Az energiatermelésben is eljött a rendszerváltás ideje

Share Button

Két út áll előttünk: vagy a végletekig kifacsarjuk Földünk erőforrásait, vagy pedig a megújuló energiaforrások használatára váltunk. Ezt azonban a politikai szereplőknek is fel kell ismernie. Az energetikában igazi rendszerváltásra van szükség – mondták el szakértők a hetedik Fenntarthatósági Csúcson.

„Két út áll az emberiség előtt: ha kimerítjük erőforrásainkat, sárba tiporjuk értékeinket, akkor a civilizációnk véget ér. A másik út a jövőbe vezet. Láthatjuk, hogy sokkal nagyobb nemzeti, európai és globális elkötelezettség szükséges a másik út eléréséhez. A technológia már rendelkezésünkre áll, csak elhatározásra van szükség. Az energiaellátásban is ez a két út érvényesül, választhatunk a fenntartható megújuló energiaforrások használata, vagy kitarthatunk a fosszilis energiaforrások mellett. Kérdés, melyik utat választhatjuk” – vetette fel Demcsák Lajos a Piac&Profit kiadóigazgatója a hetedik alkalommal megrendezett Fenntarthatósági Csúcson.

Megállt a magyar megújuló piac

„Magyarország energiafogyasztásában egy fokozatos tendencia érvényesül: csökken a földgázfelhasználásunk, villamos energia felhasználásunk azonban nő, és meredeken emelkedik a villamos energia importja. Tehát olyan energiát használunk fel, amit nem itt termelünk, ez azt jelenti, hogy nem csökkentettük az emissziónkat, hanem exportáltuk azt. Ami nálunk keletkezik, azt például az ukrán energiatermelésben számolják el” – hangsúlyozta Bart István, az Energiaklub elnökségi tagja.

Miközben a világban igazi forradalom zajlik a megújuló energiaforrások felhasználásának terén, itthon a megújuló energiaforrások piaca még mindig nem mozdul, az elmúlt tíz évben jelent?s elmozdulás csak a bioüzemanyagok felhasználásának terén volt. „Ezért felvetődik a kérdés, hogyan fogjuk teljesíteni azt az uniós vállalásunkat, miszerint 14 százalék fölé emeljük a megújuló energiaforrások részarányát a magyar energiafogyasztásában. Közben azonban egyre kevésbé energiaintenzívebb a magyar gazdaság is, a középületek, illetve a vállalkozások által végrehajtott beruházásoknak köszönhetően” – hangsúlyozta a szakember. Ez nem igaz viszont a társadalom széles rétegeire: a négymilliós magyar lakásállomány jelentős része energiahatékonysági szempontból elavult.  Ugyanakkor a magyar kormányzat intézkedései ezt nem kellő mértékben segítik. „Jelenleg van egy kamatmentes hitel a felújításra, és olykor-olykor egy pályázat keretein belül vissza nem térítendő források az Otthon Melege programban, a két konstrukció azonban nem találkozik, és így éppen a leginkább rászorultak nem tudják igénybe venni ezt a lehetőséget.”

Lenne helye itthon a megújulóknak

„Pedig lenne helye Magyarországon a megújuló energiaforrásoknak” – vélekedett Barta Judit a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember szerint az az érv, ami gyakran elhangzik kormányzati oldalról, miszerint a villamos energia irányító rendszer nem tud több megújuló energiából származó elektromos árammal megbirkózni, nem állja meg a helyét. „Ám, az energia legnagyobb részét az otthonainkban használjuk fel, így a megújuló energiaforrásokat elsősorban helyben lenne érdemes megtermelni és felhasználni.

Ugyanakkor Barta Judit kiemelte, hogy a fosszilis energiaforrásokat korai lenne temetni, mivel az új kitermelési technológiák és felfedezett készletek hosszú távra fedezhetik a szükségleteinket. Igaz ugyanakkor, hogy a megújuló energiaforrások szemléletváltást hoztak a finanszírozásban is, a nagy hagyományos energiavállalatok emiatt gyökeres koncepcióváltásba menekülnek, tőzsdei értékük pedig zuhan. „A hagyományos centralizált energiarendszerek kezdenek elindulni a decentralizáció felé, így kihasználhatóak lesznek a helyi kapacitások, és csökken a hálózati veszteség.”

Forrás/bővebben: piacesprofit.hu