőmű terve először 1981-ben merült fel, de akkor európai és amerikai ellenállás hatására elvetették az ötletet. Most azonban ismét elővették a tervet, a kormány pedig júniusban hozhatja meg a végső döntést a beruházásról.
A fő akadályt az erőmű kivitelezésében a finanszírozás jelenti. A kormány fix tarifás áramvásárlási szerződéssel (PPA), vagy az úgynevezett különbözeten alapuló ügylet (CFD) keretében vonna be befektetőket a projektbe (ez esetben a kormány fizetné a különbözetet a szerződött és a piaci ár között). A brit Hinkley Point atomerőmű esetében a brit kormánynak 92,5 font/megawattóra kötési ár 35 éven keresztüli fizetéséről kellett megállapodnia (ami az inflációval még magasabb lehet). Érthető módon Szófia egyik költséges opció iránt sem mutat kitörő lelkesedést. Egy másik lehetőséget jelentene Bulgária számára a magyarországi Paks 2 projekthez hasonló államközi hitel – hívja fel a figyelmet a bne Intellinews.
A New Nuclear Wtach Institute (NNVI) jelentése szerint a Belene projekt 2027-ig való befejezése, illetve a magyarországi és romániai atomerőmű-fejlesztések révén az áramhiányos állapot legalább 2030-ig elodázható lenne Dél-Kelet-Európában.
A vízerőművek magas részaránya az ellátásban azonban az élővíz-védelmi aggályok mellett azt is jelenti, hogy az alacsony vízszintet hozó csapadékszegény időszakok során a termelés jelentősen csökkenhet, ami a közeli magyar energiarendszert sem hagyja érintetlenül.
Boszniában és Szerbiában hasonlóan alakult a helyzet, ezek az országok a szennyező szén/lignit alapú termelés felpörgetésével igyekeztek kompenzálni a kiesést.