Veres Béla, az MTI különtudósítója jelenti:
Az energiaellátás biztonságának garantálása érdekében a markánsabb és gyakorlatibb összefogás fontosságát hangsúlyozták azon a hétf?i találkozón, amelyen kilenc európai uniós tagország államf?je, köztük Áder János köztársasági elnök vett részt a portugáliai Bragában.
A magyar államf?, valamint Anibal Cavaco Silva portugál, Sauli Niinistö finn, Bronislaw Komorowski lengyel, Andris Berzins lett, Joachim Gauck német, Heinz Fischer osztrák, Roszen Plevneliev bolgár és Toomas Hendrik Ilves észt elnök az úgynevezett Arraiolos-csoport ülésének keretében találkozott. Az informális jelleg? tanácskozás els? napjának f? témája az energia volt.
A zárt tárgyaláson – mint arról Altorjai Anita, a köztársasági elnök sajtóigazgatója tájékoztatta a magyar újságírókat – az energiabiztonság kérdése került a középpontba: ez összefügg az ukrán válsággal és azzal, hogy az uniós országok jelent?s része importra szorul energiahordozókból.
A házigazda Cavaco Silva bevezet?jében az energiaügyet Európa gyenge pontjának nevezte.
Több felszólalásban megfogalmazódott, hogy az uniós tagországok között szorosabb együttm?ködésre van szükség a helyzet javításának érdekében.
Áder János is hangsúlyozta azt, hogy gyakorlati, praktikus és minél er?sebb összefogásra van szükség az unión belül.
A köztársasági elnök már rövid távon megoldandó feladatnak nevezte, hogy növeljék az unión belüli vezetékek, tárolók és az egyes tagországok hálózatait összeköt? interkonnektorok számát. Hangsúlyozta, hogy érvényt kell szerezni annak az uniós szabályozásnak, amely el?írja, hogy a vezetékes gázszállítás lehet?ségét mind a két irányban meg kell teremteni.
A köztársasági elnök pozitív példaként említette a magyar, a cseh és a szlovák elektromos rendszer összekapcsolását. A közös rendszerhez még idén csatlakozik Románia is, a közeljöv?ben várható Lengyelország csatlakozása, és Bulgária is érdekl?dik.
Több államf? hangsúlyozta, hogy az energiaügy egyszerre biztonsági, versenyképességi és környezetvédelmi kérdés. Az is fontos azonban, hogy a három szempont közül egyiket se érvényesítsék a többi rovására.
Más felszólalók az MTI értesülései szerint utaltak arra, hogy az energiafegyvert válság nélkül is id?r?l id?re bevetik, most pedig az ukrán konfliktus miatt fokozottabban számolni kell vele.
Visszatér? eleme volt a felszólalásoknak, hogy rövid távon nehéz alternatív megoldást találni a jelenlegi beszerzési helyzetre.
Az adatok szerint jelenleg az Európai Unió energiafogyasztásának 53 százalékát fedezik importból. A k?olaj esetében 80, a földgáz esetében 66 százalék az importfügg?ség uniós szinten, de 2035-re az el?bbi 90, az utóbbi pedig 80 százalék fölé n?.
Az unió által felhasznált földgáz közel egyharmada érkezik Oroszországból, bár az importfügg?ség országonként eltér?. Csehország fogyasztásában 75 százalék az orosz gáz aránya, de Magyarországon is körülbelül 70 százalék.
Az Oroszország által az EU-ba szállított földgáz 62 százaléka még jelenleg is Ukrajnán halad át. Ez az EU-tagállamok összes fogyasztásának 19 százaléka, vagyis 86 milliárd köbméternyi földgáz évente.
kvb kto kvs
Forrás: MTI 2014. szeptember 29., hétf? 20:37
