Összesen 12,25 Petajoule (PJ) halmozott energiamegtakarítást ért el az ország 2014-2016 között, miközben az uniós kötelezettségeinken alapuló IV. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv szerint 16,37 PJ-t kellett volna elérni – hívja fel a figyelmet a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Kft. Miközben tehát a 2020-ig terjedő program végrehajtásában máris csúszásba kerültünk, Magyarország változatlanul pazarol: egységnyi termék előállításához az EU-28 átlagánál 86 százalékkal több energiát használunk fel. Pedig az American Council for Energy Efficient Economy MEHI-idézte tanulmánya szerint energiahatékonysággal egységnyi energia harmadannyiból takarítható meg, mint amennyibe egy ugyanekkora igényt kielégítő erőmű megépítése kerül.
A hatékonysági beruházások pörgetik a gazdaságot és csökkentik az energiatermeléssel járó környezetszennyezést is. Miközben a főbb ágak közül a legtöbb energiát, a közlekedést és az ipart is megelőzve, 33 százalékkal a lakosság fogyasztja el, az elmúlt évtized során pont e kör hatékonysága javult a legkevésbé. A MEHI megfelelő beruházások révén a háztartások által elfogyasztott energia 40-50 százalékát megtakaríthatónak tartja.
Habár Magyarországon a helyzet javítására léteznek különböző állami programok, azok a szükségesnél jóval kevesebb épületfelújításhoz használhatóak fel. Ráadásul hiányzik közöttük az összhang és az igénylés menete is kevéssé érzékeny a konkrét helyzetekre. A MEHI szerint méltánytalanul visszaszorultak az úgynevezett Esco-típusú beruházások is, melyek során a megrendelő az elért megtakarításból törleszti a beruházás árát. (Megjegyzendő: e tárgyban az elmúlt évek során néhány igencsak balul elsült megbízásra derült fény.) Az intézet üdvözli az Eurostat döntését, ami elhárítja a közintézmények ilyen típusú beruházásai előli akadályokat.
Marnitz István
Forrás: nepszava.hu
