Az Orbán-kormány ki nem mondva ugyan, de gyakorlatilag lemondott a hazai széler?m?-rendszer kiépítésér?l, egy törvénymódosítás ugyanis a kormány hatáskörébe utalta ezen megújuló energiaforrás hasznosításának az engedélyezését. A nemzeti fejlesztési tárca úgy véli: nem indokolt új szélturbinák építése.
A széler?m?vek építését nem tiltotta ugyan le a kormány, de nem is támogatja azok építését. Lázár János Miniszterelnökséget vezet? miniszter ugyanis a parlament elé terjesztette a villamosenergia-törvény módosítását, amely szerint egyebek mellett a kabinet saját hatáskörbe vonta az ilyen beruházások építésének engedélyezését, egyúttal elvéve ezt a jogot az energiahatóságtól. Újabb engedély kiadására viszont egyhamar nem lehet számítani, hiszen a Miniszterelnökség egyik államtitkára úgy vélte, negatív hatása van a széler?m?veknek a villamosenergia-hálózat biztonságára. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium álláspontja szerint is: semmi nem indokolja újabb széler?m?vek telepítését. Az új törvényjavaslatnak azzal a passzusával még egyet is lehetne érteni, hogy széler?m?vek világörökségi és természetvédelmi területen nem építhet?ek, de ilyesmire eddig sem volt példa. A kormány álláspontja az, hogy csak akkor engedélyeznek kereskedelmi célú széler?m?veket, ha azok nem veszélyezteti a villamosenergia-rendszer teljesítményét, egyensúlyát. (A törvényjavaslata ezúttal figyelmet szentel arra is, hogy a széler?m?vek illeszkedjenek a tájba.)
Tény, hogy a jelenlegi kabinet nem igazán támogatja ilyen megújuló energia-termel? beruházások indítását – nyilatkozta a Népszavának Fülöp Orsolya. Az Energiaklub szakmai igazgatója emlékeztetett rá, hogy a széler?m?vekre vonatkozó, utolsó sikeres pályázatot még 2006-ban írták ki Magyarországon. Így azokat a berendezéseket, amelyek jelenleg az országban m?ködnek, akkor telepítették. Ennek köszönhet?, hogy mintegy 170 szélturbina termel megújuló energiából áramot hazánkban.
Megjelent ugyan egy újabb széler?m?-tender 2010-ben, de a folyamat végén az akkor hatalomra került második Orbán kormány-visszavonta a pályázatot. Ez annál is érthetetlenebb volt, mert a pályázat megjelentését követ?en az is kiderült, hogy jelent?s üzleti érdekl?dés övezte a kiírást. Ezt bizonyítja egyebek mellett az is, hogy az építési igény többszörösen meghaladta a kvótát, vagyis a kiadható engedélyek számát. Így feltételezhet?, hogy befektet? nyilván ma is lenne.
A fejlesztési tárca ugyan nem tartja indokoltnak a széler?m?vek létesítését, de önmagában ez sem jelent feketén-fehéren tiltást, vagy elutasítást ezekre a megújuló energiaforrásokra.
Viszont az furcsa, hogy ilyen álláspontra helyezkedett a szakminisztérium, miközben még ma is érvényben van Magyarország Megújuló Energiahasznosítási Terve, amelyben vállaltuk, hogy 2020-ig a hazai villamos energia 13 százalékát megújuló energiaforrásokból fedezzük, s?t ezt még túl is licitálták, és 14,65 százalékot írtak be a tervbe – jegyezte meg az Energiaklub szakmai igazgatója. (Jelenleg a megújuló energiaforrásokból a hazai elektromos áramnak még a 10 százalékát sem állítjuk el?, becslések szerint ez az arány 6-8 százalék lehet.) Abban bíztak, hogy a jelenlegi 330 megawatt széler?m? kapacitást 750 megawatt-ra növeli majd az ország.
Mint ismeretes, az Európai Unió támogatja az alternatív energiatermelést, illetve az ahhoz kapcsolódó beruházásokat, ezért pályáztatnak is a nap-, a geotermikus energia és a biogáz fölhasználására. Els?sorban önkormányzati beruházások valósulhattak meg közösségi forrásokból, de cégek is pályázhattak uniós támogatásokra. A széler?m?vek létesítésére viszont nem lehetett közösségi támogatást igénybe venni. Az más kérdés, hogy a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklus kezdete óta még nem jelent meg egyetlen tender sem az alternatív energia-termel? beruházásokra.
Létezik egy másik támogatási ága is a megújuló energiahasznosításnak, az úgynevezett kötelez? átvételi rendszer. Ennek lényege, hogy a „zöld” energiatermel?kt?l a rendszerirányító köteles a piaci árnál magasabb tarifával átvenni a megtermelt energia mennyiséget. (Ez egyébként Magyarországon is m?köd? modell és érvényes a széler?m?vi áramra is.)
A kormányzatnak a szélenergiával szemben támasztott ellenszenvének oka lehet az is, amit a sajtóban is számosan megszell?ztettek – hogy némi iróniával szólva – „Paks 2 szele fújja el” a széler?m? építkezéseket, de az is elképzelhet?, hogy ezen a piacon nem m?ködnek kormány közeli cégek.
A szélenergia leginkább az a megújuló energia forrás, amely sok kellemetlenséget tud okozni egy olyan atomer?m?nek, mint amilyent Paksra terveznek – err?l beszélt az ATV-ben Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem vezetés- és stratégia tanszékének kutatóközpont-vezet?je, korábbi szakállamtitkár. Arra emlékeztetett, hogy a széler?m? – ellentétben a napkollektorrral – éjszaka is termel áramot. Viszont Paksnak az ebben az id?szakban megtermelt áramát már most sem könny? eladni a piacon, ugyanis annyira olcsó a „völgy id?szakban” el?állított áram. Éppen ezért, ha újabb – éjszaka is m?köd? – alternatív energiatermel? lép be a rendszerbe, az lenyomhatja azt az árat, amelyet Paks képes elérni, vagyis ebben az esetben még veszteségesebb lehet Paks 2 – érvelt Felsmann Balázs is a kormány ellenszenvének lehetséges okára. Az is tény viszont, hogy a megújuló energia els?sorban a nukleáris- és a széner?m?veket szorítja ki a piacról. Éppen ezért az ilyen – úgynevezett alaper?m?vi – technológiák a világon mindenhol válságban vannak.
Érdemes figyelembe venni, hogy Európában az elmúlt évtizedben az újonnan épült er?m?vek 77 százaléka megújuló energiát hasznosított – emlékeztetett Felsmann Balázs.Tavaly a földrész teljes áramfelhasználásának több, mint 30 százaléka származott alternatív energiaforrásból. Németországban is – egy év alatt – 20 százalékkal n?tt a zöldenergia-felhasználás aránya, amely jelenleg már eléri a 33 százalékot.
Ma már az sem igaz, hogy óriási rendszerterhelési gondot okoznak a lökés szer? szélenergia „hullámok”. Egyre inkább terjed az a megoldás, hogy amikor egy er?sebb széláram érkezik, akkor a széler?m?-park tulajdonosok nem kapcsolhatnak be minden szélmotort a rendszerbe, hanem fokozatosan helyezhetik csak üzembe a szélparkot – mondta Felsmann Balázs.
A szélenergia termeléshez szükséges széler?sség Magyarországon meglehet?sen ritka még azokban a szélcsatornákban is, ahol viszonylag gyakori az átlagot meghaladó széler?sség – err?l fejtette ki a véleményét a Népszavának Heged?s Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezet?je. Míg Németországban például a tengerpartra telepített szélturbinák évi 2-3 ezer, vagy akár ennél is több órát is termelnek elektromos áramot, addig Magyarországon legfeljebb 1 000- 1 500 óra. A szakember szerint a beruházás fajlagos költsége ezért is jóval magasabb, mint a napenergia esetében. Ráadásul a napenergia felhasználás hatásfoka az elmúlt 10 évben megkétszerez?dött, a szélenergiánál már koránt sincs ilyen nagy tartalék. (Támogatásokkal természetesen rentábilissá tehet?ek a széler?m?vek is.)
Az ország egyes területein, például Szegeden és térségében például évi 2 500 – 3 000 órát is süt a Nap. Ez kétszer-háromszor nagyobb kihasználtságot jelez a széler?m?vekhez képest.A teljes hazai villamos energia termelésben a szélenergia részaránya egyébként az egy százalékot sem éri el. Ezért a szakért? szerint Magyarországon a megújuló energia termelésben a szél helyett a napenergiára és a biomasszára kellene helyezni a hangsúlyt, és a pillanatnyilag elhanyagolt földh?-hasznosítás is növekedése is kívánatos lehet.
A politikai pártok közül az LMP álláspontja szerint a kormány azért nem támogatja a megújuló energiát, mert csak csak így tudják igazolni a Paks 2 beruházás szükségességét. Az kétségtelen tény, hogy az energia törvény módosítása nem mondja ki a széler?m?- beruházások tiltását, de jelent?s változtatás, hogy csak a kormány adhat ki engedélyeket ilyen létesítmények építésére. Ezért egyáltalán nem zárható ki, hogy akár három év múlva akár ez a kormány, akár egy másik mégis csak változtat a jelenlegi hazai trenden és újra indítja a széler?m? programot. A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint újabb egyértelm? bizonyíték született arra, hogy a Fidesz nem érdekelt az olcsó áramban és az energiafügg?ség felszámolásában – áll az ellenzéki párt közleményében.
Évr?l évre csökkennek a széler?m?vek fajlagos beruházási költségei: a széllel termelt áram ma már az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is olcsóbb, mint az atomer?m?vi áramtermelés, és az ára továbbra is esik, miközben az atomé a 2011-es fukusimai katasztrófa óta meredeken emelkedik. Az Orbán-kormány jó ütemérzékkel ezt a pillanatot választotta ki hogy deklarálja: az atomenergiára teszi a tétjeit, a széler?m?vek létesítését pedig tovább lehetetleníti.
Jávor Benedek a PM európai parlamenti képvisel? és az Európai Parlament Zöld frakciójának megrendelésére készült átfogó tanulmányban (Zöld Magyarország – energia útiterv) egyebek mellett azt számolta ki, hogy a jelenleginél lényegesen nagyobb széler?m?-mennyiség is kényelmesen elférne a hazai villamos energia-rendszerben. A Wuppertal Institut és az Energiaklub által készített tanulmány azt is bebizonyítja, hogy 2050-ra akár a harmadával is csökkenhetne az áram ára, ha az atom helyett a zöldenergiába és az energiahatékonyságba fektetnénk az ország er?forrásait.
A PM felhívja a kormány figyelmét: a szél akkor is fújni fog, ha betiltják – a politika mozgástere legfeljebb odáig terjed, hogy lemondunk a környezetkímél?, egyre olcsóbb szélenergiáról, és az újabb eladósodással, az orosz függés bebetonozásával, felmérhetetlen környezeti kockázatokkal, meg jókora áramár-emelkedéssel járó atomenergiához kötjük magunkat – figyelmeztetett az európai parlamenti képvisel?. A napelemek megadóztatása és az atompénzek titkosítása után logikus lépés a szélenergia kiirtása a rendszerb?l, de a magyar emberek érdekeit semmilyen módon nem szolgálná, ráadásul az európai energiapolitikai célkit?zésekkel és folyamatokkal is szembemenne. Az egyértelm? nemzeti érdek az energiahatékonyság növelésére és az olcsó zöld energiára épül? új energiapolitika lenne – mostantól nyilvánvaló, hogy Orbánékra ebben sem számíthatunk – fejtette ki Jávor Benedek.
Forrás: nepszava.hu
