Aszódi Attila: Magyarország az uniós energiapolitikával összhangban cselekszik
Az Osztrák Nagykövetség agrárattaséja szerint minden országnak megvan a joga arra, hogy meghatározza saját energiamixét, azonban a nukleáris energia állami támogatása torzítaná a liberalizált európai energiapiacot és hátráltatná a megújuló energiák terjedését.
Ernst Zimmerl err?l az Energiaklub Paks II – Egy bizonytalan beruházás elnevezés? hétf?i rendezvényén beszélt. Hozzátette: az osztrák kormány aggályosnak tartja a Paks II projekttel kapcsolatban, hogy nem volt közbeszerzési tender a projektr?l, amit pedig el?ír az uniós jog. Az uniós versenyjogi szabályokat is be kell tartani, az osztrák kormány szigorúan elutasítja a nukleáris energia minden közvetlen vagy közvetett támogatását – szögezte le.
Elmondta azt is, hogy bár a magyar és az osztrák kormánynak eltér? nézetei vannak a nukleáris energiáról, meg van gy?z?dve arról, hogy közös érdek a nukleáris biztonság folyamatos növelése. Jogilag kötelez? érvény? biztonsági el?írásokra van szükség – jelentette ki.
Felidézte, hogy 2015-ben bilaterális egyeztetések voltak a környezeti hatásvizsgálat témájában, és úgy vélte, elérhet? közelségbe került egy megállapodás egyes nukleáris biztonsági kérdésekben, amint több információ elérhet? lesz a két ország közötti nukleáris információs megállapodás alapján. A komoly nukleáris balesetek nem állnak meg az országhatároknál – mondta, felhívva a figyelmet az átláthatóság szükségességére, amit az uniós jog is szabályoz.
„Nagyon aggasztó, hogy a két új reaktor megépítésér?l szóló, az orosz féllel kötött megállapodás részleteit 30 évre titkosították” – jegyezte meg. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képvisel?je a beruházással kapcsolatos európai uniós vizsgálatokról szólva elmondta: a legfontosabbak a tiltott állami támogatás miatti és a közbeszerzési eljárás kiírásának elmaradása miatti eljárások.
Úgy vélte, az els? esetben már formálódhat megállapodás a kormány és a bizottság között, eszerint a bizottság megállapítja az állami támogatás tényét, de speciális körülmények fennállása miatt indokoltnak nyilváníthatja azt. Úgy látja, ?sz el?tt nem várható döntés ebben az eljárásban.
Az üzemanyag-ellátási szerz?dést már módosították az unió kifogásai nyomán – mondta. A paksi beruházás adatainak megismerhet?sége ügyében folytatott eljárás nyomán is módosította a vonatkozó törvényt a kormány, ez a múlt héten lépett hatályba. E szerint nem lehet általánosságban titkosítani az adatokat, meg kell jelölni az üzleti vagy biztonsági titkokat tartalmazó adatokat – ismertette.
Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub szakért?je elmondta: a legnagyobb probléma, hogy nem bizonyították be az egész beruházás létjogosultságát, nincsenek alternatív forgatókönyvek az ország energiaellátásának biztosítására, amiket össze lehetne hasonlítani. E kérdésben megalapozott szakmai döntésre, nem politikaira lenne szükség – jelentette ki.
Véleménye szerint több hazai és nemzetközi jogszabályba is ütközik az a folyamat, amely során az atomer?m?r?l döntöttek. Ezek között említette a közbeszerzési tender elmaradását. Elmondta azt is, hogy a hivatalos teljes költségvetés 3750 milliárd forint, azonban nem számoltak több lehetséges járulékos költséggel, amelyek értéke akár a 2000 milliárd forintot is elérheti.
Aszódi Attila: Magyarország az uniós energiapolitikával összhangban cselekszik
A paksi atomer?m? b?vítési projektje során Magyarország az uniós energiapolitikával összhangban cselekszik, mivel az Európai Bizottság is a nukleáris termel?kapacitás szinten tartásával számol a jöv?ben – mondta a paksi atomer?m? teljesítményének fenntartásáért felel?s kormánybiztos hétf?n az MTI-nek.
Aszódi Attila kiemelte: az Európai Bizottság közelmúltban kiadott stratégiai jelentése a nukleáris termel?kapacitás jelenlegi szintjének fenntartásával számol 2050-re Európában, amelyhez 400-450 milliárd euró beruházásra lehet szükség. A kapacitás-fenntartáshoz tartozik az új er?m?vek építése és a meglév?k élettartamának meghosszabbítása is – tette hozzá. Hangsúlyozta: a jelentésben a bizottság is a legfejlettebb reaktorok közé sorolja a paksi projektbe tervezett VVER-1200-as reaktort.
A kormánybiztos az Energiaklub paksi b?vítésr?l szóló hétf?i rendezvényén elhangzottakra reagálva leszögezte: valóban fontos szuverén jog, hogy minden ország maga döntsön az energiamixér?l. Míg Ausztria a magas hegyek miatt képes arra, hogy a felhasznált villamosenergia 60 százalékát vízenergiából állítsa el?, addig Magyarországon ez nem lehetséges – fogalmazott az osztrák álláspontra reagálva, amely a megújuló energiák felhasználását hangsúlyozza. Kitért arra, hogy jelenleg az európai villamosenergia-termelés 27 százalékát adják az atomer?m?vek, és a 28 tagállamból 14-ben van reaktor. Óriási ellátásbiztonsági és klímavédelmi el?nyei vannak annak, hogy ezek az er?m?vek a nap 24 órájában termelnek – mutatott rá. Kitért arra is, hogy jelenleg 10 országban zajlik atomer?m?-építés vagy engedélyezési, el?készítési folyamat, példaként Szlovákiát, Franciaországot és Finnországot említette.
A kormánybiztos elmondása szerint Ausztriával korrekt, szomszédi partneri együttm?ködés zajlik a paksi b?vítéssel kapcsolatban. A környezeti hatásvizsgálati eljárásba 30 országot hívtak meg, Ausztria kérdésére közmeghallgatásra és szakért?i konzultációra is sor került, amelyeken minden kérdésre válaszoltak. Ausztria március végén jelezte, hogy az eljárást lezártnak tekinti, a biztonsággal kapcsolatos fennmaradt m?szaki kérdéseket pedig bilaterális úton kívánja rendezni – számolt be Aszódi Attila.
Kitért arra, hogy a megújuló energiák, a nap- vagy a szélenergia és a biomassza óriási állami támogatásokat élveznek. Paks II-nél pedig nincs szükség ártámogatásra vagy fix átvételi árra, hogy a projekt megtérüljön – hívta fel a figyelmet. A 2020-as évek közepére várható piaci villamosenergia-árnál a projekt az összes költségét ki tudja termelni – jelentette ki. Hozzáf?zte, hogy az Európai Bizottsággal régóta folyamatosan egyeztetnek az állami támogatás ügyében, minden kérdésükre válaszoltak. Hangsúlyozta, hogy nem tiltott állami támogatás miatt folyik a vizsgálat, egyben jelezte: remélik, hogy az év közepéig kialakítja a bizottság az álláspontját.
Aszódi Attila elmondása szerint a kormány vizsgálta a beruházás alternatív forgatókönyveit, beleértve a zéró alternatívát is. A parlament által 2011-ben elfogadott energiapolitikai forgatókönyv szerint az atomenergiát is tartalmazó változat hosszú távon a legjobb megoldás az ország energiaellátásának biztosítására – mondta. Mivel az orosz f?vállalkozóval fix áras szerz?dést kötöttek, nincsen szükség olyan többletberuházásokra, amelyek eddig nem lettek volna benne az eddigi számításokban – tette hozzá a kormánybiztos.
Forrás: magyarhirlap.hu
