Welcome to Magazine Premium

You can change this text in the options panel in the admin

There are tons of ways to configure Magazine Premium... The possibilities are endless!

Member Login
Lost your password?

Aranybánya az égen – tényleg megéri a napelem?

Share Button
Új aranylázhoz hasonló helyzetet idézhetnek elő az egyre fejlettebb és költséghatékonyabb napelemes rendszerek, melyek a megtérülési idő lejárta után akár több generációra biztosíthatják a család energiafüggetlenségét. De hogyan érdemes belevágni? Összeszedtük a legfontosabb tippeket és mérlegelni valókat.

Az EU 2020-ra irányozta elő a megújuló energiaforrások 20%-os átlagos részesedését az energiatermelésben, ennek fényében mondhatjuk, hogy a németek az élen járnak ebben a kérdésben, hiszen 2017-ben a szükségleteik felét fedezték így, de rengeteg napelemet és szélerőművet telepített már Hollandia, Belgium és Nagy-Britannia is – a jóval naposabb mediterrán országokat leelőzve.

REN21 című globális megújulóenergia-jelentés összegző adatai szerint a világban 48 százalékkal több napenergia-kapacitás épült ki 2016-ban, mint az azt megelőző évben. Ezt az ugrásszerű fejlődést figyelembe véve elmondhatjuk, hogy erősen felfelé ívelő szakaszban van a szektor.

Visszafelé forog a villanyóránk

Kicsit lassabban, de itthon is mozdulni látszik a napenergia piaca és a vonatkozó szabályozások. A specializált zöldenergia-cégek mellé már a hagyományos energiaszolgáltatók is beszálltak, és így a legnagyobb vállalatoktól is rendelhetünk kulcsrakész napelemes rendszereket.

De vajon mennyire éri meg nekünk ez a technológia? Fontos megjegyezni, hogy

napenergia-rendszerünk befektetés lesz, életútja során visszatermelődik a befektetés értéke áram formájában

– így nem kell vásárolnunk energiát a szolgáltatótól. Amikorra a befektetésünk teljesen megtérül, onnantól kezdve a napelem már nemcsak ingyen termeli nekünk az áramot, hanem egy tiszta, környezetbarát és a külső körülményektől független elektromosáram-forrást biztosít számunkra.

A háztartásokban, illetve a vállalkozások számára a legésszerűbb, ha a napelem által termelt áramot nem akkumulátorok tárolják, hanem egyenesen a fogyasztást fedezi.. Ezen felül ha többet termelünk, mint amit elhasználunk, a felesleget visszatáplálhatjuk az elektromos hálózatba, azt a szolgáltató regisztrálja, és kvázi “kifizeti” nekünk, vagyis ezzel az összeggel csökkenti a számlánkat.

Leegyszerűsítve: ilyenkor visszafelé forog a villanyóránk.

Annyi kapacitást is kiépíthetünk, hogy már nem mi fizetünk a szolgáltatónak, hanem pénzt kapunk tőle a betermelt áramunkért.

Mikor és hogyan érdemes napelemet telepíteni Magyarországon?

Közkeletű tévedés, hogy csak “napsütésben” termel a napelem. Ez nem igaz! Szórt, vetett fényt is tud hasznosítani, csak kisebb hatásfokon, tehát a felhős napokon is van teljesítménye.

Mivel Magyarország a bolygónk északi féltekéjén helyezkedik el, ezért a déli tájolás az optimális felhelyezésekor: hiszen tudjuk, hogy a házak déli ablakai kapják a legtöbb napsütést, a déli lankákon érik legszebbre a szőlő. A napelemet is a déli fekvésű tető tudja legjobban kihasználni. A keleties, nyugatias fekvés átlagosan 20%-ot vesz el a hatékonyságból, észak irányba nem javasoljuk a telepítést. A napelemek számára Magyarországon a 35 fokos döntés a javasolt, mivel nálunk télen alacsonyabbra emelkedik a nap, mint nyáron – minél közelebb vagyunk az Egyenlítőhöz, annál inkább “hátra” lehet dönteni a napcellákat.

A tervezésnél az is fontos kérdés, hogy minek az üzemeltetését szeretnénk megoldani elektromos árammal. Bármit üzemeltethetünk a hűtőtől, a számítógépeken át a főzőlapokig vagy az egyre fejlettebb elektromos fűtésig. Akár elektromos kerékpárok és akár autók töltése is megoldható, hiszen az elektromos mobilitás nagy lendületet vett az utóbbi években.

A napelem-rendszerünk tervezésénél el kell döntenünk, hogy esetleg akarunk-e napkollektort is. A napkollektor egy olyan eszköz, amellyel kényelmesen és egyéb energiahordozó felhasználása nélkül előállíthatjuk a meleg vizünket – vagy annak egy jó részét –, gáz vagy villanybojler nélkül, esetleg annak kiegészítésére is használhatjuk.

Számoljunk tehát!

Két dologtól függ a megtérülése: a befektetésünk összegétől, azaz a napelem-beruházás költségétől, illetve az áram árától.

A napelemek teljesítményét általában “kWp” értékkel jellemzik: ez azt jelenti, hogy az adott méretű és típusú napelemcellának mennyi a maximális (kilowatt peak, azaz csúcs) teljesítménye.

Képletben kifejezve:

Megtérülés [év] = Beruházási költség [Ft] / (Megtakarított energia [kWh/év] x Energia ár [Ft/kWh])

Általánosságban elmondható, hogy egy átlagos otthon áramigényét 2-6 kWhp kapacitású napelemes rendszerrel lehet teljes mértékben fedezni, amely a háztartás számára 1,3-2,8 milliós beruházást jelent. Ez a befektetés 10-20 év alatt térül meg, és még 5-10 évig mindenfajta karbantartási költség nélkül termeli az ingyenes áramot, illetve biztosít lehetőséget áram felajánlására a szolgáltató felé. Minél nagyobb a rendszerünk, annál gyorsabban hozza vissza az árát.

Forrás/bővebben: index.hu

 

 

Tags:



Hirdetés