A Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai álláspontja, hogy a lakossági energiahatékonysági beruházások vissza nem térítend? forrásokkal való támogatása közérdeket szolgál. A rezsicsökkent? felújtások révén a családok energiaszámlái fenntartható módon csökkenthet?k tovább. Egy energiahatékonysági felújítási hullám továbbá hatásos élénkít? eszközt is jelent a magyar gazdaság számára, minden támogatásként nyújtott adóforint többszörösen megtérül a költségvetésnek.
További rezsicsökkentés csak energiahatékonysági beruházásokkal lehetséges
A rezsicsökkentés tartalékai kimerültek, a gázárak tovább nem csökkenthet?k. A következ? években csak az energiahatékonysági beruházások ösztönzése segíthet a magyar családok energiaszámláinak – akár évi százezres nagyságrendben történ? – lefaragásában. 2014-2020 között van is lehet?ség arra, hogy uniós, vissza nem térítend? forrásokból a magyar otthonok energiahatékonnyá váljanak.
Az energiahatékonyság közérdek
A lakossági energiahatékonysági beruházások állami támogatása közérdek: olyan sokoldalú jótékony hatása van a magyar gazdaság helyzetére, mely új munkahelyek tízezreit, évi több tízmillárdos költségvetési bevételt és az ország földgázimportjának jelent?s, akár 4%-kal való csökkentését is eredményezheti. Amíg a lakossági beruházások ösztönzésére, vissza nem térítend? támogatásokból elköltött minden 100 milliárd forint legalább 300-400 milliárdnyi beruházást hoz létre, addig a középületeknél ez a multiplikátor-hatás – a száz százalékos támogatási részarány miatt – nem érvényesül. A lakossági energiahatékonysági ösztönz? programok hatása ráadásul nemcsak az ország egy adott pontján jelentkezik, hanem egyenletesen eloszlik. Azokat a kis-és középvállalkozásokat segíti, melyek gazdasági meger?sítése a kormány szándékai szerint is kiemelten fontos.
Miért nem elegend? a lakosság visszatérítend?, hitel alapú támogatása?
Egy korábbi felmérés szerint a családok egynegyede korszer?sítene a következ? három évben. Az emberek 87%-ának azonban nincs megtakarítása. ?k öner?b?l nem tudják korszer?síteni ingatlanjukat, hiába térülne meg kés?bb a beruházás. A felújítani szándékozó háztartások mindössze 11%-a venne fel hitelt a beruházáshoz, így a fejlesztések egyik legnagyobb gátját a forráshiány jelenti.
Vissza nem térítend? támogatások nélkül tehát nem várható egy lakossági felújítási hullám. A csak hitelre épül? rendszer igazságtalan, kizárja azokat a családokat, akiknek nincs elég megtakarítása vagy alacsonyabb a jövedelme – és ?k vannak jelent?s többségben.
Holott nagy szükség lenne a rezsiszámlák további csökkentésére: még mindig több tízmilliárdnyi a lakosság energiaszolgáltatói tartozása. Az energiahatékonyság és szegénység összefügg. Közel egymillió háztartás tekinthet? ma Magyarországon kifejezetten energiaszegénynek, akiknek választaniuk kell majd e télen is, hogy f?tenek vagy megveszik a legszükségesebbet maguknak és hozzátartozóiknak.
Mi változtatta meg a kormány szakmai álláspontját?
A Kormány eddigi szakmai álláspontját tükröz?, Brüsszel által is elfogadott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) szerint a magyar lakások energiahatékonysági felújítása két forrás kombinálásával történik: a KEHOP finanszírozza a vissza nem térítend? részt, melyet a Gazdasági és Innovációs Operatív Program pénzügyi eszközei egészítenek ki visszatérítend? támogatások formájában.
Ez minden jel szerint módosult, a magyar otthonok energiahatékonysági ösztönzésénél fontosabb lett a „vallási közösségek hosszú távú energetikai függetlenségének” megoldása uniós pályázati forrásokból.
Milyen kockázatokkal jár, ha elmarad a lakosság vissza nem térítend? energiahatékonysági támogatása?
Ha a kormány elveszi a lakosságtól a vissza nem térítend? uniós forrásokat, az komoly kockázatokkal jár. Ez az uniós ciklus az utolsó, mely ilyen b?kez? támogatásokat nyújt. 2020 után nem érkeznek Magyarországra hasonló célú fejlesztési pénzek a közös európai kasszából, azaz konzerválunk egy magas energiaintenzitású épületparkot, különös tekintettel a lakóépületekre.
A kormány ezzel a lépéssel elenged olyan stratégiai célokat, mint az EU energetikai és környezetvédelmi céljaival való harmonizációt – beleértve a szigorított épületenergetikai feltételeknek és épületgépészeti elvárásokat -, lakossági rezsiköltségek további csökkentését, az energiaszegénység mérséklését, üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentést.
Ráadásul az operatív programok – Brüsszel által is – elfogadott tevékenységek és kit?zött célok mentén való végrehajtása a magyar hatóságok felel?ssége. Eltérni az operatív programokban meghatározott tevékenységekt?l, azaz a lakosság energiahatékonysági támogatásainak kombinált formában való – azaz vissza nem térítend? és visszatérítend? részt is tartalmazó – megvalósításától csak egy hivatalos programmódosítás benyújtása és annak Brüsszel általi elbírálása és jóváhagyása után lehetséges.
Sajtóközlemény – Magyar Energiahatékonysági Intézet
