Atomstop alatt a hazai szélenergia

Share Button

Egyedülálló „teljesítmény” Magyarországé a megújulóenergia-források alkalmazása terén: idehaza 2006 óta nem engedélyeztek, 2010–2011 óta pedig nem adtak át egyetlen új széler?m?vet sem – a magyar szélenergia-szektor hosszú id?re befagyott. Az atomenergia er?ltetett alkalmazása ott van a lehetséges magyarázatok között.

s2.2

Nem tudnak kiemelkedni Kocsis Zoltán / Népszabadság

Magyarországon a saját üzleti kockázatára bárki bármilyen energiatermel? létesítményt építhet – kivéve, ha széler?m?vet szeretne, mert ahhoz kormányzati engedély kell. Az akkori energiahivatal utoljára 2006-ban, még b?ven a Gyurcsány-kormány idején írt ki olyan kapacitáspályázatot, amelynek nyomán ténylegesen új széler?m?vek létesültek az országban. 2009-ben még kijött egy új pályázat, s?t az elbírálásig is eljutott, de a kormányváltás után az Orbán-kabinet visszavonta, újabbat pedig azóta sem hirdetett.

Érdemes megjegyezni, hogy a szóban forgó pályázatokon az állam nem pénzt osztogat: nem támogatásért kell pályázni, hanem végs? soron a hálózatra csatlakozás lehet?ségéért. Tény, hogy a széler?m?vekben termelt áramért kiemelt (nagyjából a piaci átlag dupláját jelent?) átvételi árat fizetnek a széláram környezeti el?nyeire való tekintettel, ám ugyanezt az árat – munkahely-fenntartási és egyéb megfontolásokból – a régi szenes er?m?vek is megkapják, ám az utóbbiakat mégsem akarja senki leradírozni a térképr?l.

Arra a kérdésre, hogy a magyar körülmények között nagyjából tíz év alatt megtérül? (durván egymilliárd forintba kerül? és a jelenlegi szabályozási feltételek mellett úgy százmillió forint éves m?ködési profitot termel?) széler?m?vek miért kerültek feketelistára, nincs egyértelm? válasz, de az biztos, hogy ezzel a hozzáállással nemhogy Európa nyugati felét?l, de a térségbeli országoktól is jelent?sen különbözünk.

Jellemz? példaként említhet? Románia, ahol a beépített széler?m?vi kapacitás már a paksi atomer?m? teljesítményét közelíti, és a szélenergia hasznosításában 2013 során túllépte a 2020-ra el?írt szintet. Nálunk 2013 végén a beépített széler?m?vi kapacitás mindössze 330 MW (a paksi er?m? teljesítményének csupán az ötöde, a teljes magyar áramfelhasználásnak alig négy százaléka) volt, és az el?z? évekhez viszonyítva stagnált, miközben 2020-ra az uniós el?írások teljesítéséhez 750 MW-ra lenne szükség.

Németh Lászlóné volt fejlesztési miniszter egy írásbeli kérdésre adott válaszában azt állította, hogy 2009 és 2013 között „a szélenergia beépített teljesítménye 62 százalékkal n?tt”, ami feltehet?en igaz, csakhogy 2010, vagyis a kormányváltás óta egyáltalán nincs növekedés. Vannak viszont abszurd korlátozások és büntetések: a hazai széler?m?veknek úgynevezett menetrendadási kötelezettségük van, vagyis el?re meg kell mondaniuk, mekkora szél lesz, és mennyi áramot fognak termelni, ha pedig ett?l eltérnek, akkor a hivatal akár havi több százezer forinttal megvágja ?ket.

Vannak visszavont engedélyek is: attól, aki már megkapta az energiaügyekben illetékes hatóság hozzájárulását, de – jellemz?en a többi állami szerv packázása miatt – mégsem tudja id?ben megkezdeni az építkezést, indoklás nélkül elveszik a lehet?séget. Tavaly kilenc visszavonás történt. Mindezek nyomán a szélenergiaszektor (2011 óta változatlanul) mindössze 176 széler?m?b?l áll,miközben a román széler?m?vek száma már jóval 1000 fölött jár, és az elmúlt öt évben a hatszorosára n?tt, Lengyelországban pedig a kétezret közelíti; itt öt év alatt 70 százalékos volt a gyarapodás.

B?vebben: http://nol.hu/

Forrás: http://nol.hu/