Áramfogyasztást csökkentő innovációjával egy magyar start-up, a Greenergizer tavaly harmadik helyezést ért el a napokban ismét meghirdetett PowerUp! energetikai versenyen, melyet az európai uniós támogatást is élvező KIC-InnoEnergy szervez. Az innováció sajátosságairól és a megvalósítás nehézségeiről a cégvezetővel, Stewart Harvey-val beszélgettünk.
Miben különbözik más energiát spóroló megoldásoktól a Greenergizer rendszere?
A ma elérhető rendszerek zöme az ipari felhasználókra fókuszál, ágazatokra specializálódik – mivel ők az igazán nagy energiafogyasztók. A brit Sainsbury’s szupermarket hálózat fenntarthatósági jelentését olvastam, melyben az állt, hogy az áruházlánc az Egyesült Királyság energiájának durván 2-3 százalékát használja, ami rengeteg, különösen úgy, hogy nem az egyes számú áruházláncról van szó. Annak ellenére, hogy a Sainsbury’s próbált ezen változtatni, nem volt a piacon olyan megoldás, ami orvosolta volna ezt a problémát. Az energiamegtakarításra specializálódott nagyvállalatok ugyanis kizárólag a nagyfogyasztókra koncentrálnak. Ezért korábbi tapasztalataimat felhasználva egy olyan megoldással álltam elő, amely a hűtő- és mélyhűtő berendezések fogyasztását korlátozná. A legtöbbjük napi 24 órában üzemel, amelynek köszönhetően magas az energiafogyasztás.
Milyen energetikai tapasztalatokra támaszkodott?
A Greenergizer megalapításakor okos épületek tervezésével foglalkoztunk. Ám hamar kiderült, hogy komoly haszonra ezen a területen nem tudunk szert tenni. Túl sok az érdekelt fél – a fejlesztő, az üzemeltető, számos bérlő, különböző szerződési feltételekkel. Ha csupán egy szinten bérel valaki fél évig például, kicsi az esélye, hogy olyan mértékű megtakarítás tudunk elérni számukra, ami kifizetődik. Ezért döntöttem úgy, hogy más utat keresek.
Hogy működik a rendszer?
A hűtőkhöz csatlakoztatott mérőrendszer által gyűjtött adatokat egy felhőalapú analitikai rendszer elemzi mesterséges intelligencia segítségével. Ezek ismeretében aztán ki- és be tudjuk kapcsolni a gépeket – ma mindez még elég véletlenszerűen történik. Hasonlóan a háztartási berendezésekhez, amikor egy bizonyos hőmérsékletet elér, bekapcsol a készülék, ha pedig kelőképp lehűl, kikapcsol. Az általam kidolgozott rendszer két fontos jellemzője van. Egyrészt okosabban használja a kapott adatokat, ily módon pénzt spórol az áruháznak. Ám még fontosabb, hogy a megújuló energia arányának növekedésével a hálózatok egyre nehezebben tudják az ingadozásokat kiszabályozni. Az általam kínált megoldás része, hogy egyfajta virtuális erőműként működve csökkenthetem fogyasztásukat és áramköltségeiket.
Hogyan?
Tegyük fel, hogy az éjszakai áram díja alacsonyabb, mint a nappali, csúcsidőszakban fogyasztott villamos energiáé. Brazíliában például az éjszakai ár nyolcszorosa a nappalinak, emiatt napközben dízel-generátorokat használnak, ami olcsóbb. A gazdasági olyan mértékben fejlődik, hogy a vezetékrendszer nehezen tud lépést tartani, ezért olyan mértékben emelték az energiaárakat, hogy alacsonyabb fogyasztásra sarkalljanak. A mi megoldásunk erre az, hogy valamennyi hűtőberendezést bekapcsolunk éjszaka, így reggel kilenc órára, amikor a díjszabás megváltozik, már hidegebbek, mint amennyire szükséges. Vagyis tovább tartják a hidegebbet, s később kell újra bekapcsolni őket.
Azt, hogy mikor várható magasabb energiafogyasztás bizonyos mértékig előre lehet jelezni. Ám a megújuló energia hálózatba táplálásával rosszabbodik a helyzet, mivel az időjárási körülményektől függ, mikor táplálnak fel a rendszerbe többet, vagy kevesebbet. Az áruházak fogyasztása szintén időszakos, előfordul, hogy több energiára van szükségük rövid időn belül, amit rendszerint napon belüli tőzsdén (negyedórás termékként) tudnak megvásárolni. Ez viszont drága megoldás.
Ha sikerül, mondjuk százezer készüléket telepítenem, melyek kitesznek egy megawattot, egy virtuális erőmű alkalmazásával tudom szabályozni a fogyasztásukat. Hasonlít ahhoz, amikor otthon áramszünet van: ha nem nyitjuk ki a hűtőt, egy fél napig biztosan nem romlik meg benne semmi. Gyakorlatilag ezt tenném negyedórás alapon; ha lekapcsolom a százezer hűtő kb. húsz százalékát, nem jelent gondot, mert bírják negyedóráig. Így csökkentem az energiafelhasználást, s ahelyett, hogy a hálózathoz, illetve erőművekhez kellene fordulniuk, hogy extra energiát vásároljanak (ill. azok termeljenek számukra), használhatják azt az energiát, amit a készülékek lekapcsolásával megtakarítottunk.
Hol tart a termékfejlesztés?
Bár megnyertük a versenyt, még nem kaptuk meg a díjat, a tárgyalások még folynak – hosszabb a folyamat, mint ahogy gondoltam. Csapatommal a prototípus fejlesztésén dolgozunk, s próbálunk egy áruházláncot találni, ahol tesztelhetnénk a terméket.
Mekkora az érdeklődés a rendszer iránt?
Megállapodtunk egy kisebb német áruházlánccal Magyarországon, hogy egyik üzletükben megnézzük, ám ameddig a szabadalom, és a hardver jóváhagyása nem készül el, ami szintén tőkeigényes, nem folytathatom a tárgyalásokat. Egy lengyel szupermarket lánc szintén komolyan érdeklődik, és egy üzemeltető cég is. Azonban pénz híján nem tudunk továbblépni, csak akkor kerülhet sor a pilot projektre.
Emellett egy brazil startup, a Newatt, jelezte, hogy társulna velünk. Az ő megoldásuk csupán méréseket végez. A cég már három brazil lánccal megállapodást kötött, s további hússzal van előzetes megállapodása.
Mikor kerülhet piacra?
A finanszírozási kérdések miatt nehéz megjósolni. A KIC-InnoEnergy versenye mellett az MVM Edison Light Up versenyén is bekerültünk a legjobb 12 közé, ezért velük is tárgyalunk arról, hogy csatlakozunk a Smart Future Lab inkubációs programjukhoz. Az IBM-el pedig stratégiai partnerség keretében dolgozunk együtt: szeretnének együttműködni velünk. A Watson mesterséges intelligencia motorjukat is használhatnánk, s további előrejelzéséket alkothatnánk az időjárási körülmények, napszakok, fontosabb éves időszakok ismeretében – az Egyesült Államokban Hálaadáskor például több élelmiszert kell az üzleteknek tárolniuk.
A benne tárolt élelmiszerek alapján is módosíthatnánk a berendezések hőmérsékletét, nem mindegy, hogy borsó, vagy barack van a hűtőben.
Tervezik a rendszer háztartási használatát is?
Egyelőre nem. Startupként rémálom több millió fogyasztót kezelni. Azért esett választásunk az áruházakra, mivel, amellett, hogy nagy energiafogyasztók, a verseny miatt kis árréssel dolgoznak, ezért kénytelenek fogyasztásukon spórolni. Emellett nemzetköziek – elegendő néhány bolt dizájnra szabni a készüléket/rendszert. Vagyis, ha a magyar Tesco áruházakban sikerül energiát megtakarítanom, többi európai üzletükben is szeretnék majd alkalmazni. A háztartásokban kevés energiát tudnánk megspórolni, ami egyik félnek sem térül meg.
