Vita van Brüsszelben a megújuló energiák felhasználásáról. A tét a meglévő ipari létesítmények működési stabilitása. Nagyon nem mindegy, hogy repcéből és kukoricából kell-e biodízelt, bioetanol vagy áramot előállítaniuk, avagy mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékból – írja az Agrárszektor.
Február végén kezdődött el a Megújuló Energia Irányelv (RED-II) újrafogalmazása. A francia olaj- és fehérjenövény termesztők szövetsége, illetve az olaj- és fehérjenövény termesztés előmozdításáért küzdő szervezet igyekeztek rávenni az Európai Bizottságot, a Tanácsot és a Parlamentet, hogy észszerű javaslatokat tegyenek. A riadalom oka, hogy az uniós törekvések a termesztett növények kiszorítását célozzák a biogáz erőművekből és a hajtóanyagiparból.
Fokozatosan száműznék a repcét és napraforgót a biodízeliparból, illetve a kukoricát és búzát a bioetanoliparból, illetve az áramtermelő biogáz erőművekből. A szakmai érdekképviseletek ellenérvei a következők:
Ezzel a lépéssel Európa veszélyeztetné az üvegházhatású gázok csökkentésére tett vállalását. Sok tagállam a párizsi klímaegyezményben olyan nemzeti klímavédelmi program kidolgozására kötelezte magát, amelyben fontos szerepet szántak a termesztett növények energetikai célú felhasználásának. Ha nincs biodízel és bioetanol, akkor a közlekedés terén gyakorlatilag semmi nem teljesíthető a klímavédelmi célokból. A biodízel és bioetanol 7%-os bekeverési aránya maradjon meg. A teljes energia-felhasználáson belül a zöldenergia részarányát pedig 35%-ra kell módosítani – ahogy azt az Európai Parlament is javasolta.
Külön támogatást érdemelne olyan kultúrák vetése, amelyekkel az állatok takarmány-, legfőképp fehérjeigénye fedezhető. Ezen a téren Magyarország már előbbre jár, mint az unió, hiszen a szálas és a szemes fehérjenövények termesztését is támogatjuk. A repce és a napraforgó viszont plusz ösztönzők nélkül is rentábilasan termeszthetők.
