Aszódi: cél a nukleáris részsesedés fenntartása a magyar mixben

Share Button

A paksi atomerőmű bővítésével a nukleáris energiatermelés jelenlegi szintjének fenntartása – jelentette ki Aszódi Attila, a bővítésért felelős kormánybiztos, a Portfólió energiaipari konferenciáján nem sokkal ez előtt Budapesten. 

Aszódi Attila ismertette a környezetvédelmi engedélyezés lépéseit, elmondta, hogy az elsőfokú engedélyt két zöld szervezet megfellebbezte, így most másodfokon folyik az eljárás. Ezzel együtt zajlik a telephely engedélyezés. Ennek részleteiről szólva a kormánybiztos elmondta, hogy ennek egyrészt a célja, hogy megállapítsák a telephely jellemzőit, amit a tervezőknek majd figyelembe kell venni, illetve most kell bizonyítani, hogy a telephely alkalmas a létesítmény befogadására.

Az engedélyezés során két fő csoportba sorolhatók a vizsgált kérdések. Az egyik ilyen az emberi veszélyforrások, az emberi tevékenységgel összefüggő kockázatok. A másik nagy csoport, a természeti eredetű veszélyforrások – ismertette Aszódi Attila. Az alkalmasság, vagy alkalmatlanság kérdésében a nukleáris szabályzat egyértelműen fogalmaz. Például, ha lenne aktív vulkán Magyarországon, annak közelébe nem lehetne telepíteni, vagy ha lenne aktív vetődés, ami jelentős elmozdulásra lehet képes, ez is alkalmatlan lehetne. Nem telepítünk atomerőművet karsztos területre, barlangok fölé. Nyilván meg kell bizonyosodni, hogy nincsenek ilyen veszélyforrások. Meg kell róla győződni, hogy a talajfolyósodásnak van-e lehetősége – érvelt a kormánybiztos.

Az engedélyezés során le kell írni a fontosabb veszélyforrásokat. Az emberei eredetű kockázatok szempontjából a közlekedési balesetek, katonai eredetű események, tüzek, robbanások hatásait. Különböző vizsgálatok készültek, hogy ilyen repülőgépek repülnek a létesítmény közelében, vizsgálni kell, ezek esetleges rázuhanása, milyen következményekkel járhat. Olyan létesítményre van szükség, az előírások szerint, ami kibírna egy ilyen eseményt, jelentősebb kibocsátás nélkül – jelentette ki a kormánybiztos. Vizsgáltuk az extrém szél, csapadék kockázatait, a Duna szélsőséges vízállásainak hatásait – folytatta Aszódi Attila. Nagyon részletes vizsgálatok folytak a földtani területen, szeizmológiai, hidrológiai, geofizikai vizsgálatok készültek. A telephelyet – jelezte – jól ismerjük, de úgy gondoltuk, a lehető legmodernebb eszközöket alkalmazva feltérképezzük a telephelyet.

A földrengés veszélyeztetettséggel kapcsolatban is frissítették az adatokat, az összes olyan földrengést rögzítették, amelyek Magyarország térségében történtek az elmúlt 1500 évben. Jól látható – mondta Aszódi Attila – , hogy Paks térsége a Kárpát-medence egyik legnyugodtabb térsége ebből a szempontból. Ez alapján meghatározható, hogy a következő százezer évben mekkora valószínűséggel milyen erősségő földmozgás lehetséges az erőmű térségében.

Készültek műholdas vizsgálatok, amelyek alapján megvizsgáltuk – mondta a kormánybiztos -, hogy milyen jellegű kéregmozgások vannak a térségben. Magyarországon tizedmilliméter per év nagyságrendűek ezek a mozgások, nem látszik olyan veszély, ami relatív elmozdulást okozna az erőmű környezetében – jelentette ki a kormánybiztos.

Forrás: energiainfo.hu