A magas napsütéses órák számával, illetve a napelemes kiserőművek népszerűségével magyarázza a hódmezővásárhelyi önkormányzat, hogy miért vezetne be januártól az eddiginél alacsonyabb telekadót az ilyen létesítményeknél.
Képünk illusztráció
Történik mindez Lázár János miniszter választótérségében, Hódmezővásárhelyen, ahol a politikus 2012-ig polgármester volt. Lázár jelenleg annak a kormánynak az egyik legbefolyásosabb tagja, amelyik teljes mellszélességgel kiáll az atomenergia, illetve annak tárgyiasult formája, a Paksi Atomerőmű bővítése mellett.
Az Orbán-kormány meggyőződése szerint jelenleg semmi sem tudja pótolni az atomenergiát a hazai energiamixben. Érvelésük szerint a számba vehető lehetőségek közül az atomerőmű fejlesztése a leghatékonyabb és leginkább gazdaságos módja az energia előállításának Magyarországon. A megújúló, vagy alternatív energiatermelési módszerek jelentőségét illetően kétségeiket hangoztatják, az a technológia szerintük még nem érett meg arra, hogy stabil alapját képezze egy ország energiaellátásának.
Az ezzel kapcsolatos mérnöki vitákat meghagyjuk a szakembereknek, mindenesetre érdekesnek tartjuk, hogy eközben a miniszter szűkebb pátriájában – ahol vitathatatlanul érezni Lázár befolyását – kifejezetten lehetőségként tekintenek a napenergiára. Természetesen nem lehet minden település határába atomerőművet építeni, de a hódmezővásárhelyi tapasztalatok – amelyekre alapozva alkot rendeletet a város a napelemes kiserőművek adójának csökkentéséről – inkább a megújulópárti irányzat követőinek elméletét erősítik, még ha kicsi kapacitású erőművekről van is szó.
A lényegre térve: a hódmezővásárhelyi testület legutóbb egy olyan rendeletet tárgyalt, amely szerint a 0,5 megawatt teljesítményt meg nem haladó napelemes kiserőművek esetén az általánosnál alacsonyabb, négyzetméterenként 5 forintos telekadót vetnek ki 2018 januártól.
Az indoklás szerint Hódmezővásárhely adottságai – különösen a napsütéses órák magas száma miatt – kedveznek a napenergia hasznosításának. Az előterjesztés szerint ezt támasztja alá az a tény is, hogy az idei évben számos alkalommal érdeklődtek az önkormányzatnál a naperőművek után fizetendő telekadó mértékéről.
Idézik a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közleményét is, mely szerint a szabályozás egyszerűsége és a támogatási rendszer felfutása miatt a következő években leginkább az ilyen típusú erőművek számának a felfutása várható. „A javaslat amellett, hogy elősegítheti a megújuló energiaforrások térnyerését, hozzájárulhat a beépítetlen területek kihasználásának előzmozdításához is” – szerepel az előterjesztésben.
A módosítás eredményeként belterületen hektáronként éves szinten 850 ezer forinttal, míg külterületen 1,350 millió forinttal csökken az ilyen létesítmények elhelyezésére szolgáló területek adója.
A napenergia felhasználása a magas induló költségek ellenére középtávon már érzékelhető megtakarítást hoz. Nem mellesleg a kötelező átvételi rendszer (január óta METÁR) ma már előnyben részesíti ezeket a technológiákat, vagyis befektetésnek, üzleti vállalkozásnak sem rossz a kiserőművek működtetése. A HVG egy korábbi cikke szerint a Lázár ismerősi körébe tartozó vállalkozók is meglátták a lehetőséget a napenergia iparban. A lap írása szerint azonban csak az 1 megawatt feletti teljesítményű erőműveknél mutatható ki az igazán jó üzleti lehetőség, míg Hódmezővásárhely 0,5 megawattnál húzná meg az adókedvezmény jogosultsági feltételét.
Baka F. Zoltán
Forrás: mfor.hu
