Welcome to Magazine Premium

You can change this text in the options panel in the admin

There are tons of ways to configure Magazine Premium... The possibilities are endless!

Member Login
Lost your password?

Az ‘X’ nevű szuperlabor szokatlan anyagokat használ energiatárolásra

Share Button

A keresőóriáshoz köthető X-labor még a Google fejlesztései közül is csak a legszokatlanabbakkal és a legköltségesebbekkel foglalkozik. Teszi mindezt meglehetősen diszkréten és hatalmas pénzekkel megtámogatva. A Google önvezetői autóin is dolgozó elitlabor most a megújuló energia tárolásának problémájára ígéri a választ.

Váljon bár egyre olcsóbbá a megújuló energiaforrások kitermelése, globális szinten sem sikerült még kielégítő megoldást találni az így előállított tiszta energia tárolására. Megoldási kísérletek vannak, például az Origo is megírta, hogy Elon Musk Teslája a dél-ausztráliai háztartások számára épít gigaelemet a közeli szélerőmű termelte energiának. Az X-labor „Málta” néven futó projektje most azzal kecsegtet: jóval olcsóbban tudnak megoldást nyújtani a tárolás nehézségeire, mint az eddigi technológiák.

Annyi van már, hogy tárolás híján ki kell dobni

Németország 2015-ben a megtermelt szélenergiának 4 százalékát veszítette el, Kína ugyanebben az évben 17 százaléknyit nem tudott hasznosítani. Egy friss jelentés szerint, Kalifornia állam az idei év első felében brutális mennyiségű,

300.000 megawattnyi szél- és napenergiáról kényszerült lemondani a nem megfelelő tárolási megoldások miatt.

A megújuló energiák kitermelése tehát elég jól megy a világ fejlett államaiban, ám a megtermelt tiszta energia tárolása későbbi hasznosítás céljából, még komoly kihívást jelent. Például az elektromos autók hatótávolságát az akkumulátor kapacitása határozza meg, ám ezek méretét nem lehet a végtelenségig növelni, ugyanakkor tárolási képességeiket illetően még várat magára az áttörés. Eközben fejlesztésük és gyártásuk sem olcsó mulatság.

Só és metánszármazék, de utóbbi helyett a fagyálló is megteszi

A Málta-projekten alig 10 fős kutatói gárda dolgozik, akik azzal viccelnek: tároló rendszerük alapját filléres dolgok adják. Valóban: a rendszer modellje leginkább egy miniatűr erőműre emlékeztet, melynek egyes tartályaiban sót illetve metánszármazékot, vagy közönséges fagyállót helyeznek el. A sótartályokat meleg levegővel forrósítják, a fagyállót pedig hűtik.A fűtésre illetve hűtésre használt levegők gőzzé alakulva reakcióba lépnek egymással és képesek meghajtani az áramtermelő turbinát.Emellett elektromosság jön létre a folyamat során, melyet a rendszer képes átadni az ellátó hálózatnak. Mivel a só viszonylag sokáig megtartja hőjét, ezért a tudósok szerint a rendszer akár több napig is képes tárolni az energiát, szabályozástól függően.

Akár termék is lehet belőle

A fejlesztés mögött álló technológiai elgondolás Robert Laughlin Nobel-díjas fizikus nevéhez fűződik. Laughlin évekkel ezelőtt több technológiai befektetőnél házalt ötletével, ám sehol nem karolták fel azt. Az X-laborral való megállapodása után az ötlet részleteit az ott dolgozó kutatóknak adta át, míg a tudós tanácsadóként dolgozik a csapat mellett.

A Málta-projecten dolgozó kutatógárda azt ígéri:

megoldásuk a hagyományos lítium-ion akkumulátoroknál jóval olcsóbban ad választ a tárolás problémáira,

a kidolgozott rendszer pedig akár többféle méretben is legyártható. Így kisebb igényű tárolási kapacitásra is éppúgy alkalmazható mint nagyvárosok ellátórendszereihez csatlakoztatásra.

Jelenleg egy korai prototípus tesztelése zajlik Szilikon Völgy egy félreeső raktárában, de mind az ötletgazda, mint a labor azt állítja: a fejlesztés olyan termékké alakítható, mely ipari alkalmazásokban, informatikai adatközpontokban, valamint tárolóegységként, a szél- és naperőművek termelte energia megőrzésére is egyszerűen alkalmazható.

Forrás: origo.hu

Tags:



Hirdetés