A Francia Tudományos Akadémia illetékes bizottsága a megújulós mítoszok és téveszmék helyett a fizikai törvényeken alapuló energiapolitikai vitát sürget – írta legfrisseb blogbejegyzésében Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős tárca államtitkára.
A Francia Tudományos Akadémia illetékes energetikai bizottsága kritikus állásfoglalást tett közzé 2017. április 19-én az aktuális francia energiapolitikához kapcsolódóan. Az elemzés kiemeli: „az energetikai átmenet témájához kapcsolódó programok nem számolnak a szükséges mértékben a fizikai, műszaki és gazdasági korlátokkal” – írta Aszódi Attila legújabb blogbejegyzésében.
A francia tudományos akadémia alapján az aktuális viták alapján az állampolgárok akár arra a téves következtetésre is juthatnak, hogy a megújuló energiaforrások tömeges fejlesztésének köszönhetően az atomenergia és fosszilis energiaforrások feleslegessé válnak, azoktól meg lehetne örökre szabadulni.
Az adottságokhoz kell igazodni
Nincs egy egyetemesen ajánlható, kizárólagos energiapolitika; minden országnak a földrajzi és klimatikus adottságaihoz igazodva kell a megfelelő energiamixet kialakítania: például Québec tartomány Kanadában könnyedén képes a tartomány villamosenergia-igényének 98 százalékát vízerőművek segítségével biztosítani, de ebből nem következik, hogy más államok adottságai is megfelelőek lennének ehhez.
A vállalások meghatározása során a valóságot kell alapul venni: a szél- és naperőművek névleges teljesítménye alapján félrevezető döntést lehet hozni, mivel Franciaországban az éves kihasználtságuk 23 százalék, illetve 13 százaék. Mivel időjárásfüggő, szakaszosan termelő erőművekről beszélünk, a rendszerirányítóknak szükséges gondoskodni a lakosság azon időszakokban történő ellátásáról is, amikor szél- és napenergia-termelés nem áll rendelkezésre.Egy európai szinten összekapcsolt villamosenergia-hálózat sem képes megoldani ezt a problémát,mivel Európa-szerte egyszerre van éjszaka és az anticiklonok hatása is gyakran a szomszédos országokkal egyidejűleg jelentkezik.
Ezért van jobb helyzetben Franciaoszág
Az akadémia szerint Franciaországban az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó károsanyag-kibocsátás: évente 540 terrawatt (TWh) áramtermelés mellett 46 millió tonna szén-dioxid (CO2), ugyanez az adat a Rajnán túl 631 TWh termelés 334 millió tonna CO2,vagyis hatszor több a német szén-dioxid kibocsátás.Ezek a kedvező francia adatok egyértelműen az atomerőművek jelenlétének köszönhetőek (75 százalék az arányuk az áramtermelésben), mivel az atomenergia a leghatékonyabb eszköz a fosszilis energiatermelők részarányának csökkentésére az energiamixben. Természetesen vannak kihívások a nukleáris ágazatban, de a független és kompetens felügyelő hatóságnak, valamint a felelős hulladékgazdálkodásnak köszönhetően ezek kezelhetőek – olvasható a blogban.
Áremelkedést hozhatnak a megújulók
„Valódi ellentmondás, ha az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentését az atomenergia részesedésének erőltetett leépítésével szeretnék elérni.” Számos tanulmány bizonyítja, hogy a megújulók 30-40 százalékot meghaladó részesedése az energiamixben durva áremelkedést eredményez, növeli a károsanyag-kibocsátást, valamint megkérdőjelezi az ellátásbiztonságot. Ráadásul a megújulók térnyerése a primer energia tekintetében (például a közlekedésben) még nehézkesebb, miközben fontos szempont az energiahatékonyság, valamint a károsanyag-kibocsátástól mentes termelés.
Forrás: origo.hu
