Általános vélekedés, hogy a villanyautók gyors elterjedése miatt össze fog omlani a villamos energia hálózat. Ezt meglovagolva a laikusok hamar „belátják”, hogy jobban járnak, ha nem is gondolkodnak tovább akkumulátoros járművön, hiszen mire eljön az olcsó elektromos autók kora, addigra az áram lesz a szűkös erőforrás. Szerencsére ezek az állítások bármennyire logikusnak hangzanak, nem igazak. Megmutatjuk miért!
Elsőként kezdjük a legszárazabb résszel, a villamos energia termelés és elosztás működésével. Hogy érthető legyen, sok egyszerűsítéssel élünk, a lényeget középpontban tartva. Akinek ez a rész túl szakmai, nyugodtan átugorhatja a keretest, nem marad le a fő mondanivalóról.
Mint tudjuk, az áram nem csak úgy ott van a befalazott röfiben, hanem hosszú vezetékeken keresztül jut el keletkezése helyétől, az erőműtől, a fogyasztási helyig. Az erőművek sokfélék lehetnek aszerint, hogy miből nyerik az energiát.
→ Hőerőmű vagy más néven gőzturbinás erőmű
⇒ Szén- és lignittüzelésű
⇒ Gázfűtésű (szénhidrogén)
⇒ Nukleáris (atomerőmű)
⇒ Biomassza
⇒ A naperőművek egyes formái
→ Gázturbinás erőmű
→ Vízerőmű
→ Szélerőmű
→ Napelemes erőmű (fotovoltaikus)
A témában jártasak biztosan fel tudnának sorolni még jó néhány típust és más csoportosításban is fel lehetne őket írni, de a mi szempontunkból bőven elég ennyi.
Magyarország erőművei. Forrás: mavir – A magyar villamosenergia rendszer adatai – 2016
A lényeg, hogy megértsük a hőerőművekben vizet kell forralni valamilyen fűtőanyaggal, majd ennek a gőznek a turbinára engedve egy generátort kell meghajtania. Ez egy nagy és stabil termelésű rendszert eredményez. A gázturbinás erőművekben a repülőgép sugárhajtóművéhez hasonló módon az elégett gázok pörgetik a turbinát, amivel a generátort hajtják. Ezek teljesítménye gyorsan változtatható. A Vízerőműben maga a víz lezúduló ereje, a szélerőműben pedig maga a szél forgatja a lapátokat. A napelem pedig a napsütés hatására képes mozgó alkatrész nélkül villamos energia előállítására.
Forrás/bővebben: villanyautosok.hu
