Atom nélkül olcsóbb lehetne az energia

Share Button

836811_nol_nagykep_nol_nagykep

Léteznek atomerőmű-bővítés nélküli energetikai forgatókönyvek is Magyarország számára, ráadásul mindegyik olcsóbb, mint a paksi beruházással számoló megoldás – derült ki a Wuppertal Institut, az Energiaklub és a Zöld Műhely Alapítvány szerdai budapesti konferenciáján. A rendezvényre a kormány képviselője az előzetes egyeztetés ellenére nem jött el – ez már a sokadik alkalom, hogy az Orbán-kabinet nem volt hajlandó nyílt vitában kiállni a saját atomcentrikus energiapolitikája mellett.

– Amikor a parlament az évtized elején megtárgyalta az ország ma is érvényes energiastratégiáját, a felvázolt forgatókönyvek közül az egyiket, a megújulókra fókuszáló zöld opciót nem dolgozták ki, a kifejtést későbbre ígérték. Mivel a munka azóta sem készült el, az Energiaklub a német Wuppertal Instituttal együtt most megcsinálta – vázolta a kedden bemutatott tanulmány hátterét Szilágyi László, a Zöld Műhely Alapítvány elnöke.

Van másik

A Zöld Magyarország – energia útiterv című, 2050-ig előretekintő anyag maga is több alternatívát tartalmaz: a „zöld” teljes egészében az energiahatékonyságban és a megújulókban rejlő előnyök kihasználására épül, minimalizálva a fosszilis energiaforrások használatát, az „atom” a jelenlegi bővítési tervek megvalósításával számol, a két „köztes” forgatókönyv pedig a jelenlegi tendenciát követve a szénhidrogének és a megújulók különböző mixeit tartalmazza a meglévő paksi blokkok kivezetése utáni időszakban, és leginkább az energiafogyasztás csökkentésének mértékében tér el egymástól.

Drága atom

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője, a konferencia házigazdája a bevezetőben arról beszélt, hogy a 2011-ben elfogadott kormányzati energiastratégiának mára az egyik előfeltételezése sem érvényes: az energiaigény nem nő, hanem csökken (a GDP-növekedés egész Európában elvált az energiafelhasználás bővülésétől), az elmúlt négy évben két paksi blokknyi termelés vált fölöslegessé a stratégiaalkotáskor elképzelt szükségletekhez képest. A fukusimai baleset miatt az atom drasztikusan megdrágult, és a költségei azóta is folyamatosan emelkednek, a megújulók ára viszont lezuhant, évi 8-10 százalékkal csökken. Az orosz gázfüggés Európa első számú biztonsági kockázatává vált, a szénerőmű-építések pedig a párizsi klímamegállapodás után kikerültek a reális lehetőségek közül. Vagyis az „atom-szén-zöld” forgatókönyvnek a nukleáris és a szenes lába is megrendült, a zöld viszont sokkal erősebb annál, amivel a kormány számolt.

Forrás: sso.nol.hu

Bővebben