Egyre nagyobb kihívást jelent az európai erőművek számára hűtési igényeik kielégítése az egyre forróbb és szárazabb nyarakon mind gyakrabban jelentkező alacsony vízállások, illetve vízhiány miatt. Egy új tanulmány szerint a globális átlaghőmérséklet emelkedésével és a megszokott csapadékmintázatok módosulásával a jövőben egyre sűrűbben jelenthet gondot az erőművek hűtése, amely helyzetet csak az áramfogyasztás korlátozásával lehet kezelni. A jelenség elsősorban a mediterrán térségben, illetve azon országokban okozhat problémát, amelyek energiaellátásában az atomerőművek domináns szereppel bírnak – vagyis Magyarországon is.
A víznek kiemelkedően fontos szerepe van a fosszilis és nukleáris energiahordozókat égető hőerőművek hűtésében. Az erőművek óriási mennyiségű vizet használnak el hűtési célra, az Európában természetes forrásból kivont teljes víztömeg több mint fele e célra hasznosul Paul Behrens, a Leideni Egyetem professzora szerint.
Legutóbb, 2015. augusztus 10-én Lengyelország került meleg helyzetbe, amikor is 1600 nagyfogyasztó számára volt kénytelen korlátozni a villamosenergia-ellátást. A problémát nem a szén vagy földgáz hiánya okozta – amelyek az ország villamosenergia-termelésének legjelentősebb forrásai – , sokkal inkább a vízé. Korábban, a 2003-2006-os, rendkívül forró és száraz nyarakon már számos európai erőmű volt kénytelen korlátozni az áramtermelést. És ez a jövőben egyre gyakrabban fordulhat elő, ironikus módon éppen az ember által a fosszilis energiahordozók eltüzelésével kiváltott klímaváltozás hatására. Paul Behrens, a Leideni Egyetem professzora által publikált tanulmány szerint ugyanis az áramkorlátozások száma várhatóan emelkedni fog Európában, ahogyan a globális felmelegedés hatására módosulnak a kontinensek természetes csapadékmintázatai.
Behrens és kollégái egy sor faktort elemezve jutottak erre a következtetésre. A csapadékmintázatok klímaváltozás hatására várható módosulásának tanulmányozása mellett így például vizsgálták az élettartamuk végét közelítő erőművek bezárását célzó európai nemzeti terveket is. Ezek ugyan nagyrészt megújuló energiaforrásokkal és földgázzal helyettesítenék a kieső, többnyire szenes és nukleáris kapacitásokat, a nap- és szélenergia alapú termelés nullaközeli vízigénye miatt pedig valószínűleg csökken majd az európai erőműpark vízszükséglete, de a kutatók azt találták, hogy a természetes vízforrások nyári apadása még e csökkenő vízigény mellett is korlátozásokhoz fog vezetni az áramszolgáltatásban.
Az Európai Bizottság 2016-ban figyelmeztetett, hogy a tagállamoknak „mélyreható életmódbeli változásokra” kell felkészülniük, amennyiben az országok tartják magukat a Párizsi Klímaegyezmény keretében közösen vállalt célkitűzésekhez. Úgy tűnik, az életmódbeli változások körébe a rendszeres áramszüneteket is bele kell érteni, amelyek azonban akkor is bekövetkeznek, ha az adott ország nem tartja magát az egyezményben vállaltakhoz.
Forrás: portfolio.hu
