A magyar családok csak ötödének lakása rendelkezik megfelelő szigeteléssel, pedig a téli hónapokban óriási összegeket költünk fűtésre. Szigetelnének is a magyarok, de csak támogatással tudnának belevágni a felújításba.
Az év leghidegebb hónapjában, januárban a magyar családok 54 százaléka átlagosan 25–30 ezer forintot, 11 százaléka pedig 30–40 ezer forintot költött fűtésre, 12 százalékuk esetében viszont ez a kiadás a 45–50 ezer forintot is elérte vagy meghaladta. A magas fűtési költségek ellenére a magyar családok 79 százaléka nem, vagy nem megfelelően szigetelt ingatlanban lakik, és mindössze 21 százalékának otthona szigetelt teljes körűen, azaz a falakon és a tetőtérben is – derült ki a Knauf Insulation és a Szeretlek, Magyarország közös felméréséből. A nem szigetelt otthonban élő családok 70 százaléka tervezi szigeteléssel javítani otthona energiahatékonyságát, ám közülük minden második család csak valamilyen támogatást igénybe véve tudna belevágni a „nagy projektbe”.
A családok 69 százaléka szerint otthonuk a legtöbb meleget a nem szigetelt vagy rosszul tömítő nyílászárókon keresztül veszíti el, 40 százalékuk tapasztalata szerint azonban a legtöbb hő a nem szigetelt falakon, 23 százalékuk szerint az ugyancsak szigeteletlen mennyezeten és födémen, 18 százalékuk esetében pedig a padlón át távozik a szabadba.
Annak érdekében, hogy havi kiadásaikat csökkentsék, a felmérésben megkérdezettek egyszerű praktikákkal – ablakpárnával vagy a fűtőtest mögé helyezett hővisszaverőkkel, illetve a nyílászárók, ajtók és ablakok utólagos szigetelésével – védekeznek a hideg ellen. Szerencsére azonban évről évre egyre többen gondolják úgy, hogy nyílászárócserével, illetve leszigeteléssel fogják korszerűsíteni ingatlanjukat. A mostani felmérésben megkérdezettek 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy mindenképpen belefog otthona, ingatlana leszigetelésébe, ám a szigetelni szándékozók fele csak állami támogatással tudná ezt megtenni.
Mit mutatnak a számok?
A legtöbb fűtési célú energiát a családi házak fogyasztják. Míg egy új építésű lakás fajlagos energiafelhasználása átlagosan 100 kWh/m2/év, egy panellakásé 200 kWh/m2/év, addig egy családi házé 320 kWh/m2/év. Ezen ingatlanok magas számából és rossz energetikai állapotából adódik, hogy a hazai lakóépületek energiafogyasztásának 81 százalékát a családi házak teszik ki. A magyar ingatlanok az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyasztanak négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó EU-tagország között található. Egy bécsi otthon energiafogyasztása például fele egy budapestiének.
Hol szökik a meleg?
Épületeink esetében a sál, sapka és a kesztyű szerepét a homlokzati, a tető és a lábazati szigetelés tölti be. Ezek hiányában a Knauf Insulation mérései szerint egy családi ház fűtési energiaveszteségének 20–35 százaléka a falakon, 15–25 százaléka tetőn, a födémen, 10–15 százaléka pedig a padlón realizálódik. Ezek a mutatók a felmérésben megkérdezettek többségének otthonaira is érvényesek, hiszen a kutatásból kiderült, hogy a magyar ingatlanok 79 százaléka nem, vagy nem megfelelően szigetelt; a válaszadók 49,7 százalékának otthona ugyanis egyáltalán nem szigetelt, 21 százalékuk esetében csak a homlokzat, 7 százalékuknál pedig csak a tetőtér szigetelt. Mindössze a megkérdezettek 21 százaléka nyilatkozott úgy, hogy otthona teljes körűen szigetelt, azaz védett a csípős januári mínuszok ellen.
Forrás: www.piacesprofit.hu
