Hogyan lép fel az EU és a Parlament a klímaváltozás ellen? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
A számok
Az Európai Unió a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon Kína és az Egyesült Államok után. Az üvegházhatású gázok 78%-a az energiaiparból származik Európában (2015.).
Az EU vezetői ezért már 2008-ban elkötelezték magukat amellett, hogy az 1990-es szinthez képest 20%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását 2020-ra. A legutóbbi adatok szerint az EU jó úton halad a klímacélok elérésében, 2015-re a kibocsátás 22%-kal csökkent.
Hogyan éri el az EU a kibocsátás csökkentését?
A párizsi klímamegállapodás részeként 2014-ben az EU még tovább lépett és azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra 40%-kal csökkenti a károsanyag-kibocsátást az Unióban az 1990-es adatokhoz képest.
Az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez az Unió létrehozta a kibocsátás-kereskedelmi rendszerét (ETS). A többi szektorra vonatkozóan pedig kötelező nemzeti kibocsátási küszöbökethatározott meg a tagállamok számára (figyelembe véve a GDP-t). Emellett az EU az erdők szén-dioxidot semlegesítő képességét is használja a klímaváltozás elleni harcban.
Az EU kibocsátást csökkentő konkrét intézkedéseiről ide kattintva lehet többet olvasni.
Az energiaszektor kérdése
A klímaváltozás elleni fellépés fontos része az EU tiszta energia programja. A cél, hogy növelje a megújuló energiák arányát az ágazatban, és lehetővé tegye a háztartások számára, hogy saját maguk termeljenek és tároljanak megújulókból származó villamosenergiát.
Emellett az EU külön figyelmet fordít az épületek energiahatékonyságának növelésére.
Az EU tiszta energiát támogató intézkedéseiről ide kattintva lehet többet megtudni.
További információ
Forrás: nrgreport.com
