Már eddig is sejteni lehetett, a minap pedig nyilvánossá is vált, hogy az Európai Bizottság pénzügyi szankciós lehetőség hiányában nem tudta megakadályozni a magyar kormány azon tervét, hogy a lakosságnak szánt uniós energiahatékonysági ingyenpénzt a középületek felújítására terelje át. Ez egy 90 milliárd forintos átcsoportosítást jelent, amiért cserébe a lakosság csupán uniós ingyenhitelt kapott. Mindennek meg is lett a következménye, hiszen a módosított Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Programban már csak kisebb energiamegtakarítást tudott vállalni 2020-ig Magyarország, és közben döcögősen halad a családi házaknak kiírt EU-pályázat keretének igénylése is, mivel abban kizárólag hitelt kínálnak a lakosságnak az ingyenpénz helyett.
Közben elindultak itthon a lakossági pályázatok
Aztán több levélváltás is volt a magyar hatóságok és a Bizottság között a KEHOP módosításának részleteiről, de sokáig nem jött hivatalos brüsszeli jelzés arról, hogy végül rábólintott-e a változtatásokra. Közben 2017 májusában elindult a lakosságnak meghirdetett két uniós energiahatékonysági pályázat összesen 115 milliárd forintos kerettel az MFB Pontokon, amely országosan 24 ezer ingatlan felújítását célozza meg tisztán 0%-os hitelből, 10%-os minimális önerőt elvárva. A program feltételrendszere két hullámban jelentősen lazult, legutóbb idén januárban, hiszen most már például 5 millió forintig lehet kérni akár 20 éves futamidejű hitelt jelzálog bejegyzése nélkül.
A Portfolio információi szerint ugyanis idén május elején:
- a 105,2 milliárd forintos keretösszegű, a központi régión kívüli pályázatnál(GINOP-8.4.1/A-17 Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel) mindössze 2092 darab hiteligény futott be 9,22 milliárd forintnyi összesített hiteligénnyel, amelyből addig 1503 igényt hagytak jóvá 7,15 milliárd forint összegben és addig 1195 szerződést kötöttek meg 4,8 milliárd forint összegben. Május elejéig mindössze 694 szerződésben volt hitelfolyósítás 1,65 milliárd forint összegben. Ennél a pályázatnál tehát a 105 milliárdos keretből még csak közel 10 milliárd forintnyi a lekötött rész (igaz nem feltétlenül kap minden igénylő forrást, így a szabad keret 95 milliárdnál is nagyobb lehet).
- a 9,4 milliárd forint keretösszegű, kizárólag a központi régióban elérhető pályázatnál (VEKOP-5.2.1-17 Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel) már 645 támogatási igény futott be 3,1 milliárd forint összegben, és addig 420 pozitív hitelbírálati döntésen voltak már túl az MFB Pontok, 1,17 milliárd forint keretösszeggel. Szerződést addig 308 pályázóval kötöttek 830 millió forint összegben, és addig 145 szerződés esetében történt folyósítás 280 millió forint összegben. Ennél a pályázatnál tehát a bő 9 milliárdos keretnek már az egyharmada le volt kötve május elejéig, igaz itt is igaz, hogy nem minden igénylő kapja meg a forrást, így a szabad keret 6 milliárdnál magasabb lehetett.
Csak most derültek ki a régebbi döntések
A fentiek után a napokban jelent meg egy szűkszavú közlemény a kormány hivatalos uniós pályázati oldalán, miszerint módosult a KEHOP és a módosított változat 2018.02.05-től hatályos. A módosításokat összefoglaló anyagból az is kiderült, hogy az Európai Bizottság jóváhagyása már 2017.06.20-án megtörtént a C(2017) 4330 számú végrehajtási határozattal.
A módosított KEHOP szerint ugyanis „Magyarország a fenti célok eléréséhez kapcsolódóan Nemzeti Reform Programjában vállalta, hogy az EU emissziókereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátását (2005-ös szinthez képest) legfeljebb 10%-al növeli, a megújuló energiaforrások részarányát 14,65 %-ra emeli, valamint 16,28 %-os teljes energia-megtakarítást ér el 2020-ig.”