Orbán Viktor miniszterelnök a minapi salgótarjáni látogatásán sok egyéb, 100 milliárd forintot megközelítő fejlesztés bejelentése mellett azt is közölte: munkacsoport vizsgálja annak műszaki részleteit, hogyan alakítható ki olyan saját energiaszolgáltatási rendszer, amely megújuló energiából fedezi a város igényeit. Megkérdeztünk egy témában jártas szakembert, a salgótarjáni Bocsó Imrét, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnökét, miként lehetne a kormányfő által bejelentetteket végrehajtani.
Bocsó Imre elmondta:
– Azt gondolom, hogy ez nagyon nagy húsvéti ajándék, egyfajta megváltás lenne Salgótarján számára – említi. – Úgy gondolom, nagyon gyorsan kezdjük el ezt, és minél több hozzáértő helyi szakember is kapjon helyet a munkacsoportban, vagy legalábbis vegyék figyelembe a véleményüket.
Bocsó Imre emlékeztetett arra, hogy – mint lapunkban is megírtuk – az Óbudai Egyetem égisze alatt és a Magyar Napelem, Napkollektor Szövetség szakembereinek összefogásával – Salgótarjánban indult el több mint harminc hallgató részvételével az ország első, posztgraduális napenergia-hasznosító üzemmérnök-képzése.
– Ezért is hangsúlyozom, hogy a helyi megújuló energiák hasznosításához kapcsolódó helyi tervekhez készüljön el gyorsan egy szakképzési program is a humánerőforrás hátterének biztosítására – folytatja a mérnök-tanár. – Ehhez használja ki a város azt, ami már megvan, vagyis a szolár szakmunkás- és szaküzemmérnök-képzést. Szintén csatolja hozzá a kialakulóban lévő mérnökasszisztens-képzést, és fejlesszen ki egy üzemeltetési, karbantartási szakképzési programot is.
Hozzátette: a program lehetőleg teljes körű nap-, szél- és zöldenergia-hasznosítás legyen. Emellett a tervek ne csupán Salgótarjánt érintsék, hanem az egész megyét.
A részletekről szólva Bocsó Imre elmondta: Magyarország teljes évi energiaszükséglete 1000 PJ (petajoule; 1 PJ megfelel egymilliárd kW villamos energiának). Salgótarjánra és környékére ebből arányosan 20 PJ jut. Hozzátette:
– Szűken számolva is, nap- szél-, bio- és geotermikus energia formájában legalább ennek háromszorosa, 60 PJ áll rendelkezésünkre. Ezt nem kell valahonnan idehozni, hanem itt, helyben kell és lehet megtermelni. Ez már foglalkoztatási alapnak és minőségnek is nevezhető.
Nézzük ezek után a legeredményesebben kihasználható energiáinkat:
– Napenergiából nekünk jóval több van, mint Németország városainak. Egy négyzetméternyi felületünkre közel 1 kW energia érkezik napfény formájában – említi. – Hasznosítható felületünk meg bőven van városunk lapos tetős középületein, lakóházain, üzemi létesítményein, és Salgótarján közvetlen környezetében is bőven fellelhető mezőgazdasági hasznosításra nem alkalmas földterület.
Biomassza: nagy mennyiségben termelhető Salgótarján környékén is!
Bocsó Imre tett egy kis összehasonlítást, amely szerint az egyhektárnyi telepített területen elérhető éves hozam akácfából 180–200 ezer forint, fóliás növényből 2–4 millió forint, naperőműből pedig (500 kw telepíthető egy hektáron) – a jelenlegi adózatlan áramátvételi árakkal számítva – 16 millió forint.
De „ugorgyunk” – mondaná Pósalaki úr az ismert ifjúsági regényben. Lássuk a szélenergiát!
– Erős tévhit az, hogy csak nagy magasságokban lelhető hasznosítható szélenergia. A függőleges tengelyű szélgenerátorok már 10–30 méteres magasságban is eredményesen működnek. A városi lakóépületek tetőfelülete döntő részben ebbe a kategóriába esik. A vízszintes tengelyű, nagy magasságú, nagyteljesítményű szélgenerátorok óriási energiahozamot hozhatnának Közép-Európa legnagyobb bazaltfennsíkján, a Medvesen. Utóbbit megóvandó természeti értékei miatt csak mint lehetőséget vegyük számba!
De menjünk tovább!
– Zöldenergiából és biomasszából Salgótarján térsége óriási tartalékokkal rendelkezik – folytatja Bocsó Imre. – Mindez helyi nyersanyagot, helyi foglakoztatást és helyi, saját tulajdonú energiát jelent. Nem utolsósorban, de ne felejtkezzünk el a bányászati múltunkról és lehetőségeinkről sem! Szerintünk ásványkincsünk is van, és a kiaknázásukhoz, felhasználásukhoz értő helyi szakemberünk is bőven akad.
A szakember szerint az is fontos szempont, hogy a megújuló energiákat tekintve nem egyetlen nagy, hanem minél több kisebb erőmű-tulajdonosra lenne szükség.
– Összességében a fenti lehetőségek valamennyi salgótarjáni és Nógrád megyei lakos jövőjét érinthetik – említi Bocsó Imre. – Biztosabb megélhetéssel rendelkező, módosabb emberek válhatnak belőlük.
B. R.
Forrás: nhc24.hu
