Csernobil napelemfarmként épülne újjá

Share Button

Napelemeket telepítenének Csernobil területére. Nyilvánosságra került az a prezentáció, melyben miniszterek mutatták meg, hogyan tudnák hasznosítani megújuló energia termelésére a nukleáris katasztrófa helyszínének „holt” részeit.

Megvizsgálják a fejl?dési lehet?ségeket

A világ egyik legnagyobb napenergia farmját alakítanák ki Csernobil szennyezett nukleáris sivatagjában. Az ukrán kormány szerint a tervezett beruházással a harminc évvel ezel?tti, az üzem m?ködésének csúcspontján produkált elektromoság közel harmadát tudnák megtermelni. A most nyilvánosságra tárt bemutatóról a The Guardian is beszámolt.

Csernobil ezer négyzetkilométeres tilalmi zónájának hatezer hektáros „holt” földje még ma is túl veszélyes ahhoz, hogy emberek éljenek vagy gazdálkodjanak itt. A tanulmány arra mutat rá, hogy a terület képes a napenergia, biogáz-, h?- és energiatermelésre. Évek óta fokozódik a nyomás az ipari fejl?dés el?segítése érdekében, ám javaslat eddig nem született arra vonatkozóan, hogy hova telepítenék a napelemeket.

20160422chernobyl-dead-zone-sign-contamination

„Az ukrajnai lezárt zóna megítélésében változás állt be, és harminc évvel a csernobili tragédia után feltárja a terület fejlesztési lehet?ségeit” – mutat rá a tanulmány. – „Egy olyan speciális ipari területet kell létrehozni, amely valamennyi sugárvédelmi szabálynak és rendeletnek megfelel a lezárt zónán belül.”

Hatezer hektárnyi területet használnának fel

Az 1986-os baleset után több tízezer embert azonnal evakuáltak Ukrajnában, Fehéroroszországban és Dél-Oroszországban, els?sorban azokról a nukleáris üzem körüli területekr?l, ahol a radioaktív felh? leereszkedett. A Csernobilhoz közeli, félig elhagyott falvakban jelenleg néhány száz ember tartózkodik.

A prezentáció szerint „mintegy hatezer hektárnyi holt terület található, melyek közül néhányat kit?n?en lehetne hasznosítani az elektromos er?m?vek elhelyezésére”. Az ukrán minisztérium azt mondja, több mint ezer megawattnyi nap és négyszáz megawatt más jelleg?, megújuló energiát tudnának létrehozni. Az egykori atomer?m? mintegy négyezer megawattnyi beépített kapacitással rendelkezett.

Er?s napsütés és olcsó föld

A világ legsúlyosabb nukleáris balesetének helyszínén tervezett megújuló energiaforrás el?nye, hogy az itt található föld olcsó és b?séges, és a napfény olyan er?sség?, mint a Dél-Németországban. Ráadásul a prezentáció szerint az infrastruktúra a korábbi er?m? miatt rendelkezésre áll, így a rendszer rákapcsolása az országos nagyfeszültség? hálózatra könnyen kivitelezhet?, mert az ehhez szükséges távvezetékek már ki vannak építve. A jelenlegi rendszer biztosítja az összeköttetést.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a héten jelezte, hogy kész lenne pénzkölcsönt nyújtani a bemutatott tervezethez. Az EBRD már több mint 500 millió amerikai dollárt biztosított arra, hogy az elpusztult reaktor felett egy nagy rozsdamentes acél „szarkofágot” építsenek, amely nélkül továbbra is veszélyes maradna a következ? évezredekben.

„Az EBRD addig mérlegelheti a projektben való részvételt, amíg életképes beruházási javaslatokkal találkozik, és elégedettséget érez minden más környezetvédelmi kérdésben, valamint a kockázatok tekintetében” – mondta a szóviv?.

Új energetikai valóság

A lépés a napenergia felé egy új energetikai valóságot jelképez, amelynek segítségével a megújuló energiaköltségek csökkenhetnek, miközben az atomenergia költségei növekedhetnek. A csernobili területen ráadásul igen kedvez? a napsütéses órák száma, f?ként Dél-Németországgal összehasonlítva, amely az egyik legnagyobb napenergia gyártó a világon.

Ukrajna környezetvédelmi és a fenntartható fejl?déséért felel?s minisztere egy interjúban nemrég azt nyilatkozta: a kormány két amerikai befektetési vállalkozással és négy kanadai energetikai vállalattal tárgyal, melyek érdekl?dést mutatnak a csernobili napenergia hasznosításának lehet?sége iránt. Eközben Fehéroroszországban – mindössze 20 mérföldre a Csernobiltól – elkezd?dött egy 22,3 megawattos, napelemes er?m? építése a Brahin negyedben. Ez volt az egyik csernobili radioaktív csapadékkal leginkább szennyezett kerület, és az a föld, amely a legkevésbé alkalmas a mez?gazdaság számára.

Forrás: origo.hu