Az ezredfordulóig még utópiának t?nt, a 2010-es évekt?l azonban már realitás: megjelentek a piacon azok a 10 millió forint árkategóriájú elektromos autók, amelyek egy feltöltéssel akár a 200 kilométer körüli távolságot is vígan teljesítik. A Hetek cikke.
Tesla Model 3 (Fotó: Reuters)
A Tesla a magyar nagyközönség számára még elérhetetlen árú luxusautókkal indította az új korszakot 2008-ban, a lítiumion-akkumulátorok fejlesztése és a gyártási költségek csökkentése révén azonban olyan gyártók is beneveztek a versenybe mint a Nissan, a Chevrolet, a Volkswagen vagy a BMW. S?t, ha arra gondolunk, hogy a 19. század fordulóján még az elektromos autók vitték a prímet (az Egyesült Államokban a 33 ezer regisztrált elektromos hajtású autó a teljes forgalom 38 százalékát tette ki a bels?égés? motorokkal felszerelt gépkocsik 22 százalékos arányával szemben), akkor elmondhatjuk: nincs új a nap alatt. Mi csak folytatjuk azt, amit az eleink 150 évvel ezel?tt elkezdtek.
Ha úgy hozza a sors, hogy egy elektromos járm?vet vezethetünk, ne keressük a kuplungot. Lábunknál csupán két pedál található, esetleg még egy taposó kézifék, amelyet akkor érdemes használni, ha egy lejt?n parkolunk – a P (parkoló) üzemmód azonban önmagában is blokkolja a kerekeket. Induláskor csak egy gombot kell bekapcsolni, úgy, mint ahogyan otthon bekapcsoljuk a számítógépet, a beépített SIM kártya révén pedig az autó a központi rendszerrel is felveszi a kapcsolatot.
Nincs motorzaj, nincsen izzítás, s csupán egy joystick-szer? kapcsolón múlik, merre szeretnénk indulni: el?re vagy hátra. A fék felengedésével, illetve a gázpedálra lépve mienk a terep – nem kell sebességbe rakni, mégis maximális nyomatékkal indul az autó.
Noha a Tesla csúcsmodellje akár 3 másodperc alatt is elérheti a 100 km/óra sebességet, mi a 10 másodperccel is elégedettek lehetünk. „A Nissan Leaf 90 km/órás sebességig még egy 3500 köbcentis turbódízel BMW-t is lenyomott” – említi Horváth Gerg?, a múlt évben piacvezet?vé vált elektromos Nissan menedzsere, akit?l azt is megtudjuk, hogy a Nissan 2013 óta eddig közel 200 elektromos autót értékesített hazánkban, az eladások száma pedig évr?l évre rohamosan n?.
Menet közben a beállításoktól is függ a menetkapacitás. A f?tés vagy a klíma használata energiát von el, így csökkenti a menettávolságot, a fékezés során azonban a motor generátor üzemmódba átváltva tölti az akkumulátorokat. A Nissan Leaf 30 kilowattos akkumulátorokkal akár 250 kilométert, a Chevrolet Bolt pedig akár 320 kilométert is megtehet. Az akkumulátorokra egyébként általában 8 év garanciát is adnak. A kedvez? áron megvásárolható szervizcsomaggal pedig az éves szervizköltségünk nagyjából 20 ezer forint körül mozog a Nissan Leaf esetében. „Az egyetlen, amit költenem kellett rá, hogy ablakmosót töltsek bele” – írta egy közösségi fórumon az egyik lelkes kommentel?.
Már megint a magyarok
A világ els? elektromos motorja Jedlik Ányos bencés szerzetes nevéhez f?z?dik: „villanydelejes forgony”-ának megjelenése 1829-re datálható. A játékos kedv? feltaláló egy kisméret? autómodellt is összeállított, s ezzel megalkotta a világ els? elektromos autóját.
A használatra alkalmas elektromos autó megjelenésére egészen az 1880-as évekig kellett várni, amikor 3, majd 4 kerékkel guruló járgányok születtek a nyugati országokban.
Andreas Flocken kocsija 4 kerekével forradalminak számított 1888-ban, pedig ? nem tett mást, mint hogy a hintó elé fogott lovakat leváltotta elektromos lóer?re, vagyis a hintóba elektromos motort szerelt. Az eleinte 20-30 km/órás végsebesség az új típusok bevezetésével egyre n?tt, 1898-ban a francia Gaston de Chasseloup-Laubat már 63 km/órás rekordot ért el. Ugyanebben az évben Ferdinand Porsche els?, kerékagyba épített elektromos motorjával („Lohner Electric Chaise”) csak 45 km/óra végsebességre volt alkalmas. Az elektromos autó egyre nagyobb népszer?ségnek örvendett, „lepipálva” a g?zhajtású vagy bels?égés? motorokat. London és New York utcáin elektromos taxik várták a kuncsaftokat. Az elektromos autók üzletileg szárnyaló karrierjét azonban Henry Ford törte ketté, aki 1914-ben bevezette a gyártáshoz használt futószalagot, s ezzel olyan olcsóvá tette az 1908-ban bemutatott T-Model gyártását, hogy az újítást követ?en az ára több mint a felére, 850 dollárról 400 dollárra zuhant. A Bádog Böske (Tin Lizzy) becenévvel illetett benzinautót ezen az áron bárki megvehette, összesen mintegy 15 milliót gyártottak bel?le.
Forrás:Hetek / Somorjai László
